Február 4-e lehetne egy teljesen átlagos téli nap is, de 2000 óta sokkal fontosabb ennél. Ekkor tartották meg ugyanis az első rákellenes kongresszust Párizsban, ami a világméretű összefogás fontos első lépése volt. Azóta rengeteget változott a betegség megközelítése, és ezt támogatja aktívan United by Unique (Egyediből közösségi) szlogenével a World Cancer Day kampánya is.
Ezeket láttad már?
A rák jóval több, mint egy rettegett orvosi diagnózis, ami egyenlő lenne a biztos halállal. A kampány megközelítése szerint ez a betegség mélyen személyes ügy, azonban nem kell, hogy egyedül, elszigetelődve, magányosan, a szorongásaival együtt dolgozzon az ember a megelőzésért vagy a gyógyulásért. A World Cancer Day értelmezésében áttöréshez vezethet az egészségügyi eredményeket tekintve, ha a rákkezelést emberközpontúan, együttérzéssel és mély empátiával közelítünk meg, minden esetben figyelembe véve az egyéni szükségleteket.
A cél tehát nem kisebb, mint globális lépéseket tenni azért, hogy csökkentsük a rákos megbetegedések számát, és hogy sikeresen kezeljük a rákot, a kampány maga pedig pont azért különleges, mert nem csak a beteg és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolatának elmélyítését hangsúlyozza, hanem minden egyes szereplő fontosságát: a betegekét, a családtagjaikét, a barátaikét, sőt az orvosokét, a kutatókét és a jogvédőkét is.
Együtt minden sokkal könnyebb
A kampány egyik legfontosabb eleme, hogy világszinten bárki megoszthatja a személyes történetét vagy épp elmerülhet mások narratívjában, legyen az illető maga a beteg, családtag, szomszéd vagy rokon, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem vagyunk egyedül és nem kell egyedül maradnunk egy nehéz helyzetben, hiszen egymást támogatva, lelkesítve, világszinten összefogva jelentőségteljes lépéseket tehetünk mind a megelőzésért, mind pedig azért, hogy győztesen kerüljünk ki a rákkal folytatott küzdelemből, tűnjön az bármilyen nehéznek vagy kilátástalannak is.
Mint az Egyesült Államokban élő Dee története, akivel 2016-ban közölték, hogy a mindössze tizenhét éves fiának gyomorrákja van. Hogy lelket öntsön belé, az orvos azzal biztatta, ha valaki, akkor ő képes lesz ezen átsegíteni a fiát, hiszen ő maga már megküzdött a mellrákkal.
2011-ben, 41 évesen életem első mammográfiája után mellrákot diagnosztizáltak nálam. Tudtam, milyen szürreális a gondolat, hogy növekszik benned valami, ami meg akar ölni.
Ha eddig nem vetted komolyan a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat, ezután biztosan változtatsz
A diagnózis után Dee-nek egy sor kérdése volt a fia betegségével kapcsolatban: vajon mi lehet a rosszabb a gyereke számára? Maga a rák vagy a kezelés során kapott méreganyag, amit a szervezetébe juttatnak? Élhet gyomor nélkül? Egyáltalán: miért nem élvezheti egy tizenhét éves a gimnázium utolsó évét, hogy aztán leérettségizzen, és elkezdhesse az egyetemet?
Nyolc évvel később, immár a remisszió időszakában élő fiú édesanyja (így nevezik azt az időszakot, amikor eltűnnek a rák jelei és tünetei) bizonyos kérdéseire megérkezett a válasz. Kaphatsz egy szörnyű kemoterápiát, és még mindig időben vagy a középiskola befejezésével. A hajad pedig lehet, hogy kihullik, de visszanő. A rák után is boldogulhatsz.
Te és az érdekeid az első
A szintén az Egyesült Államokban élő Michelle története ugyancsak elgondolkodtató, és legfontosabb tanulsága, hogy a betegséggel folytatott utad során mindig légy tudatos, légy erős és légy önmagad szószólója. És engedd meg, hogy sebezhetőnek érzed magad.
Michelle-nél azután diagnosztizálták a mellrákot, hogy újra és újra visszatérő tüneteket tapasztalt, orvosa azonban eleinte megnyugtatta, hogy nincs semmilyen egészségügyi problémája. Ő azonban hallgatott a testére, és nem hagyta annyiban a dolgot: a biopszia során pedig kiderült, hogy rákos. A gyógyulás felé vezető út sem volt egyenes, miután a biztosítótársaság elutasított a Michelle orvosa által felírt teljes kezelési tervet, és jelezte, hogy orvosilag nem szükséges mind. Ő azonban szerencsésnek érzi magát, hiszen három éve, hogy rákmentes életet él.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az Egészség Hídja nevű betegszervezet ezerkétszáz mellrákon átesett nő bevonásával készített átfogó kutatást 2024-ben, melyből kiderült, hogy a válaszadók 63 százaléka a 45-65 év közötti korosztályból került ki (ez a korcsoport meghívást kap az állam által szervezett mammográfiai szűrésekre), 19 százalékot tett ki a 44 vagy annál fiatalabb nők csoportja, míg 18 százalék a 65 év felettiekhez tartozott.
A felmérésből kiderült továbbá az is, hogy a mellrákkal diagnosztizált nők egyik legnagyobb félelme azzal kapcsolatos, hogyan tudnak újra elhelyezkedni a munkaerőpiacon a gyógyulás után, 83 százalékuk ugyanis aktív kereső volt a kezelések megkezdése előtt, 25 százalékuk pedig a kezelések alatt is aktív maradt. „Azt hiszem, ez is mutatja azt, hogy a mai kezelések nagy része lehetővé teszik a nők számára, hogy ne essenek ki a munkahelyükről. Ehhez viszont elengedhetetlen a család és a munkahely támogatása és rugalmassága, ezért kell a közbeszéd szintjére emelnünk a témát!” – magyarázza Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen alelnöke annak a fontosságát, hogy minél nagyobb teret kapjon a téma a rákkal kapcsolatos diskurzusban.
A mellrákban érintettek, családtagjaik és az érdeklődők további információkat találhatnak az emlőrákról az Egészséghíd weboldalon.
