A nők szerda óta ingyen dolgoznak az EU-ban

2021.november.13.

November 10-én, szerdán volt az Egyenlő Díjazás Napja, vagyis az Európai Unió tagállamaiban a nemek közötti bérszakadék értéke alapján olyan, mintha a nők szerdától az év végéig fizetés nélkül dolgoznának. Ennek a napnak a dátuma a statisztikai eredmények függvényében évről-évre változik, jelenleg a nemek közötti bérszakadék (a férfiak és nők átlagos órabére között fennálló különbség) az EU-ban 14%. Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet, a nők 18%-kal keresnek kevesebbet, ami jelentős anyagi kiszolgáltatottságba sodorja őket. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számítása szerint a bérszakadék közel 70 ezer forint kiesést jelent a nőknek minden hónapban. A probléma mértékét tükrözi, hogy a Világgazdasági Fórum becslései szerint, ha ilyen tempóban haladunk tovább a nők csak 2102 körül fognak a férfiakkal azonos fizetést kapni.

A nők szerda óta ingyen dolgoznak az EU-ban
Fotó: Gettyimages.com

A bérszakadék mértékére számtalan nemzetközi, EU-s és magyar kutatás is rámutatott már, így létezése egyértelmű tény, mégis sokan nem hiszik el, hogy még napjainkban is kevesebb a nők fizetése, mint a férfiaké, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztán lássuk, milyen okok vezetnek a probléma kialakulásához.

Az Európai Bizottság 2018-as jelentése alapján Magyarországon a bérszakadéknak öt főbb oka van:

  1. Az otthonhoz és gyermekgondozáshoz kapcsolódó fizetetlen munkát nagyobb arányban végzik nők. A KSH időmérleg vizsgálata alapján több mint kétszer annyi házimunkát végeznek, mint a férfiak. Ha a gazdasági mutatókba beleszámítana a láthatatlan munka, a GDP 25%-kal nőne Magyarországon.
  2. A családi terhek miatt sokkal több nő vállal részmunkaidős állást vagy esik ki teljesen a munkaerőpiacról. Az Európai Unióban a női munkavállalók harmada dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak csupán 8%-a. Emellett a nők 42%-a a harmadik gyermek után teljesen kiesik a munkaerőpiacról.
  3. Sokkal több nő dolgozik olyan alacsony fizetéssel járó szakmai területeken, mint az oktatás, az egészségügy és a szociális szektor. A szakmai szegregációnak ez a horizontális formája már a felsőoktatás különböző területein részt vevő hallgatók nemi arányában is megmutatkozik, míg az oktatás területén hallgatók 76%-a nő, addig az informatikai területen tanulóknak csak 16%-a.
  4. A szakmai szegregáció másik típusa a vertikális szegregáció, ami rámutat az üvegplafon jelenségre, vagyis arra, hogy sokkal kevesebb nő, mint férfi éri el munkahelyi előmenetele során a magas fizetésekkel járó vezető beosztásokat. EU-szerte a vezető menedzsereknek csak körülbelül 30%-a nő, Magyarországon még ennél is kevesebben, csupán 10%.
  5. Végül, de nem utolsósorban annak ellenére, hogy a bérdiszkrimináció, azaz az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértése jogsértésnek számít az Európai Unió országaiban mégis sok munkaadó a kevesebb bért ad ugyanazért a munkáért a női munkavállalóknak, mint a férfiaknak.

A bérszakadék része a nők munkaerőpiaci és társadalmi szintű hátrányos megkülönböztetésének, az anyagi kiszolgáltatottság az évek múlásával fokozatosan nő, majd végül egy közel 30%-os nyugdíjszakadékkal és az időskori elszegényedés fokozott kockázatával ér véget. Az itthoni helyzet tarthatatlanságára mutat rá, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által nemrég publikált 2021-es adatok alapján Magyarország 53 ponttal továbbra is az utolsó előtti helyen áll a Gender Equality Index (nemek közötti egyenlőség index) rangsorban. A helyzet 2018 óta lényegében változatlan, és nehéz is lesz előrelépni, ha a döntéshozók között ilyen alacsony arányban vannak nők. Erre mutat rá az index hatalmi helyzetre vonatkozó alpontja, amelyben Magyarország 2015-óta az utolsó helyen áll.

„Hatalomról van szó és azokról, akik nem akarják feladni” – Evelyn Regnert, az Európai Parlament nő jogi bizottságának elnökét kérdeztük a nők helyzetéről Európában

A felsorolt okok és a nemek közötti egyenlőség index alacsony pontjai rávilágítanak arra, hogy a nemek közötti bérszakadék egy rendszerszintű, összetett probléma, de fontos, hogy lássuk, van megoldás. Jó hír, hogy a magyarok nagyrésze szeretne változást. Az Amnesty International Magyarország és a Policy Soulutions 2020 novemberi országos felméréséből kiderült, hogy a társadalom háromnegyede támogatja egy olyan törvény elfogadását, ami kötelezné a munkáltatókat, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbséget nyilvánosságra hozzák.

A bérszakadék megszüntetése összetett folyamat, amelynek az első lépése, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára, és átláthatóvá tesszük a nemek közötti bérkülönbségeket. Az Amnesty International Magyarország Egy Lépéssel közelebb kampányához már közel 40 olyan cég több mint 50 000 munkavállalóval csatlakozott, akik vállalták, hogy önként nyilvánosságra hozzák a nemek szerinti béradataikat. Alig három hét alatt tíz céggel bővült a csatlakozók listája, köztük a Telenor Magyarországgal, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-vel, a Budapest Brand Nonprofit Zrt-vel, több pécsi munkáltatóval és négy vendéglátóhellyel. A bérszakadék felszámolásának útján most az Amnesty International Magyarország egy újabb lépést tesz. Az idei Egyenlő Díjazás Napján petíciót indítottunk, hogy Magyarországon is törvény kötelezze a munkáltatókat az átláthatóságra.

A nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez sokan kellünk és mindannyian tehetünk is egy lépést érte. Csatlakozz hozzánk, írd alá a petíciónkat, és szólítsd fel a kormányt, hogy végre tegyen egy lépést a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőségért!

Szerző: Csernus Fanni

nemek közötti egyenlőség programmunkatárs

Amnesty International Magyarország

Ez is érdekelhet

„Ha tudtam volna, milyen valójában egy házasság, sosem megyek bele”

„Ha tudtam volna, milyen valójában egy házasság, sosem megyek bele”

Tedd & Ne tedd

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Monitor

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói