Mit kell tudnod a különböző diétákról az orvos szerint?

A legtöbbünk gyorsan, minimális erőfeszítéssel, minél kevesebb szenvedéssel szeretne megszabadulni a súlyfeleslegtől. Az ilyen helyzetekben általában valamilyen drasztikus diétába fogunk, remélve, hogy egy villámgyors módszer segítségével pikk-pakk leolvadnak a kilók. A cél érdekében bármire képesek vagyunk, heteken át sanyargatjuk magunkat különböző fogyókúrákkal. Biztos sokaknak ismerős a káposztaleves, a citrom vagy a -tojáskúra, nem beszélve a lehető legdrasztikusabb megoldásról, amikor egyszerűen alig eszünk valamit napokig vagy hetekig. Kíváncsiak voltunk, hogy mit gondol a szakértő a három divatos diétával kapcsolatban. Dr. Sipos Erzsébet Evelyn Szent Imre Kórház endokrinológusának segítségével elmagyarázzuk a legfontosabb okokat, az anyagcsere betegségek szakorvosa most őszintén megosztja veled, hogy mik az előnyei és hátrányai az alábbi módszereknek. Ne feledd, minden a te kezedben van, azonban, ha hosszútávú egészségmegőrzés is célod (és reméljük, hogy igen!), fontos, hogy ne drasztikus módszerekben, hanem egy élethosszig tartó életmódváltásban gondolkodj, lehetőleg rendszeres szakorvosi konzultáció mellett.

Fókuszban a zsírok

Napjaink egyik legnépszerűbb fogyókúrás módszereinek egyike a ketogén-diéta, mellyel néhány hét alatt jelentős fogyást produkálhatunk. A módszer George L. Blackburn professzor nevéhez fűződik, aki hosszan tanulmányozta, hogyan szabadulhatunk meg a felesleges zsírtól anélkül, hogy az izomtömegünkből jelentősen veszítenénk. Ezzel a módszerrel a súlyveszteség a zsírraktárra fókuszál, úgynevezett ketózisban szabadulunk meg a nem kívánt súlyfeleslegtől, amihez csupán néhány lényeges dolgot kell betartanunk. A napi kalóriabevitelünk 70-80 százaléka zsírokból, 10-20 százaléka fehérjékből, 5-10 százalék pedig szénhidrátokból kell, hogy álljon. A magas zsír- és alacsony szénhidrátbevitel hatására létrejövő ketózis során történik a fogyás.

Mit mond a szakértő?

Önmagában a ketogén-diéta hosszútávon nem javasolt, még rövidtávon is megfontolandó, hogy ki alkalmazza ezt az fogyókúrás módszert. Minden esetben célszerű kikérni szakember véleményét, mielőtt belevágnánk! Cukor- vagy pajzsmirigy betegség, magas koleszterinszint vagy magas vérnyomás, szív -és érrendszeri panaszok esetében teljes mértékben ellenjavalt ez a diéta. Bár az egyik legnagyobb előnye a gyors fogyás, az egyik nagy mellékhatása éppen a jojo-effektus lehet, illetve olyan káros anyagcsere folyamatokat is beindíthat, melyek később kezelésre szorulnak. Mivel a ketogén-diéta a ketontestek felszabadulásával jár együtt, így teljesen kiürülhetnek a májban a cukorraktárak, gyakorlatilag éhezik a szervezet, ami a fehérjék, izmok leépüléséhez vezethet. Abban az esetben alkalmazható, ha egyfajta kiindulási pontnak tekintjük, amíg a fogyás beindul, és utána kiegyensúlyozott, egészséges étrendet követünk.

A fehérjében van a siker?

Egyes kutatások szerint a magas fehérjefogyasztás hatékonyan csökkenti az éhségérzetet, többek közt ezért is alkalmazhatók nagy sikerrel a kifejezetten fehérjékre fókuszáló diéták. Ráadásul a fehérjéket tartalmazó ételek elősegítik a glükagon nevű hormon termelődését a szervezetben, ami segít a fogyás beindításában, és szabályozza az inzulinszintet is. Az étkezések során inzulin termelődik a szervezetben, ami kordában tartja, hogy mennyit hasznosítson a szervezet a lebontott cukrokból, és ezek közül mennyi raktározódjon a zsírszövetben. A fehérjében gazdag táplálkozás tehát több szempontból is segít a kilók leadásában. A magasabb fehérjebevitellel védjük az izomtömeget a leépüléstől, fokozhatjuk a zsírégetést, csökkenthetjük a koleszterinszintet, az éhségérzetet, azonban a tartós sikerhez fontos a rendszeres testmozgás is. Bár ez a diéta gyors és látványos eredményeket hoz, azonban fontos mérlegelni, hogy nem csak kilókat, hanem vizet és hasznos ásványi anyagokat is veszíthetünk vele!

Mit mond a szakértő?

Az emberi szervezet működéséhez szükség van szénhidrátoka, zsírokra és fehérjékre is. A magas fehérjefogyasztás egyik nagy előnye, hogy olyan esszenciális aminosavakat is bejuttatunk, ami jótékonyan befolyásolja a test megfelelő működést. A fehérjedús étkezések lehetővé teszik, hogy a fogyás során a szervezet ne az izomból, hanem a zsírtartalékból pótolja a kiesett szénhidrátokat. Hirtelen tudunk karcsúsodni, izmot építeni, viszont amint abbahagyjuk, beindulhatnak alternatív anyagcserefolyamatok, és minden felborul.

Minimalizáljuk a szénhidrátokat

Jó pár éve töretlen sikerekről, villámgyors eredményekről számolnak be az Atkins-diétát követők, mely rendkívül népszerű a hollywoodi sztárok körében is. A módszer Robert C. Atkins nevével forrott egybe, és gyakorlatilag mellőzi a szénhidrátokat az étkezésekből. Szerinte minden elhízásért ezek tehetők felelőssé, így a sikeres fogyáshoz, egyszerűen három lépésben kell lecsökkenteni a mennyiséget, ez pedig serkenti a szervezetet a zsír lebontására. A diéta lépcsőzetes, tehát alacsony szénhidrátszintről indulva 5-10 gramm szénhidráttal lehet emelni a napi elfogyasztott mennyiséget, megtalálva azt az egyensúlyt, amikor még fogyni lehet vele. A diéta első szakaszában napi húsz gramm szénhidrát bevitele engedélyezett. Nem kell a kalóriaszámítással bajlódni, nyugodtan ehetünk akár zsíros ételeket, a húsokat sem kell tiltólistára tenni, és szinte minden zöldség és gyümölcs megengedett. A második szakaszban a napi szénhidrátbevitelt harminc gramm per napra növelhetjük, majd a harmadik szakaszban hetven gramm szénhidráttal lehet a napi összétkezéseket megoldani. Négy-hat hét után következik a kontrollszakasz, amikor a napi érték napi 40 és 120 gramm közé esik. Kérdés, mennyire ártunk ezzel a radikális megvonással a testünknek?

Mit mond a szakértő?

A fogyasztói társadalomban jelentősen túllépjük azt a szénhidrátmennyiséget, amire egyébként a szervezetünknek szüksége lenne. Mindenütt szembe találjuk magunkat egy kis péksüteménnyel, fánkkal, süteménnyel, így szépen lassan kikerekedünk. Az Atkins-diéta alkalmazásával visszaszorítjuk a szénhidrátbevitelt, ami alapvetően jó, viszont ezzel arra ösztönözzük a szervezetet, hogy a test raktáraiból, elsődlegesen a májból ürítse ki a tartalékokat. A tartós szénhidrátmegvonásnak az lehet az eredménye, hogy nemcsak a zsírból, hanem az izomból is veszítünk. A jelentős izomvesztés erőtlenséget, rossz közérzetet okoz, és a későbbiekben újra kell az elvesztett izmokat építeni. A szénhidrátbevitel szabályozása az alapja minden diétának, de önmagában egy egészséges szervezetnek 180-200 grammnyi szénhidrátra van szüksége. Nem véletlenül, mivel agyunk és a szívünk cukorral, azaz szénhidrátokkal működik megfelelően. Ha drasztikusan, hosszútávon lecsökkentjük a szénhidrátbevitelt, a szervezet szabályosan éhezni fog, nem fogjuk jól érezni magunkat a bőrünkben.

Mi lehet hosszútávon a legjobb megoldás?

Bár önmagában véve mindhárom diétának megvan a maga előnye, számolni kell az esetleges mellékhatásokkal. Ha hosszútávú, tartós fogyásban és egészséges életmódban gondolkodunk, fontos, hogy mindhárom összetevőről gondolkodjunk el alaposan! Az ideális megoldás, ha a szénhidrátok 50-55%-ban, zsírok 25-35%-ban (ebből kevesebb mint 10% legyen a telített zsírsav), fehérjék 15-20%-ban kerülnek a tányérunkra és a cél érdekében dietetikus vagy endokrinológus szakembert is vonjunk be az étkezési terveinkbe, aki személyre szabottan, az esetleges betegségeket figyelembevéve állítja össze a legjobb lehetőségeket! Egészséges fogyást kívánunk mindenkinek!