Az vagy, amit megeszel, és ha bizonyos táplálékok útját nézzük a forrástól egészen a tányérunkig, joggal van okunk kételkedni abban, mennyire tápláljuk azzal valójában a testünket. Általában két lehetőség áll előttünk: vagy legyintünk, és megesszük azt, ami az utunkba kerül, mert gyorsan megoldanó feladatként tekintünk rá a napi rutinunkban, vagy tudatosan a dolgok mélyére nézünk. John Hopkins mikrotáplálkozásra szakosodott franciaországi természetgyógyász utóbbit javasolja.
Ezeket láttad már?
Hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhat a testben az úgynevezett krónikus gyulladás, ami ha alacsony intenzitásban is, de gyulladásban tartja a szervezetet. Yohan Mannone Gyulladáscsökkentő Diétám címmel könyvet is írt a jelenségről, melyben egészen konkrétan megnevezte, mik a felelősek ezért a szervezet tartós gyulladásáért.
A glutén tehet mindenről?
Az egyik felelősként a glutént nevezte meg a szakember, ami az árpában, a búzában, a rozsban és a tönkölybúzában is megtalálható, ezen keresztül pedig a különböző tésztákban, kenyerekben, süteményekben és péksüteményekben. A szakember szerint egyértelműen az okozza, hogy az elmúlt harminc évben ugrásszerűen megnőtt a gluténérzékenyek száma, hogy a mai értelemben vett búza már nyomokban sem tartalmazza azt, amit őseik.
A 14 helyett ugyanis 42 kromoszómapárból áll a modern búza DNS-e, amit – nyilván kitalálod – mesterségesen módosítottak. Ez a nem is olyan kicsi beavatkozás jól jött az iparnak, ám kevésbé jól az emésztésünknek, nagymértékű bélkárosodást okozva.
Ha úgy érzed, képtelen vagy elhagyni a kenyeret, válassz alakorból készült változatot. Ez a kenyérfajta ugyanis olyan egyszemű, ősi gabonából származó lisztből készül, ami az egyik legrégebbi gabonafélénk. Egészen pontosan 10-11 ezer éve házasították.
„Édesanyám a műtét után sugár és kemoterápia nélkül kigyógyult a rákból” - ennyit jelent, hogyan és mit eszel
Az igazság a rossz minőségű tejtermékekről
Yohan Mannone könyvében leírja, hogy felnőttkorban sokkal nehezebb előállítani a test számára a laktáz nevű enzimet, ami képes lebontani a tejben található laktózt (tejcukor). Ez azt jelenti, hogy a szervezetünk jóval kisebb mennyiségű laktózt képes csak elviselni, ám ha túlzott mértékben fogyasztunk tejtermékeket, a laktóz erjedni kezd, ezzel emésztési problémát és gyulladást előidézve, ami egy sor olyan tünetben csapódhat le, mint a bőrproblémák, a migrén, az arcüreggyulladás, az ízületi fájdalmak vagy épp a koncentrációs problémák.
Ez nem azt jelenti, hogy mostantól egyetlen falat sajtot sem ehetsz a baráti borozós esték során, sőt. Bizonyos kemény sajtok (ementáli, gouda, parmezán, Gruyère) csak nagyon kevés laktózt tartalmaznak, vagyis sokkal könnyebb dolga lesz velük a szervezetednek.
A természetgyógyász azt is hangsúlyozza, hogy a helyzetet csak tovább rontja, hogy a tejipar nagymértékű iparosodásával nagyban megváltozott a tehenek tápláléka és tartása, ami negatív hatással volt az általuk termelt tejre: korábban természetes módon, friss fűvel etették őket, ami rengeteg gyulladásgátló zsírsavat tartalmazott. A mai takarmányok viszont lisztből, kukoricából és szójából állnak, amik ugyancsak genetikai módosításon estek át. Arról nem is beszélve, hogy ezeket az állatokat antibiotikummal kezelik a fertőzések miatt.
És ha ez sem lenne elég, a szakember arra is figyelmeztet, hogy a tehéntej ma már jelentős mennyiségű hormont tartalmaz, hogy a tejipar 40 literre pumpálja fel az alapból 14 literes napi mennyiséget egy állatnál. Az már csak hab ezen a nagyon szomorú (és egészségtelen tortán), hogy a különböző feldolgozáson átesett tej rengeteg vitamint és ásványi anyagot elveszít, ráadásul a denaturált fehérje nagyon rossz hatással van a bélrendszerre.
Tehéntej helyett fogyassz fűvel táplált kecske vagy juh által termelt tejet és fermentált tejterméket, melyek jótékony hatással vannak az bélrendszeredre.
