A magyar vásárlókat egyelőre nem érdekli az élelmiszerek ökotudatossága

Egy friss kutatás szerint úgy tűnik, az ár a legfontosabb és a fenntarthatóság nem számít a magyar vásárlóknak. Mondjuk ez azért érthető is az elszabadult élelmiszerárak mellett. Ennek ellenére és a jövőnk védelmében most kampány indult az élelmiszerfogyasztáshoz kapcsolódó metánterhelés csökkentéséért. A növényi alapú étrendet a Földünk védelmében ugyanis sokkal hamarabb kellene bevezessük, mint ahogy arra az embereknek hajlandósága van jelenleg.

Az állattenyésztés az egyik legmagasabb üvegházhatást okozó gázokat kibocsájtó emberi tevékenység, így mihamarabb csökkenteni kellene az állatok mennyiségét, kevesebb húst, tejterméket kellene fogyasztanunk
Az állattenyésztés az egyik legmagasabb üvegházhatást okozó gázokat kibocsájtó emberi tevékenység, így mihamarabb csökkenteni kellene az állatok mennyiségét, kevesebb húst, tejterméket kellene fogyasztanunk
Fotó: Shutterstock

Ár, íz, egészségesség – egy friss hazai kutatás szerint ezek a legfontosabb szempontok, amelyek meghatározzák a hazai fogyasztók élelmiszervásárlásait, miközben sem a hazai eredet, sem pedig a fenntarthatóság nem számít lényegesnek. Ez utóbbi azért is meglepő lehet, mert a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok között jelentős szerepe van a szarvasmarha-tenyésztéshez, tejiparhoz köthető metánkibocsátásnak, márpedig ezt – tudatos élelmiszerfogyasztással – viszonylag egyszerűen lehetne mérsékelni. Ennek tudatosítására most új edukációs kampány is indul.

Országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Rama, hogy a hazai fogyasztók milyen tudással rendelkeznek a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó üvegház hatású gázok és a mindennapi étrend kapcsolatáról. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy ez a tudás miként befolyásolja az egyes étrendtípusok megítélését és azt, hogy milyen élelmiszereket preferálnak a megkérdezettek.

Ellentmondásos vélemények

A kutatás során rákérdeztek arra is, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség és a többi) befolyásolják inkább a választást, e szempontok fontosságát pedig egy 9 fokú skálán kellett jelölni. E téren egyértelműen az ár a legfontosabb a vásárlóknak. 10-ből 6 válaszadónál (58%) a 3 legfontosabb szempont között szerepelt úgy, hogy a felük a legelső helyre rangsorolta ezt az aspektust. A második helyen az íz végzett (a válaszadók 56%-a említette az 1., a 2. vagy a 3. helyen), a harmadikon pedig az, hogy az adott élelmiszer mennyire számít egészséges választásnak (45%). Mindezzel szemben sem a hagyományok, sem a származási hely nem számít lényegesnek, továbbá a hazai eredet sem életbevágóan fontos.

A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, amely szerint a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend. A környezetterhelés tekintetében a 20 év alattiak, az 50 év felettiek és a diplomások számítanak a leginkább tájékozottnak, körükben 10-ből 6-an vannak tisztában a növényi alapú étrend kisebb környezeti lábnyomával.

Szintén érdekes ellentmondás, hogy bár 10-ből 4-en egészségesebbnek tartják a növényi alapú táplálkozást, a megkérdezettek fele mégis vélte úgy, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend illeszkedik jobban az emberi szervezet igényeihez, ráadásul minden negyedik megkérdezett szerint megfizethetőbb is.

Te mit teszel a jövőnkért? Hajlandó vagy például csökkenteni a húsfogyasztásodat?
Fotó: Shutterstock

Kampány indul a tudatos élelmiszerfogyasztásért

Tájékozottnak bizonyultak a fogyasztók az üvegházhatású gázok kapcsán is. 10-ből 9 válaszadó tudja, hogy bizonyos gázokat azért neveznek üvegházhatásúaknak, mert a légkörbe kerülve jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, a megkérdezettek kétharmada ráadásul azzal is tisztában van, hogy a szén-dioxid mellett a metán is üvegházhatású gáznak számít. Azt is jól tudta 10-ből 7 válaszadó, hogy az állattenyésztéshez jóval nagyobb metánkibocsátás kapcsolódik globálisan, mint a növénytermesztéshez. Szintén sokan tudták, hogy az emberi eredetű metánkibocsátás elsősorban az olaj- és gáziparhoz, illetve jelentős mértékben az állattenyésztéshez kapcsolódik. A válaszadók kétharmada igazán jól tájékozott, hiszen ennyien voltak tisztában azzal, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátásért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős. Abban, hogy e téren mi számít a metán fő forrásának, már mutatkozott némi zavar, hiszen míg 10-ből 6-an jól tudták, hogy alapvetően az állatok emésztése során keletkező metán jelenti a problémát, ugyanennyien vélekedtek úgy – helytelenül –, hogy a metán alapvetően a trágya bomlásakor keletkezik.

„Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31%-ot, míg a növénytermesztés 27%-ot teszi ki. Ugyanakkor ebből 6% az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21%. Mivel az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben” – mondta Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója.

Mivel a metánkibocsátásban a szarvasmarha-tenyésztésnek, így a tejiparnak is számottevő szerepe van, megfontolandó, hogy a hétköznapi étkezési szokásaink átalakításával is csökkentsük környezeti lábnyomunkat. A Rama ezért döntött úgy, hogy kampányt indít az élelmiszerfogyasztáshoz köthető metánkibocsátással kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése érdekében. Ennek részeként egy elsőre talán meghökkentő installációt, egy lufit fújó szarvasmarhát helyeztek ki a budapesti Erzsébet téren található Akváriumhoz, ami egy gomb megnyomásával megmutatja, átlagosan mennyi metánt termelnek ezek a haszonállatok az emésztésük során. Az interaktív szobor szeptember 26-tól az újbudai Allee bevásárlóközpontban lesz elérhető és kipróbálható.

A metánmentes jövő mellett kampányol a Rama margarin, egy lufit fújó tehén installációjával is szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy mindannyiunknak változtatnunk kell, kevesebb húst és tejterméket kell fogyasztanunk a jövőben
Fotó: GLAMOUR

Nem kell mindig kompromisszumot kötni

Ahhoz, hogy az állati eredetű élelmiszereket a kisebb környezetterhelést jelentő növényi alapúakkal helyettesítsük, általában kisebb-nagyobb kompromisszumot kell kötnünk, hiszen például a növényi alapú sajthelyettesítők a sajthoz képest jelentős szénhidráttartalommal rendelkeznek, miközben fehérjét nemigen tartalmaznak. Sokkal jobb helyzetben vagyunk, ha a vajat szeretnénk helyettesíteni, hiszen a növényi alapú margarinok már régóta megfelelő alternatívát jelentenek.

„Ha valóban kompromisszummentes terméket keresünk, a 100%-ban növényi alapú Rama vajalternatíva lehet a jó választás, hiszen amellett, hogy ugyanolyan finom, tápanyagösszetételében is megegyezik a vajjal, de annál 50%-kal kisebb klímalábnyommal rendelkezik, miközben pontosan ugyanúgy használható, akár sütésre, főzésre, akár szendvicsek készítésére” – mondta Kővári Csilla, a Rama régiós márkamenedzsere. Ez az 50%-kal kisebb klímalábnyom azt jelenti, hogy egy kilogramm Rama vajalternatíva gyártásához – az alapanyagok megtermelésétől kezdve a feldolgozáson, szállításon, értékesítésen keresztül egészen a hulladékkezelésig bezárólag – 5 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátása köthető, szemben egy magyarországi előállítású vaj 10 kg-ot meghaladó értékével.

Az Opinio a Rama margarinokat is forgalmazó Upfield Magyarország megbízásából végzett kutatása reprezentatív a 18-69 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint.

Ez is érdekelhet

Naomi Campbell még mindig a vörös szőnyeg istennője, és ezt be is bizonyította

Naomi Campbell még mindig a vörös szőnyeg istennője, és ezt be is bizonyította

Tedd & Ne tedd

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Monitor

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói