Emberi jogok: sokan csak akkor gondolunk rájuk, amikor súlyos jogsértésről hallunk, pedig az emberi jogok mindenkit a születése óta megilletnek. A tudás az emberi és a kisebbségeket megillető jogokról privilégium is.
Ezeket láttad már?
A Magyarországon élő roma közösségek nagyon kevés információt szereznek a formális oktatás során arról, milyen jogok illetik meg őket, pedig Magyarország legnagyobb etnikai kisebbségeként a roma embereket kiemelten sújtja a diszkrimináció rendkívül cigányellenes társadalmunkban. Ma van az emberi jogok világnapja. A 2019-es Eurobarometer szerint Magyarországon a válaszadók 72 százaléka szerint széleskörű hazánkban a romákkal szembeni diszkrimináció.
Párbeszéd a romák kisebbségi és emberi jogairól
Egy másik kutatás szerint a romák helyzetével kapcsolatban a többség (80%) semleges, vagy az együttérzés hiánya jellemzi; és csak 14 százalékuk tenne aktívan a romákért. Ennek köszönhető, hogy sokan, köztük a Romaveritas közösségi média felületeinek online kommentelői is nevetség tárgyának tartják, ha a roma aktivisták a cigányellenes jogsértéseket tematizálják.
Az, hogy széles körben nincs a romák kisebbségi és emberi jogairól párbeszéd, súlyos következményekkel jár. Számos kutatás igazolta a roma közösségekben az alacsony jogtudatosságot, ami nem írható a közösség számlájára: az alacsony iskolázottság, az emberi jogi oktatás hiánya és a jogorvoslati lehetőségek folyamatos csökkenése, hatékonytalansága is hozzájárulnak, hogy kevesen jelentik, amikor roma származásuk miatt hátrány és jogsértés éri őket.
Fontos beszédtémák
Idén december 10-én emlékszik meg a világ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulójáról, amely egybeesik az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Hivatala fennállásának 30. évfordulójával. Az alkalomból a Romaversitas, egy roma oktatási civil szervezet ösztöndíjasai informatív videókat készítettek olyan, a roma közösségek számára kiemelkedő jelentőségű témákban, mint a cigányellenesség, a roma polgárjogi mozgalom születése és a népszámlálás.
A roma fiatalok összefogtak, és megváltoztatják a világot
A videók készítői fontosnak tartják, hogy ezek a kérdések beszédtémákká váljanak a cigány fiatalok körében, hiszen csak egy öntudatos roma közösség tudja kihangosítani a romák elleni emberi jogsértések rendszerszintű voltát, információt eljuttatva a városi és vidéki szegény közösségekben élő, kiszolgáltatott embereknek és felhívva az évtizedes problémákra a többségi társadalom figyelmét is. Hová tűnt 100.000 roma a legutóbbi népszámlálás adataiban? Miért ilyen erős Magyarországon a cigányellenesség? Hogyan küzdött az emberi jogokért a roma polgárjogi mozgalom és miért nem olvasunk róla a történelemkönyvekben? Ezekre a kérdésekre keresnek válaszokat a Romaversitas diákjai.
Rendhagyó podcast a világnap alkalmából
Az edukatív videókat egy podcast is kíséri, melyet a GLAMOUR-ral együttműködésben készít a roma oktatási szervezet szeptember óta. A Romaként. podcast emberi jogi különkiadásában három roma jogászt, az alapítvány korábbi és jelenlegi ösztöndíjasait, Suha Nikolettet, Varga Valentinát és Menyhért Attilát kérdezi Pocsai Bettina, a szervezet munkatársa emberi jogi kérdésekről és szakmai motivációjukról. Hogyan választja egy roma fiatal a jogi pályát? Miért dolgozik sok roma jogász a közösség tagjait érintő jogsértéseken, és nem örökösödési jogon vagy válópereken? Hogyan jutottunk odáig, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációját, az intézményesített rasszizmus egyik legelterjedtebb magyarországi formáját sokan nem hátrányként értelmezik? Ezekre a kérdésekre is kitérnek a meghívott beszélgetők a közérthető egyórás adásban.
Szerző: Fedorkó Boglárka
