Klímabarát étrend: hogyan étkezzünk, hogy közben a környezetünket is megóvjuk?

2021.február.16.

Enni márpedig kell. Talán ez az egyetlen olyan kijelentés a témában, amelyben szinte mindannyian egyetértünk. Az összes többi részlet (mikor, mennyit, mi egészséges és mit kerüljünk el teljesen, nem is beszélve kulturális, vallási különbségekről vagy az egyéni ízlésről) óriási vitákat képes generálni. "Nekem senki ne mondja meg, mit egyek!" Ugye? A másfélfok.hu egy tanulmány megállapítását osztja meg, amelynek szerzői azt állítják, az abban megfogalmazott elvek segítségével egészséges és fenntartható étrendre állhatunk át.

Klímabarát étrend: hogyan étkezzünk, hogy közben a környezetünket is megóvjuk?
Fotó: Getty Images

A ma emberének nincs könnyű dolga, amikor választani szeretne, mit egyen. A történelem folyamán többször változott az ideális testalkat, illetve időről időre bűnösnek kiáltottak ki különböző élelmiszereket, mint például az állati zsírt. Majd a feldolgozott olajokat. Aztán a kókuszzsírt és a pálmaolajat. A sort folytathatnánk. Továbbá a mai fogyasztói társadalom, az élelmiszeripar is megnehezíti a dolgunkat, amikor finomabbnál finomabb termékeket kínál nekünk, nagyvárosokban gyakorlatilag minden lépésünknél. Csoda, ha elcsábulunk?

De akkor hogyan és merre induljunk el, ha egészségesek szeretnénk maradni?
Jelenlegi tudásunk szerint az elhízás egészségügyi kockázatot jelent. Nem, életkor, egyéni tulajdonságok alapján meghatározható egy egyén optimális napi kalóriabevitele, testtömeg indexe. Erre érdemes figyelni, hiszen, mint tudjuk, sok kicsi sokra megy – elég, ha állandóan egy kicsit többet eszünk annál, mint amit szervezetünk felhasznál, előbb-utóbb számíthatunk a plusz kilók megjelenésére.

De ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, önmagában a kalóriák számolgatása nem elég: fontos, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű tápanyagot vigyünk be szervezetünkbe. Ki ne szeretné például az édességeket, vagy épp a sós rágcsálnivalókat? Egy egyébként kiegyensúlyozott étrendbe ezek esetenként beleférhetnek, de önmagukban csak üres kalóriák. A hangsúly itt is a mértékletességen van.

Fogyasszunk-e húst? Tejterméket? Úgy egyáltalán: bármilyen, állati eredetű terméket?


A hús soha nem volt olyan olcsó, könnyen elérhető, és soha nem fogyasztották olyan nagy mennyiségben, mint napjainkban. 1961-ben a globális, egy főre eső átlagos húsfogyasztás évente megközelítőleg 20 kg volt, 2013-ra 43 kg-ra nőtt. Sokáig státuszszimbólum volt: nagyszüleink mesélhetnek arról az időről, amikor csak hetente, illetve ünnepnapokon fogyasztották, ehhez képest napjainkra megszokott a napi szintű fogyasztása. Előállítása ugyanakkor rengeteg erőforrást emészt fel. Gondoljunk csak bele: az állatoknak is élelemre, vízre van szükségük növekedésükhöz.

3 éve a Science folyóiratban megjelent tanulmány élelmiszer-csoportokat vizsgálva azt találta, hogy az állati eredetű termékek a vizsgált környezeti mutatók tekintetében tipikusan rosszabbak a növényi eredetűeknél. A kutatás 119 ország mintegy 38 700 gazdaságának adatainak felhasználásán alapul 40 termék a termelőtől a fogyasztóig tartó útján, amely termékek a világ fehérje- és kalóriafogyasztásának mintegy 90%-át képviselik.

Noha adott termék környezeti hatása nagyban függ a konkrét körülményektől (pl. földhasználat, műtrágyázás, öntözés, szállítás), tehát a termelés fejlesztése lehetséges, ez, összevetve a fogyasztói szokások megváltozásában rejlő lehetőségekkel, eléggé limitált. Kutatásuk szerint az állati eredetű termékek helyettesítésével étrendünkben jelentősen csökkenthetők az élelmezés negatív környezeti hatásai: kisebb földterület és kevesebb édesvíz használata mellett csökkenne az üvegházgáz-kibocsátás, a víz- és levegőszennyezés. Ha a népesség egésze nem is áll át vegán táplálkozásra, de az állati eredetű termékek környezeti szempontból károsabb felét lecseréli növényi eredetűre, már azzal is sokat tehet a környezetért: számításaik szerint az előbbi előnyök mintegy 2/3-a már így is megvalósulna.

Hasonló következtetésre jutottak egy 2019 januárjában, rangos orvostudományi folyóiratban megjelent cikk szerzői is. Ebben olyan konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg, amely segíthet annak elérésében, hogy akár 10 milliárd ember egészséges, fenntartható élelmezése megvalósulhasson.

Ehhez összeállítottak egy napi 2500 kcal-ás ideális étrendet, melynek összetevői a következők:

Az eredeti tanulmány és további hasznos információk is elérhetők a bizottság honlapján. Nincs szó tehát arról, hogy ne lakjunk jól, vagy hogy ne együnk finomat, azonban átlagos fogyasztási szokásaink megterhelik egészségünket és környezetünket, de egy kis tervezéssel, odafigyeléssel pozitív változásokat indíthatunk el.

Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfélfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.

Ez is érdekelhet

Dőlnek a szextabuk: „Megtörtént velem az elképzelhetetlen”

Dőlnek a szextabuk: „Megtörtént velem az elképzelhetetlen”

G-Életstílus

8 dolog, amit csak azután értesz meg, ha már összetört a szíved

8 dolog, amit csak azután értesz meg, ha már összetört a szíved

Monitor

21 megható fotó Erzsébet királynőről és fiáról, III. Károly királyról

21 megható fotó Erzsébet királynőről és fiáról, III. Károly királyról