A nők szerda óta ingyen dolgoznak az EU-ban
November 10-én, szerdán volt az Egyenlő Díjazás Napja, vagyis az Európai Unió tagállamaiban a nemek közötti bérszakadék értéke alapján olyan, mintha a nők szerdától az év végéig fizetés nélkül dolgoznának. Ennek a napnak a dátuma a statisztikai eredmények függvényében évről-évre változik, jelenleg a nemek közötti bérszakadék (a férfiak és nők átlagos órabére között fennálló különbség) az EU-ban 14%. Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet, a nők 18%-kal keresnek kevesebbet, ami jelentős anyagi kiszolgáltatottságba sodorja őket. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számítása szerint a bérszakadék közel 70 ezer forint kiesést jelent a nőknek minden hónapban. A probléma mértékét tükrözi, hogy a Világgazdasági Fórum becslései szerint, ha ilyen tempóban haladunk tovább a nők csak 2102 körül fognak a férfiakkal azonos fizetést kapni.
Ezeket láttad már?
A bérszakadék mértékére számtalan nemzetközi, EU-s és magyar kutatás is rámutatott már, így létezése egyértelmű tény, mégis sokan nem hiszik el, hogy még napjainkban is kevesebb a nők fizetése, mint a férfiaké, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztán lássuk, milyen okok vezetnek a probléma kialakulásához.
Az Európai Bizottság 2018-as jelentése alapján Magyarországon a bérszakadéknak öt főbb oka van:
- Az otthonhoz és gyermekgondozáshoz kapcsolódó fizetetlen munkát nagyobb arányban végzik nők. A KSH időmérleg vizsgálata alapján több mint kétszer annyi házimunkát végeznek, mint a férfiak. Ha a gazdasági mutatókba beleszámítana a láthatatlan munka, a GDP 25%-kal nőne Magyarországon.
- A családi terhek miatt sokkal több nő vállal részmunkaidős állást vagy esik ki teljesen a munkaerőpiacról. Az Európai Unióban a női munkavállalók harmada dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak csupán 8%-a. Emellett a nők 42%-a a harmadik gyermek után teljesen kiesik a munkaerőpiacról.
- Sokkal több nő dolgozik olyan alacsony fizetéssel járó szakmai területeken, mint az oktatás, az egészségügy és a szociális szektor. A szakmai szegregációnak ez a horizontális formája már a felsőoktatás különböző területein részt vevő hallgatók nemi arányában is megmutatkozik, míg az oktatás területén hallgatók 76%-a nő, addig az informatikai területen tanulóknak csak 16%-a.
- A szakmai szegregáció másik típusa a vertikális szegregáció, ami rámutat az üvegplafon jelenségre, vagyis arra, hogy sokkal kevesebb nő, mint férfi éri el munkahelyi előmenetele során a magas fizetésekkel járó vezető beosztásokat. EU-szerte a vezető menedzsereknek csak körülbelül 30%-a nő, Magyarországon még ennél is kevesebben, csupán 10%.
- Végül, de nem utolsósorban annak ellenére, hogy a bérdiszkrimináció, azaz az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértése jogsértésnek számít az Európai Unió országaiban mégis sok munkaadó a kevesebb bért ad ugyanazért a munkáért a női munkavállalóknak, mint a férfiaknak.
A bérszakadék része a nők munkaerőpiaci és társadalmi szintű hátrányos megkülönböztetésének, az anyagi kiszolgáltatottság az évek múlásával fokozatosan nő, majd végül egy közel 30%-os nyugdíjszakadékkal és az időskori elszegényedés fokozott kockázatával ér véget. Az itthoni helyzet tarthatatlanságára mutat rá, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) által nemrég publikált 2021-es adatok alapján Magyarország 53 ponttal továbbra is az utolsó előtti helyen áll a Gender Equality Index (nemek közötti egyenlőség index) rangsorban. A helyzet 2018 óta lényegében változatlan, és nehéz is lesz előrelépni, ha a döntéshozók között ilyen alacsony arányban vannak nők. Erre mutat rá az index hatalmi helyzetre vonatkozó alpontja, amelyben Magyarország 2015-óta az utolsó helyen áll.
A felsorolt okok és a nemek közötti egyenlőség index alacsony pontjai rávilágítanak arra, hogy a nemek közötti bérszakadék egy rendszerszintű, összetett probléma, de fontos, hogy lássuk, van megoldás. Jó hír, hogy a magyarok nagyrésze szeretne változást. Az Amnesty International Magyarország és a Policy Soulutions 2020 novemberi országos felméréséből kiderült, hogy a társadalom háromnegyede támogatja egy olyan törvény elfogadását, ami kötelezné a munkáltatókat, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbséget nyilvánosságra hozzák.
A bérszakadék megszüntetése összetett folyamat, amelynek az első lépése, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára, és átláthatóvá tesszük a nemek közötti bérkülönbségeket. Az Amnesty International Magyarország Egy Lépéssel közelebb kampányához már közel 40 olyan cég több mint 50 000 munkavállalóval csatlakozott, akik vállalták, hogy önként nyilvánosságra hozzák a nemek szerinti béradataikat. Alig három hét alatt tíz céggel bővült a csatlakozók listája, köztük a Telenor Magyarországgal, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-vel, a Budapest Brand Nonprofit Zrt-vel, több pécsi munkáltatóval és négy vendéglátóhellyel. A bérszakadék felszámolásának útján most az Amnesty International Magyarország egy újabb lépést tesz. Az idei Egyenlő Díjazás Napján petíciót indítottunk, hogy Magyarországon is törvény kötelezze a munkáltatókat az átláthatóságra.
A nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez sokan kellünk és mindannyian tehetünk is egy lépést érte. Csatlakozz hozzánk, írd alá a petíciónkat, és szólítsd fel a kormányt, hogy végre tegyen egy lépést a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőségért!
Szerző: Csernus Fanni
nemek közötti egyenlőség programmunkatárs
Amnesty International Magyarország
