A nők tényleg jobban szenvednek az éghajlatváltozás miatt? Szakértők válaszolnak
A rómaiaknak még könnyű volt, ők mondhatták azt, hogy “sol omnibus lucet”. Vagyis hogy „a nap mindenkire süt”. De mit csináljunk mi, mai modern emberek, akik épp az éghajlatváltozás kellős közepén élünk. De legalább az a vigaszunk megvan, hogy az időjárás mindenkit egyformán érint.
Ezeket láttad már?
Ebben nincsenek nemek közti különbségek, ezen a téren megvalósul a nemek közötti teljes egyenlőség! De akkor mégis miért van az, hogy a Google Tudós keresője több száz tudományos tanulmányt tud felsorolni, ami állításunk ellenkezőjét bizonyítja? A válasz egyszerű: mert a nők a világ nagyon sok részén jobban megszenvedik az éghajlatváltozás káros hatásait, mint a férfiak.
Sérülékenyebb helyzetben a nők - de miért?
Az éghajlatváltozás fő hatásaiként szokás felsorolni az éghajlat melegedését (az átlaghőmérséklet emelkedését), de ez csak az egyike a következményeknek. Alapjában véve a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az eddig évszázadokig fennálló és az ember számára – éghajlati övtől függően – megszokott időjárásban elkezdenek megjelenni olyan tényezők, olyan jelenségek, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Porviharok Magyarországon, tornádó Dél-Európában, nyári zivatar jellegű eső télen és rekord hideg májusban – mindezek a nem éppen jó irányba változó klíma jelenségei. És ehhez járulnak még az egyéb hatások, mint a trópusi betegségek és azok terjesztőinek (pl. nílusi szúnyog) megjelenése a mérsékelt égövön vagy a sivatagosodás, akár hazánkban is.
A természeti erők, amiket évszázadokig “le akartunk győzni”, megmutatják erejüket, és akik közvetlenül a természeti környezetből élnek vagy munkájuk és életmódjuk ahhoz köti őket, mint pl. akik a földet művelik, a saját bőrükön érzik ezt az erőt. De azok sem lehetnek biztonságban, akik azt gondolják, városi életmódjuk megvédi őket ezektől a behatásoktól – mert tetszik, nem tetszik, mindannyian a természet részei vagyunk.
Mértékadó tanulmányok vizsgálták ezért azt a hatást, amit a éghajlatváltozás kifejt az emberi életre, és több területen mutatták ki, hogy a nők mely területeken sérülékenyebbek a férfiaknál a éghajlatváltozás tekintetében.
Melegszik a Föld, lehet, hogy húsz éven belül Magyarországon is lesz szieszta?
Fontos tudni, hogy az ezeken a területeken fennálló hátrányokat nem az éghajlatváltozás okozza. Ezek már most is meglévő különbségek, amelyek a nők globális helyzetét ma is és a múltban is nagymértékben befolyásolják. Kevés olyan ország van, amelyikre ezek nem mondhatók el, a világ nagy részén viszont sajnos az a helyzet, hogy a nők sérülékenyebb helyzetben vannak:
- érzelmileg — a természeti katasztrófákra való reagálás miatt
- gazdaságilag — a munkaerőpiacon való elhelyezkedés miatt
- társadalmilag — a hagyományos családi szerepek betöltése miatt, ahol a nők nevelik a gyermekeket és gondoskodnak a család élelmezéséről, miközben az egyes régiókban egyre nehezebb feladat)
- környezetileg — a mezőgazdasági munkák végzése miatt, hiszen a világ számos országában ez a munka a nőkre hárul
- politikailag — a képviselet hiánya miatt
- fizikailag — a férfiakétól eltérő helyzetük miatt, így pl. a mezőgazdaságban dolgozó nők jobban ki vannak téve a növényvédő szerek és a kórokozók hatásainak
Természetesen nem állítjuk, hogy minden esetben jelen van minden területen az említett nagyobb sérülékenység, de extrém esetben még az is előfordulhat, hogy ezek egyszerre jelentkeznek. Ilyen extrém esetek leginkább ott fordulnak elő, ahol a nők szerepe és helye a hagyományos szabályok szerint alakul: a globális Dél országaiban (ez főként az afrikai kontinenst, Dél-Ázsiát és Dél-Amerika egyes részeit jelenti), és ott is leginkább a mezőgazdaságból (földművelés, pásztorkodás) élő népességnél.
De nem mentesek egyes jelenségek alól a fejlett, nyugati országok sem, így Magyarország sem – gondoljunk csak arra, hogy hány nő tölt be vezető pozíciót nagy cégeknél és emiatt meg tudnak-e jelenni a női szempontok, például abban, ahogy ezek a cégek az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodnak.
A nők aránya a vezetők körében kis mértékben változott, a 2011-es 40%-os érték 2023-ban 37%-ra csökkent. A nők, figyelembe véve a részvételüket a teljes foglalkoztatotti körben (47%), a vezetők között alulreprezentáltak.
Gazdasági függőség, korlátozott hozzáférés az információhoz és az oktatáshoz
Tudományos kutatások sokasága támasztja alá azt a tézist, miszerint a nők általában nagyobb kockázatoknak és nagyobb terheknek vannak kitéve az éghajlatváltozás hatásai miatt. A nők nagyobb kitettségének oka a kutatások szerint legtöbb esetben az, hogy nagyobb valószínűséggel vannak gazdasági függőségben, mint a férfiak, és kevésbé férnek hozzá az oktatáshoz és az információkhoz, amelyek lehetővé tennék számukra a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre gyakorolt éghajlati kockázatok kezelését. Nem mellékes az sem, hogy a nők teszik ki a világ szegény lakosságának többségét.
Minden, amit a klímatváltozásról tudnod kell dióhéjban
A nők egyébként globálisan 24%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, hosszabb a munkaidejük és rengeteg fizetetlen munkát végeznek. A regionális kulturális normák és szerepek, az erőforrások és a hatalom igazságtalan elosztása miatt és a nők politikai döntéshozatalban való képviseletének hiánya miatt a nők gyakrabban szenvednek az éghajlati katasztrófák és a szélsőséges időjárási események hatásaitól, különösen a fejlődő országokban. A nők éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepét ritkán értékelik, annak ellenére, hogy szárazság és élelmiszer- és vízhiány idején is a nők azok, akikre a család ellátásának terhe hárul.
Akkor valójában a változó klíma érinti hátrányosabban a nőket?
Nos, nem, hanem a meglévő társadalmi viszonyaink azok, amelyek a mindenkit érő hatásokat felerősítik és a nők számára nehezebbé teszik a felmerülő helyzeteket, legyen az vízhiány, a természeti környezet romlása, a gyereknevelés vagy a családról való gondoskodás. Vagyis lehet, hogy a rómaiak tévedtek, a nap mégsem egyformán süt mindenkire… A társadalmi viszonyok azonban emberi találmány, és mint ilyen, megváltoztathatók. Nehezen, lassan, sok akadályt legyőzve, de nem lehetetlen.
Segíthet a jogi megközelítés
Erre valók a jogok. És erre valók az intézmények – például az ENSZ is fenntart egy kimondottan a nők jogait előmozdító szervezetet, a UN Woment. De vannak civil szervezetek is, amelyek ezzel foglalkoznak, és kimondottan környezeti irányultságuk van, mint például Európában a WCEF vagy Magyarországon az EMLA.
Kimmel Hajnalka: Az egyik legnagyobb tévhit, hogy a klímaváltozás teljes mértékben visszafordítható
Fontos eszköz a kezükben az emberi jogok, amiket az Európai Unió dokumentumai is hangoztatnak, így leginkább az EU Alapjogi Chartája. Ez alapján akár stratégiai pereket is lehet indítani az állam ellen, támadva az indokolatlan diszkriminációt. De ez már egy másik történet… hamarosan innen folytatjuk!
Az éghajlatváltozás nagy kérdései
Sokszor beszélünk arról, hogy az éghajlatváltozásnak milyen jövőbeni hatása lesz az életünkre, az élelmezésünkre, a lakhatásunkra, a gazdaságunk és társadalmaink különböző területeire. Mivel a jövő érdekel bennünket leginkább, ritkán beszélünk ebben a kérdésben a múltról. Miért jött létre, hogyan jött létre, ki a felelős érte?
Pedig, ha beszélnénk róla, akkor gyorsan átlátnánk, hogy az éghajlatváltozás problémája nagyon komoly igazságossági kérdéseket vet fel.
A probléma kialakulásához vezető kibocsátások jelentős része történelmileg a világ gazdag országaihoz köthető, és a gazdag országokon belül is elképesztő az egyenlőtlenség a különböző társadalmi osztályok felelősségében. Még jelenleg is a jómódú államok 37 százalékban felelősek a kibocsátásért, annak ellenére, hogy csak a népesség 15 százaléka él ott.
A klímaszorongás nagyon hasonlít a haláltól való rettegésünkhöz, vajon megyünk vele valamire?
Összehasonlításképpen, Afrikában él az emberiség 17 százaléka, és kevesebb, mint 4 százalék kibocsátásért felelnek. A leggazdagabb 1 százalék pedig 10 nap alatt éli fel az egész évre rendelkezésére álló természeti erőforrásokat. Így a klímaigazságosság problémája nem csak a nőket érinti hátrányosan, hanem a globális társadalom egyéb hátrányos helyzetű csoportjait is.
Ha a mérséklésben és az alkalmazkodásban mindenkitől azt várjuk, hogy áldozatokat hozzon az emberi civilizáció érdekében, a történelmi felelősség kérdésével is kénytelenek leszünk szembenézni. Ennek megfelelően pedig a megoldási javaslatok kidolgozásakor is figyelemmel kellene lenni ezekre a szempontokra.
Az ún. interszekcionális igazságosság arról szól, hogy a különböző társadalmi csoportok – szóljon az például nemekről, etnikai és földrajzi hovatartozásról, az anyagi és szellemi javakhoz való hozzáférés eltéréseiről – metszéspontjában a hátrányok és előnyök halmozottan tudnak megjelenni. Így ideje lenne nem áthárítani a problémákat olyan csoportokra, akik eddig sem tehettek a probléma létrejöttéért, és olyan irányokba elindulni, amelyben azok hozzák a legnagyobb áldozatokat, akik eddig a legnagyobb haszonélvezői voltak a szennyezéssel együtt járó rendszernek.