Bódis Kriszta listája: 6 dolog, amit minden 50 év feletti nőnek meg kellene tennie az egészségéért
Az egészség az egyik legbecsesebb kincs az életünkben, így kortól függetlenül elengedhetetlen, hogy vigyázzunk rá. Létezik azonban néhány olyan dolog, amire 50 év felett kifejezetten érdemes odafigyelni, ha hosszú, egészséges és boldog életet szeretnénk. Bódis Kriszta pszichológust kérdeztük arról, mit tart fontosnak az egészségmegőrzés kapcsán.
Ezeket láttad már?
Bódis Kriszta pszichológus, író, dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány vezetője kiemeli, hogy nem kifejezetten korfüggő az, ahogyan az egészségünkkel bánunk, bizonyos rutinokat érdemes az életünk minden szakaszában kialakítanunk. Ugyanakkor azt vallja, hogy idővel tudatosabban figyelünk arra, hogy a szervezetünket védjük, és az életkor előrehaladtával még inkább figyelmet szentelünk a testi-lelki jólétünkre. Elárulta, hogy 50 feletti nőként mely szokásokat javaslott beépítenünk a mindennapjaiba.
1. Mondj nemet a káros szenvedélyekre
„A táplálkozás és a mozgás a két legfontosabb dolog, amire fokozottan érdemes odafigyelni ötven év felett, és az úgynevezett káros szenvedélyeket mindenképpen el kell hagyni (már ha valakinek vannak).” - hangsúlyozza Kriszta. „Én 11 éve nem dohányzom, és két éve egy korty alkoholt sem iszom - még egy pohár bort sem. Igyekszem heti kétszer edzeni, jógázni, és meditatív időszakokat beiktatni a rohanásba.”
2. Hozd az életedet egyensúlyba
„Ahol lehet, gyalog közlekedem, a kutyámmal kirándulok, sétálok és tudatosan lélegzem, amit bármilyen tevékenység közben tudok gyakorolni. A mentális egészségemet azzal őrzöm, hogy kritikusan gondolkodom, sokat gondolkodom öngamról, társadalmi problémákról, filozófiai kérdésekről, olvasok, továbbá tudatosan törekszem arra, hogy elfogadó és nyitott legyek, ugyanakkor megőrizzem a lelki békém.”
Kriszta számára az alvás is nagyon fontos: „Ügyelek arra, hogy eleget és mélyen aludjak, de ha sikerül jó mentális, lelki és testi egyensúlyt kialakítanom, akkor viszonylag kicsi az alvásigényem.”
Bódis Kriszta Ringier Közös Nevező díjat kapott: „Igazi érték az elkötelezett munkálkodás, a javakhoz, a tudáshoz, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés”
3. Alakíts ki egy napi rutint
Bódis Kriszta számára fontosak a rutinok, mert sok mindennel foglalkozik párhuzamosan, és úgy véli, az idegrendszer számára szükségesek a struktúrák, a rendszeresség és a biztos pontok. „Ezek rendszert visznek az ember életébe, megnyugtatnak. Reggel korán kelek, de legalább egy órát hagyok magamnak arra, hogy ráhangolódjak a napra.” - magyarázza.
4. Mélyülj el a pillanatban
Példát is említ: „Gyertyát gyújtok, kávét főzök, leülök és meditálok, vagy egyszerűen csak nézem a mécsestartó belsejében lobogó lángot, ami egy feliratot világít meg: »A tanítás a szív munkája.« A mécsestartót a lányomtól kaptam, és ilyenkor a gyerekeimre, a családtagjaimra gondolok. Ekkor szoktam imádkozni, de a legkreatívabb ötleteim is ilyenkor születnek. Néha e-mailekre válaszolok, írok egy verset, vagy lejegyzek néhány felismerést, megírok egy aktuális beszédet vagy előadástervet.”
Kriszta különösen figyel arra, hogy ne nyissa meg a Facebookot, mert akkor óhatatlanul beszippantja az internet, és megtörik a varázs. „A valóság varázsa, a felkelő nap derengése a horizonton, az ablakon át vörösen beömlő fénynyalábok a könyvespolcon, s a fényben rezgő levelek árnyéka. A padlón elnyúló kutyám tökéletessége, vastag, atavisztikus bundája, okos tekintete, a dalra fakadó madarak, megannyi reggeli gyönyörűség.“
5. Hallgass a tested jelzéseire
Az évek során rengeteget változunk, Kriszta sincs ezzel másként. Arról kérdeztük, hogy mi az, amire 50 felett jobban figyel, mint a 40-es, 30-as, vagy akár 20-as éveiben. „Mindenre. Mintha az ember érzékei, tudatossága kiéleződött volna. Korábban szinte ösztönösen éltem, ahhoz képest, ahogyan most élek. Mintha nem is lett volna testem, ami enni, inni kér, pihenni akar.” - emlékszik vissza.
6. Törődj másokkal
„A negyvenes éveimig annyit ettem, amennyit nem szégyelltem, és ha úgy alakult krémessel nyitottam, zártam a napot, vagy egyszerűen nem ettem, mert annyi dolgom volt - eszembe sem jutott ilyesmire „pazarolni” az időt. Most már viszont mindenre jobban figyelek, de leginkább másokra. Az ember hajlamos folyton csak önmagára figyelni, nem? Pedig egymás nélkül, közösség nélkül nincs teljes élet. És minél idősebbek vagyunk, annál inkább rá kell jönnünk, egyúttal át kell élnünk, hogy az egészség egyensúlyt és utat jelent a teljesség felé.” - zárja gondolatait Kriszta.
