Így tanulhatod meg szeretni és elfogadni a tested
Több éves edzői és ma már teremtulajdonosi múlttal rendelkező Anikó első kézből tapasztalja, milyen gyakori a testdiszmorfiás zavar, a testhez fűződő elégedetlenség érzése és az irreális célkitűzés a női vendégeinél, ezért úgy döntött, hogy egy átfogó kampánnyal új platformon reformálja meg a testtel kapcsolatos véleményeket és elvárásokat.
Ezeket láttad már?
Valós testkép felvállalása címmel indított kampányt a váci személyiedző, Bagyinszki Anikó, hogy segítse a testünkhöz fűződő elégedetlenség feloldását, Példája inspirálhat téged is.
„Le akarok fogyi tíz kilót!”
Anikóval a váci VIP Fitness Private Gym Stúdióban találkozunk először. Az igényesen kialakított, ékszerdoboz szerűen csillogó VIP Fitness edzőterem márciusban nyitotta meg kapuit, és azóta hetente több alkalommal látogatják meg a privátabb és személyre szabottabb edzést kereső nők; Anikó korábban egy nagyobb fitneszteremben tartott egyéni és csoportos órákat, azóta pedig a kis stúdiójában fogadja az évek óta szilárd és megbízható törzsvendégeit. Tapasztalata szerint sokan azért keresik fel az exkluzív óráit, mert a nagyobb fitnesztermi légkörben már nem érzik jól magukat, szégyellik az alkatukat és nem akarnak mások szeme láttára edzeni. Az edzések elején Anikó felé gyakran érkeznek különböző kérések: „egy hónap alatt kockahasat akarok”, „le akarok fogyni tíz kilót”, vagy csak egyszerűen úgy akarnak kinézni, mint az Instagramon látott modellek.
„Folyamatosan rengeteg és különféle testalkatú nővel dolgozom együtt, és mindenkinek valahol az volt a kérése, hogy változtatni szeretne a már meglévő testén. Ezzel alapvetően nincsen baj, de szeretném, ha elfogadnánk, hogy mindenkinek megvan a saját magához mérten az ideális alakja, kondíciója, és nem kell drasztikus változásokat kívánni” – meséli Anikó. Az edző a probléma gyökerét nem abban látja, hogy ennyi női test lenne, amit rejtegetni kéne a világ elől, hanem abban, hogy az online felbukkanó tartalmakhoz mérik magukat, internalizálják ezeket az elérhetetlen szépségideálokat, majd szégyelleni kezdik magukat, amikor a tükörben látott kép nem adja vissza az idővonalon látottakat.
Filterek és folyamatos elégedetlenség
Amit Anikó Vácott a mikrokörnyezetében tapasztalt, az valójában egy mindenhol jelenlévő jelenségre vezethető vissza. Fiatal lányokkal foglalkozó szakemberek már több évvel ezelőtt elkezdték kongatni a vészharangot, hogy a photoshopolt, átalakított testeket ábrázoló képek negatív hatással vannak a fejlődésben lévő tinilányok testképére. Az pedig már egy viszonylag új jelenség, hogy nők TikTok, Instagram és Snapchat filterek-inspirálta plasztikai sebészeti beavatkozásokért állnak sorba a klinikák előtt. A „Snapchat-diszmorfiának” keresztelt trend miatt népszerűvé váltak a pórusredukáló, az arc formáját nyújtó, a fenék nagyobbító és borda kioperálással járó derékszűkítő drasztikus beavatkozások. Az esztétikai célú műtétek pártolói felett sem érdemes pálcát törni, hiszen már az ókorban is végeztek hasonló beavatkozásokat – a kivetnivaló onnan ered, amikor egy külső nyomás hatására valaki egy óvatosan megkomponált, megkreált esztétikára akar hasonlítani. Az online világban a felhasználókra ömlő meghamisított kép szépen lassan átformálta a hús-vér testekhez fűződő viszonyt: szégyen és csalódottság tárgyává vált.
A Valós testkép felvállalása kampányt Anikó minderre a felgyülemlett negatív érzésre válaszreakciójaként indította. Régi vendégeiből lett barátait, Lábai Lucát, Kovács-Pajor Lillát és Dóra Zsófit kérte fel, hogy szerepeljenek együtt egy fotósorozatban, amiben bátran felvállallják a testalkatukat. A három fiatal lány rendszeresen edz Anikó felügyelete alatt, egészséges életmódot folytatnak, amely során odafigyelnek a mozgás mellett az étkezésre és a bioritmusokra is – mégse mindannyian XS-es méretűek. A négy nő hosszú ujjú fekete bodyban, egymásba karolva mosolyog a kamerába, alatta pedig a felirat „Te sem látod a különbséget, igaz?” A képeken látszódik, hogy a lányoknak, ruhamérettől függetlenül, kidolgozottak az izmaik, egészségesek és jól érzik magukat a bőrükben. „Ez a kampány arról szól, hogy mindenkit egyformán kell elfogadni, de ne egyformán nézzünk ki – mindenkinek más a szép.”
Nőnek lenni? Lehetetlen küldetés!
Miközben Anikóval beszélgettünk, a stúdiót hátrahagyva egy közeli étteremben találkoztunk a kampány két modelljével Lucával és Zsófival. A lányok arról meséltek, hogy az online publikált képek után kaptak hideget és meleget: volt, akik Luca nagyobb testalkatába, mások a fotókon a narancsbőrbe, vagy éppen annak hiányába kötöttek bele. Az egymásnak ellentmondó elvárások kitárgyalása egyből megidézte America Ferrera monológját a Barbie filmből: „Szó szerint lehetetlen nőnek lenni.” Fontos, hogy valaki eddzen, de a nő ne eddzen túl sokat, mert akkor megszégyenítik az izmai miatt. Legyen csinos, de ne adjon sokat magára, mert akkor már nem őszinte. Értékesebb a természetes szépség, de azért dobjon magára egy kis szempillaspirált különben igénytelen, és akár előléptetésekről is lecsúszhat, mert nem sminkelte magát. A társadalom ambivalens és megoldhatatlan feladatok elé állítja a nőket, és az egyetlen nyerő megoldásnak Anikóék bátor kiállása tűnik, ami nem más, mint felvállalni a valóságot.
Természetesen magasra tartani a mozgalmi zászlót és kiállni az igazságtalanság ellen nem egy egyszerű és könnyű dolog: Lucának például a projekt kifejezetten egy „komfortzónán kívüli” élmény volt. ,,Én nem szeretek ennyit mutatni magamból, viszont úgy voltam vele, hogy ezt egyszer meg kell lépni, és ha már megteszem, miért ne tenném olyan emberekkel, akiket szeretek?” Azóta nagyon hálás, hogy résztvett a kampányban, mert büszke a mondanivalójukra és a végeredményre is. „Nagyon tetszettek a képek, és azt juttatták eszembe, hogyha ilyen szép fotó készülhet rólam, akkor csak nem lehet akkora baj a testemmel.” A képek alá érkező negatív kommentek sem érintették meg, mert a baráti összetartás és a fotózás vállalása annyi magabiztossággal vértezte fel, amelyen már semmilyen kicsinyeskedés nem üthetett lyukat.
Anikó véleménye szerint eleve alaptalan bárkit a súlya miatt megítélni: „A lányok azért járnak edzésekre, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Mindannyian más alkatúak, és teljesen másmilyen az állóképességük. Éppen ezért tartom fontosnak az egyénre szabott edzéseket.” Az edző szerint egy szakember segíthet elindulni azon az úton, hogy megtalálja a vendég számára leghatékonyabb és fentarthatóbb edzésformát, ami hozzáad az életminőségéhez. Az rendszeres sport az ülőmunkák és a home office elterjedésével kikopott az átlagos napi rutinokból, pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a csupán heti 150 perc is elegendő lenne az élethossz jelentős meghosszabbítására, de a nagy átlag ezt az alsó küszöböt sem üti meg.
Anikó szerint a kampány akkor ér célba, hogyha minél több embernek meghozza a kedvét a mozgáshoz, anélkül az elvárás nélkül, hogy jövő hétre már két számjeggyel kevesebbet mutasson a mérleg. Azon a szemléletformáláson dolgozik, hogy a mozgás egy örömteli és felszabadító élmény legyen, amiben ki lehet teljesedni, építi az önbizalmat és – Lucáék esetében – még barátokat is összehozhat.
