Hogyan védhetjük meg magunkat a digitális térben? Íme a szakemberek válasza
2025. november 13-án a Techxpo esemény keretében a Nők digitális biztonsága című panelbeszélgetésen arra kerestük a választ szakértők segítségével, hogyan lehet felkészülni az online buktatókra, hogyan védekezhetünk a személyes adatokkal és digitális lábnyomunkkal kapcsolatban, és milyen szerepe van a rendszerszintű intézkedéseknek.
Ezeket láttad már?
A digitális tér egyre inkább a mindennapjaink része, ugyanakkor újfajta kockázatokat is hordoz, különösen a nők számára. A rendkívül fontos téma kapcsán dr. Gyaraki Réka Eszter, rendőr őrnagy, infokommunikációs, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági szakjogász, a hatósági tapasztalatok és valós esetek bemutatásával hozott példákat. Szabó Edit Ditte, digitális marketing szakértő a pszichológiai mechanizmusok és az online viselkedés összefüggéseit elemezte, Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője pedig moderátorként vezette a Nők digitális védelme témához kapcsolódó beszélgetést.
A nők fokozott kitettsége az online térben
A kerekasztal beszélgetés során a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az online csalások, például a romantikus vagy unokázós csalások, különösen gyakoriak az idősebb nők körében, de minden korosztályt érinthetnek. A nők gyakrabban tesznek feljelentést, és érzékenyebben reagálnak a személyes integritásukat fenyegető bűncselekményekre, de a statisztikai adatok gyakran hiányosak, mert sok eset nem jut el a hatóságokig.
Hangsúlyozták azt is, hogy az egyéni tudatosság, például kétfaktoros hitelesítés, erős jelszavak és a tartalommegosztás tudatos kezelése elengedhetetlen lépés, de nem elegendő. A platformok, a jogszabályok és az intézményi környezet is kulcsszereplő a védelemben. A marketingből ismert pszichológiai nyomásgyakorlás és az algoritmusok működése egyaránt kihasználható csalásoknál, míg a mesterséges intelligencia és a deepfake technológiák új dimenziókat adnak a visszaéléseknek.
Tele van az internet a fotóiddal, és még csak nem is tudsz róla
Trendek, veszélyek
Szóba került a közösségimédia-kultúra, az influenszer-hatások, a virális tartalmak pszichológiai szerepei, valamint az is, hogy a technológia és a szabályozás fejlesztése gyakran lemarad a valós kockázatokhoz képest. A beszélgetés legfontosabb üzenete, hogy a digitális biztonság nem csupán egyéni felelősség, hanem közösségi, intézményi és szabályozói szintű feladat is. Tudatossággal, megfelelő eszközhasználattal és a megfelelő intézményi támogatással a nők biztonságosabban mozoghatnak az online térben.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
