Kávé, kesudió, avokádó - szintén a klímaváltozás áldozatai lehetnek

2022.június.19.

A kávé lehet a klímaváltozás igazán nagy vesztese, ami különösen érzékenyen érinti Európát, a világ legnagyobb kávéfogyasztóját.

Kávé, kesudió, avokádó - szintén a klímaváltozás áldozatai lehetnek
Fotó: Getty Images

Még ha nem is a legrosszabb forgatókönyvvel számolunk, akkor is a legjobb területek legalább a felükre fognak csökkenni a 2000-es szinthez képest, elsősorban az évi átlaghőmérséklet emelkedése miatt. A globális felmelegedés következtében mindhárom termény esetében eltolódnak a termőterületek, és változni fog azok besorolása, hogy kiválóan, vagy csak közepesen, netán épphogy alkalmasak az adott termény termesztésére.

Az avokádó és a kesudió esetében nagyobb a klimatikus mozgástér, ugyanis a megszűnő termőterületek helyett újak válhatnak alkalmassá. Különösebben azonban ennek sem lehet örülni, ugyanis felmerülhet az erdőirtás új mezőgazdasági területek létesítésének céljából. A fogyasztói szempontokon túlmenően ez húsbavágóan érinti a fejlődő országok kistermelőit, akiknek a megélhetése múlik ezen. Az éghajlatváltozás mérséklésén túlmenően az alkalmazkodás, a hosszútávú tervezés és a gazdák felkészítése segítséget nyújthat, azonban ezt már most el kell kezdeni. A másfélfok.hu cikke.

A globális kávéfogyasztás 33%-át Európa tette ki 2020/21-ben, ezzel a régiók közül az első a világon. Jelentős az import, a pörköletlen kávéból az EU fő ellátói Brazília és Vietnám. Az európai kávéfogyasztók számára fontos, hogy a kávé társadalmi és ökológiai szempontból is etikus forrásból származzon, így a piacon egyre népszerűbbek a Fairtrade és bio termékek. Az avokádó és a kesudió iránti igény is nő Európában.

Európai Unió kávéimport adatok, 2020. Forrás: eurostat
Fotó: másfélfok.hu

A kávé, az avokádó és a kesudió elsősorban a trópusokon teremnek és jelentősen hozzájárulnak a kistermelők megélhetéséhez.

Az éghajlatváltozás következében eltolódások várhatóak a termőterületeket tekintve: ami most alkalmas, nem feltétlen lesz már az, és ami most még nem az, a jövőben azzá válhat.

A három növénynek hasonló igényei vannak, de fontos különbségek is akadnak köztük: például a kávé a túl magas, az avokádó pedig a túl alacsony hőmérsékletre érzékeny leginkább. A csapadék tekintetében a kesudió rendelkezik a legnagyobb optimális tartománnyal, az avokádó viszont jobban tolerálja a száraz évszakot és kevésbé jól a sok esőt. A talaj tulajdonságaira (pH, textúra) a kávé a legérzékenyebb.

A kávét érinti legjobban a klímaváltozás: a mérsékelt szcenárió (vagyis amikor a globális felmelegedés mértéke kb. 2 °C alatt marad) szerint a legjobb területek legalább a felére csökkennek a 2000-es szinthez képest, elsősorban az évi átlaghőmérséklet emelkedése miatt (ugyanakkor néhány régió számára ez éppen kedvező változás lesz). Brazíliában az arabica számára legmegfelelőbb termőterületek közel 80%-a elveszhet egy közepes mértékű melegedést feltételező forgatókönyv esetén. Az avokádó számára kiváló termőterületek is csökkennek a Dominikai Köztársaságban, Peruban és Indonéziában, a kesudió számára pedig Beninben.

A három növényt vizsgáló tanulmányban az évi átlaghőmérsékletet és csapadékösszeget, a száraz évszak hosszát, a talaj pH értékét és a termőterület lejtését vizsgálták. Ehhez több globális klímamodell szimulációját használták fel, három különböző forgatókönyv alapján. Az eredmények alapján négy kategóriába sorolták a termőterületeket, a nem alkalmastól a nagyon alkalmasig.

Mindhárom növény esetén előfordulhat bővülés és összehúzódás is a termőterületet tekintve, de a leginkább alkalmas területek összességében jelentősen zsugorodni fognak az elkövetkezendő évtizedekben.

Már 2041–2060-ra is jelentős változások következhetnek be, még akkor is, ha egy mérsékelt forgatókönyvet tekintünk.

A kávé lehet a legnagyobb vesztes, a kesudiónak és az avokádónak van menekülőútvonal

A kávé számára jelenleg legalkalmasabb termőterületek Közép- és Dél-Amerikában (különösen Brazíliában), Közép- és Nyugat-Afrikában, valamint Dél-, Délkelet-Ázsiában találhatók, melyek kiterjedését elsősorban három tényező limitálja: a hosszú száraz évszak, a magas évi átlaghőmérséklet és az alacsony átlagos minimumhőmérséklet a leghidegebb hónapban. Néhány régióban, ahol a klíma alkalmas lenne a kávé számára, a talaj (pl. alacsony pH) tulajdonságai korlátozzák az ültetvényeket.

Az évszázad közepére drasztikus csökkenés valószínűsíthető a termőterületek alkalmasságát tekintve.

A legalkalmasabb terület nagysága több mint 50%-kal fog csökkenni, a közepesen alkalmas kategória pedig 31-41%-kal (szcenáriótól függően). A klímaváltozás leghangsúlyosabban az alacsony földrajzi szélességeken és alacsony magasságokban levő termőterületeket érinti.

A negatív változások elsősorban az emelkedő évi átlaghőmérsékletnek köszönhetők: a legtöbb területen legalább egy kategóriával csökken az alkalmasság.

Csupán néhány régió profitál a klímaváltozásból a leghidegebb hónap emelkedő minimumhőmérsékletei miatt (pl. Dél-Brazília, Uruguay, Chile, India, Új-Zéland) – összességében azonban a negatív hatások vannak többségben, ahogy az alábbi ábrán is látszik.

A kávé számára alkalmas termőterületek változása 2050-re egy mérsékelt forgatókönyv alapján. A térképen a zöld árnyalatok azt jelzik, hogy az adott terület a jelen állapotokhoz képest alkalmasabbá válik a növény termesztésére, a pirosak pedig az alkalmasság csökkenését mutatják. Forrás: Grüter et al., 2022
Fotó: másfélfok.hu

A kesudió jelenleg leginkább Mexikóban, Brazíliában, Venezuelában, Kubában, a Dominikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Nigériában, Madagaszkáron, Sri Lankán, Vietnámban és a Fülöp-szigeteken érzi jól magát.

Az éghajlati alkalmasságot elsősorban a hosszú száraz évszak és az alacsony átlagos évi hőmérséklet (pl. hegyvidéki területeken) határozza meg. A leghidegebb hónap átlagos minimumhőmérséklete is limitálja a termőterület észak-déli kiterjedését például Kínában és Brazíliában, a magas évi csapadék pedig Közép- és Dél-Amerikában, Nyugat-Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A kesudió számára a jövő pozitív és negatív változásokat is tartogat.

A leginkább alkalmas termőterület kiterjedése globálisan 17%-ot fog emelkedni a becslések szerint, az alkalmatlan terület pedig picit csökkenni fog.

A kedvező változások elsősorban az USA-ban, Dél-Amerikában, a Viktória-tó környékén, Dél-Afrikában, Észak-Indiában, Vietnámban, Kínában és Ausztráliában valószínűsíthetők, leginkább a leghidegebb hónap minimumhőmérsékletének emelkedése és a növekvő évi átlaghőmérséklet miatt. A negatív változások Közép-és Dél-Amerika egyes részein, Nyugat-Afrikában, Dél-és Délkelet-Ázsiában várhatók, szintén a növekvő évi átlaghőmérséklet miatt (pl. Beninben jelentős csökkenés), valamint egyes régiókban a több csapadék következtében.

A kesudió számára alkalmas termőterületek változása 2050-re egy mérséklet forgatókönyv alapján. A térképen a zöld árnyalatok azt jelzik, hogy az adott terület a jelen állapotokhoz képest alkalmasabbá válik a növény termesztésére, a pirosak pedig az alkalmasság csökkenését mutatják. Forrás: Grüter et al., 2022
Fotó: másfélfok.hu

Az avokádó szempontjából legalkalmasabb termőterületek napjainkban főleg Közép- és Dél-Amerikában, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában találhatók. A két leginkább limitáló tényező az évi csapadékmennyiség és a leghidegebb hónap minimumhőmérséklete.

Az avokádó számára kedvező csapadékmennyiség tartománya meglehetősen szűk, se a túl száraz, se a túl nedves körülmények nem megfelelők. A minimumhőmérséklet emelkedése miatt pozitív változások várhatók Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában is. Ugyanakkor a növekvő csapadék Kelet-Afrikában és India egyes részein okoz változást.

A leginkább alkalmas termőterületek globálisan 14-41%-kal fognak csökkenni a szimulációk szerint (a forgatókönyv megválasztásától függően). A közepesen alkalmas területek viszont 12-20%-os növekedést mutatnak.

Mexikóban a pozitív változások dominálnak, de a Dominikai Köztársaságban 59-85%-kal, Indonéziában 40-65%-kal, Peruban 54-76%-kal csökkenhet a legalkalmasabb terület (bár itt a közepesen alkalmas kb. 30%-kal nőhet).

Az avokádó számára alkalmas termőterületek változása 2050-re egy mérséklet forgatókönyv alapján. A térképen a zöld árnyalatok azt jelzik, hogy az adott terület a jelen állapotokhoz képest alkalmasabbá válik a növény termesztésére, a pirosak pedig az alkalmasság csökkenését mutatják. Forrás: Grüter et al., 2022
Fotó: másfélfok.hu

Megjegyezzük, hogy a vizsgálati módszer nem veszi figyelembe a gazdálkodási opciókat (például az öntözést), a betegségeket és az extrém időjárási események okozta kockázatokat.

Az alkalmazkodás és a hosszútávú tervezés segíthet

Mivel a kávéültetvények élettartama körülbelül harminc év,

a jövőbeni éghajlat várható hatásait már most figyelembe kell venni, ezért fontos a gazdák felkészítése a várható változásokra.

A potenciális károk mérséklésének érdekében alkalmazkodásra lesz szükség, amit például különböző terület-specifikus gazdálkodási gyakorlatokkal vagy fajtanemesítéssel érhetünk el. Az árnyékolófák megvédhetik az ültetvényt a hőségtől, a mulcs használata pedig a talaj kiszáradása ellen lehet hatékony.

Emellett a hosszútávú tervezés is nagyon fontos, hiszen például már az ültetésnél figyelembe kell venni, hogy szükség lesz árnyékolófákra – melyek elültetésének szintén most van itt az ideje, nem tíz év múlva.

A termőterületek áthelyezésével fennáll az erdőirtás és így a biodiverzitás csökkenésének veszélye. Ezt azonban mindenképpen el kell kerülni, mert lehet ugyan új fákat ültetni, de az lenne a legfontosabb, hogy a már meglévő erdőinket ne pusztítsuk tovább.

A cikkben tárgyalt három terményen kívül korábban már elemeztük, hogy hogyan fog hatni a fokozódó klímaváltozás olyan további közkedvelt, sokak által gyakran vagy akár naponta fogyasztott teményekre, mint a tea, a kakaó, az olíva, vagy a ruháink alapanyagát adó gyapot. Mindegyik esetben elmondható, hogy növekvő kockázatokkal számolhatunk, megoldást pedig az üvegházhatású-gázkibocsátások azonnali és hatékony csökkentése, valamint a már elkerülhetetlen folyamatokhoz történő alkalmazkodás adhat.

Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.

Ez is érdekelhet

Tóth Andi: „Kicsavarták belőlem az utolsó cseppet”

Tóth Andi: „Kicsavarták belőlem az utolsó cseppet”

Sztárhírek

Cher elárulta élete legnagyobb tragédiáját: három babáját is elvesztette

Cher elárulta élete legnagyobb tragédiáját: három babáját is elvesztette

G-Életstílus

15 dolog, amivel egy nőnek 30 éves korára rendelkeznie kell

15 dolog, amivel egy nőnek 30 éves korára rendelkeznie kell