Európa vezető helyen áll a világban a szociális védelem terén, ez különösen igaz az Európai Unióra. A jóléti intézkedésekkel, a munka és magánélet egyensúlyával és a szegénység ellen vívott küzdelemmel kapcsolatos normák magasak a tagállamokban, az Európai Parlament azonban még magasabb általános szintet szeretne. Az EP elkötelezett abban, hogy a lehető legszínvonalasabb életminőséget adja meg az állampolgárok számára, természetesen a tagállamokkal együttműködve, hiszen a jóléti rendszerek és a szociális ellátás szabályai a tagállamok hatáskörébe tartoznak.
Ezeket láttad már?
Miért jó nekünk az Unióban?
Az EU országait ebben a tekintetben leginkább az különbözteti meg a nem EU-s országoktól, hogy milyen hosszú időtartam áll a két dolgozó szülő rendelkezésére, amikor gyermekvállalásról van szó: 14 hét a legkevesebb, amennyit egy szülő otthon tölthet újszülött (vagy örökbefogadott)gyereke mellett az EU-s jogszabály szerint, ebből 2 hét pedig kötelezően kiadandó a munkáltatók részéről, természetesen a további mozgástérről az egyes tagállamok maguk döntenek, illetve arról is, hogy ebben a periódusban a munkavállaló hány százalékát kapja a fizetésének. Ezen a téren Olaszország és Észtország jár az élen, mindkét tagállamban a szülést követően 16 hét áll rendelkezésre az anyának a gyerekkel való otthonmaradásra és 100%-os fizetést kap ehhez, plusz a születés előtti 2 hetet is megkapja már és ezért is teljesértékű fizetés jár. Magyarország valahol a mutató közepén helyezkedik el: az anyáknak hivatalos 20 hét jár, amiből mindössze 2 hét kötelezően betartandó, és a fizetésük 70%-át kapják csak, szülés előtt pedig további 4 hét vehető igénybe szintén 70%-os fizetéssel. A legnagyobb mozgásteret Bulgária biztosítja a polgárai számára, 12 hétre kötelezően jogosultak a kismamák, majd további 40 hetet vehetnek igénybe, mindezt 90%-os fizetéssel, valamint a szülés előtt már 6 hetük van rákészülni a baba érkezésére, amiért szintén megkapják a fizetésük 90%-át.
Az apáknak azonban csak 10%-a megy az EU-ban szülői szabadságra. Sokan félnek, hogy elesnek a fizetésük egy részétől, vagy akár a munkájukat is elveszítik, némelyikük pedig inkább az anyára hagyja a szülői teendőket. A Parlament útmutatásai, javaslatai között szerepel, hogy a szülői szabadság ne legyen átruházható, vagy legalább amennyire lehetséges úgy legyen átruházható, hogy ez ne erősítse tovább a hagyományos férfi-női szerepeket. A társadalmi jólét fokozása és a férfiak és nők egyenlőségének tiszteletben tartása az EU alapvető értékei közé tartozik, és a Parlament arra figyelmeztet, hogy ne lépjünk vissza onnan, ahová már eljutottunk. Ennek tükrében az EU-ban az apák is elmehetnek szülési szabadságra, de természetesen tagállamról tagállamra változik, hogy mennyi időre és milyen arányban kapják meg ezalatt a fizetésüket. Sőt egyes államokban abszolút nincs is fizetett szülési szabadság hivatalosan az apáknak, ilyenek Ausztria, Németország, Luxemburg, Horvátország és Szlovákia, Görögországban pedig 2 nap jár, tehát ha egy apuka otthon szeretne maradni az újszülött gyerek és az anya mellett, akkor rendes szabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot tud kivenni, amennyiben megengedi neki ezt a rendszer, amiben dolgozik. Magyarországon jelenleg egy hetet kapnak az apukák teljes fizetéssel, és ez jellemző az EU-s ország nagyrészére is. A legjobban azonban talán a finn apukák járnak, ők összesen 9 hetet tölthetnek otthon az újszülöttel, de ez még akár felcserélhető az anyákéval is, így tovább is kitolható. Az, hogy ez idő alatt a fizetésük hány százalékát kapják meg az sok tényezőtől függ, egyrészt a munkáltatótól, a fizetéstől és a szociális helyzettől. Az esetek többségében 70% lesz az eredmény.
Mindenkinek joga van dönteni a saját teste fölött – Ez érvényes a nőkre és a nem kívánt terhességre is
Érdemes megemlíteni Svédországot, ahol a legnagyobb az egyenlőség ebben a tekintetben az EU-ban. A svéd állam nem tesz különbséget anya és apa között, ami a szülési szabadságot illeti, mindkét szülőt megillet 240 nap szabadság, amiből 150-et bármelyikük átadhat a másik szülőnek, továbbá jogosultak egyenként a gyerek 18 hónapos koráig otthon maradni, viszont ebben az esetben fizetés nélkül. Az anyák pedig már szülés előtt elkezdhetik a szabadságot.
A teljes nemi egyenlőség tekintetében ez az irány lenne az, amit a következő években a Parlament is célul szeretne kitűzni az összes tagállam számára,: egy olyan rendszer, amiben nincs külön anya és apa, nő és férfi, hanem ugyanazért a munkáért egyenlő fizetések, egyenlő esélyek, jogok és lehetőségek illetnek meg mindenkit a saját döntésük, kapacitásuk, anyagi helyzetük függvényében. Az Európai Parlament napirendjén kiemelt helyen fog szerepelni a szociális jogok javítása a mindennapokban az elkövetkező években. A legfontosabb az, hogy elkötelezetten javítsunk a szociális normákon, mielőbb.
A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.
