A mesterséges intelligencia hatalma félelmetes és izgalmas, de új utakat nyit azoknak, akik mernek lépni

Kis túlzással, az elmúlt hónapokban akárhová néztünk, mesterséges intelligenciával találtuk szembe magunkat. A legtöbben a technológia hátrányait hangosítják ki, például, hogy nem környezetbarát, negatív hatással van a munkaerőpiacra, félrevezethet, átveheti az uralmat az életünk felett, rossz kezekbe kerülve katasztrófát okozhat stb. Ezek a félelmek persze jogosak, de az AI lehetőségeket is rejt magában – ha jól használjuk.

Bernard Marr jövőkutató, mesterséges intelligencia szakértő szerint a kérdés nem az, hogy mi mindent tud az AI, hanem az, hogy hogyan döntünk róla mi, emberek. Vajon képesek leszünk felelősségteljesen, átláthatóan és emberközpontúan alkalmazni a legújabb technológiát? Az AI-nak ugyanis vannak előnyei is, amiket a saját érdekünkben érdemes minél előbb kihasználnunk.

A munkafolyamatok optimalizálása

Ha összeszámolnánk, napi hány percet töltünk olyan apró-cseprő feladatok elvégzésével, amiket meg is spórolhatnánk, hogy a komolyabb munkafolyamatok nagyobb figyelmet kaphassanak, valószínűleg sokan elcsodálkoznánk. Az AI egyik legnagyobb ígérete, hogy megszabadít minket a monoton, kiégető, időrabló teendőktől. Az AI leveszi a vállunkról ezt a terhet, nekünk pedig megmaradnak az olyan feladatok, amikhez mindenképpen kell a humánerőforrás, vagyis az empátia, a kreativitás, a döntéshozatali képesség stb.

A kutatások alapján, amikor az AI átveszi az unalmas, ismétlődő feladatokat, az emberek nemhogy nem unatkoznak, de sokkal elégedettebbek lesznek a munkájukkal. A képlet egyszerű: ha végre sallangmentesen azzal foglalkozhatunk, aminek van értelme, az nemcsak nekünk, de a munkaadónknak is hasznot hozhat. Vagyis, a mesterséges intelligencia valóban átalakítja a munkaerőpiacot, de az áldásos aspektusait sem érdemes figyelmen kívül hagyni ezen a téren.

A produktivitás új szintjei

A mesterséges intelligencia nemcsak élvezetesebbé, de hatékonyabbá is teszi a munkát: a Salesforce kutatása szerint azok az alkalmazottak, akik napi szinten használnak AI-t, átlagosan 64%-kal eredményesebbek a munkájukban. Az OpenAI ChatGPT-jét például széleskörben alkalmazzák világszerte, de érdemes megfontoltan bánni vele. Ahogy minden más hasonló eszköznek, ennek is megvannak a maga anomáliái, és persze a környezeti lábnyomai is. Ezzel együtt ne érezzük magunkat bűnösnek, ha napi párszor elővesszük és egyszerű feladatok elvégzésére kérjük. Olyanokéra, amik helyett mi a fontosabbakra koncentrálhatunk.

A mesterséges intelligencia ma már számos területen segít kihozni magunkból a maximumot.

Minden jel arra mutat, hogy az ember + AI páros messze jobban teljesít, mint külön-külön egyik vagy másik. A valódi kihívást nem az jelenti, hogy hogyan aknázzuk ki a technológiát, hanem az, hogy hogyan őrizzük meg közben a kritikai gondolkodásunkat és kreativitásunkat.

Akkor is felfedezheted a világot, ha nincs pénzed rá, mutatjuk, hogyan

Harc a klímaválság ellen

És ha már környezeti lábnyomok… Amikor a mesterséges intelligencia szinte kontrollálhatatlan terjedéséről van szó, rendre feltörnek a környezetvédelmi aggodalmak hangjai, teljesen jogosan. Az AI-rendszerek energiaigénye korántsem elhanyagolható, de a technológia ezen a téren is mutat előre lépéseket, még ha ezeket nehéz is meglátnunk. Bernard Marr szerint az AI az egyik legerősebb szövetségesünk lehet a klímaváltozás elleni harcban. Például a Google DeepMind algoritmusai már most segítenek optimalizálni a nap- és szélerőművek energiatermelését, csökkentik az adatközpontok vízfogyasztását, és új, fenntartható akkumulátor-megoldásokat támogatnak. Emellett pedig felgyorsíthatják az ezzel kapcsolatos kutatások, fejlesztések ütemét.

Ugyanakkor jelen pillanatban nincs egyensúlyban az, amit az AI ad és amit elvesz ezen a téren, ezért kulcsfontosságú, hogy a technológia fejlesztése közben ne feledkezzenek meg az ökológiai lábnyomáról sem.

Egy igazságosabb világ felé

A fenntarthatósági törekvések mellett a mesterséges intelligencia a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében is fordulópontot hozhat. Már léteznek olyan algoritmusok, amik például segítenek kiszűrni a nemi vagy faji alapú torzításokat az állásinterjúk és teljesítményértékelések során. Sőt, az AI-t a szociális juttatások, hitelbírálatok vagy lakhatási programok átláthatóbbá tételére is használják.

Egyes kormányok olyan rendszerekkel kísérleteznek, amelyek AI segítségével derítik fel a diszkriminációt a közszolgáltatásokban.

Ez mind szép és jó, de ahogy a szakértő is figyelmeztet, a kulcskérdés az, hogy az emberi kontroll mennyire tud érvényesülni? Az algoritmusok csak akkor teremthetnek egy jobb, diverzebb és igazságosabb világot, ha folyamatos felügyelet alatt állnak, és sokféle, reprezentatív adaton tanulnak.

Toxikus produktivitás: miért kell megtanulnod időnként semmit sem csinálni?

Tudományos áttörések és az egészségügy megreformálása

A tudományos áttöréseket is előmozdíthatja a mesterséges intelligencia. Az MIT kutatói például generatív AI-t használnak új antibiotikumok tervezésére. Ezek képesek elpusztítani a gyógyszerrezisztens gonorrhoeát vagy az MRSA szuperbaktériumokat. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a mesterséges intelligencia képes milliónyi tudományos kutatást átfésülni, összefüggéseket találni és olyan felismeréseket támogatni, amikhez korábban évek vagy évtizedek kellettek.