Az alacsonyszintű, de tartós gyulladás kockázatosabb, mint gondolnád
A gyulladás hasznos, hiszen fontos szerepe van a szervezetünk öngyógyító folyamataiban. Ha azonban folyamatosan jelen van, hosszútávon akár súlyos betegségeket is okozhat. Egy új étrend azonban talán segít csökkenteni a rizikót.
Ezeket láttad már?
„Kutatások igazolják a fogínygyulladás és a szív- és érrendszeri megbetegedések kapcsolatát. Az is elmondható, hogy az ismétlődő húgyhólyag fertőzések által okozott helyi gyulladás növeli a húgyhólyagdaganat előfordulását. Vagyis az alacsonyszintű, tartós gyulladásnak akár súlyos következményei is lehetnek, de hogy ez a hatás mennyire erős, az még nem egészen világos." - mondja Pongor Vince megelőző szakorvos.
Szerencsére egy vérteszttel elég könnyedén megállapítható, mennyire vagyunk veszélyeztetettek. A C-reaktív protein (CRP) egy olyan marker, amely a szervezetben előforduló gyulladást jelzi. Természetesen egy laborlelet kiértékelése mindig szakorvos feladata, hiszen a CRP szintje akut gyulladások esetében is emelkedést mutathat! Mindenesetre érdemes időről-időre ellenőriztetni a vérképünket, és az eredményeket alaposan átbeszélni az orvosunkkal.
Ételeidben a megoldás?
Bizonyos zsírok, antioxidánsok, illetve egyes vitaminok és ásványi anyagok bizonyítottan gyulladáscsökkentő hatásúak, míg más élelmiszerek éppen ellenkező hatásúak. Monica Reinagel táplálkozástudományi szakember a jelenleg elérhető információk alapján dolgozta ki az úgynevezett IF-rating (inflammation factor, azaz gyulladáskeltő faktor) rendszert, amely negatív, illetve pozitív számtartományban jelzi egy adott étel gyulladáskeltő (negatív előjelű) vagy éppen azt csökkentő (pozitív előjelű) hatását. Reinagel szerint nem feltétlenül kell lemondanunk bizonyos ételekről, csupán arra kellene figyelnünk, hogy a nap végére pozitív legyen a mérlegünk. A lista szerint a halak a legegészségesebb ételek: például a lazac, a hering, a tengeri sügér vagy a tonhal. Zöldségek és gyümölcsök közül a kivi, az eper, a narancs, a citrom, az acerola, a hagyma, a fokhagyma, és természetesen a szuperélelmiszerként számon tartott fodros kel is remek gyulladáscsökkentők.
A diéta érdekessége, hogy a gyümölcsök közül - vélhetően magasabb cukortartalmuk miatt - többet is inkább a gyulladást növelő ételek közé sorol. Alacsonyabb, de pozitív IR-faktorral rendelkezik a tea, az olíva- és a lenmagolaj, illetve vannak semleges élelmiszerek is, mint a kávé vagy az uborka. A bő zsírban sült, finomított lisztből készült gyorsételeket természetesen a gyulladást serkentőként vannak besorolva, de meglepő módon ide tartozik a barna rizs és a joghurt is.
A régi, jól bevált megoldás
Pongor Vince szerint „bár a kutatások nem egyértelműek abban a tekintetben, hogy a gyulladáscsökkentő diéta valóban képes mérsékelni a szervezetben előforduló krónikus gyulladást, a diéta alapfeltevése mégis helytálló lehet. Hiszen például a bevitt cukor is arra ösztönzi a szervezetet, hogy az gyulladáskeltő anyagokat termeljen, és ugyanez a helyzet a telített zsírokkal vagy éppen a transzzsírokkal is. Az omegazsírsavak viszont közvetve gyulladásgátlók. Mindezért érdemes kerülni az olyan élelmiszereket, amik nagy mennyiségben tartalmaznak cukrot és egészségtelen zsírokat. Az előbbiekkel ellentétben viszont gyulladáscsökkentőnek tekinthetők a zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű búza, a különböző magok és babfélék vagy éppen a hal. Hogy a diéta mégis mi alapján sorol egyes élelmiszereket gyulladáskeltő csoportba, az számomra nem egészen világos." Szakértőnk azt is hozzáteszi, hogy a rendszeres sport és a káros szokások mellőzése is alapvető fontosságú a gyulladáscsökkentő életmód szempontjából is.
