Így hárítsd el profin a mérgező emberek szurkálódását
Mindannyian ismerünk valakit, aki maga a nagybetűs aggodalomba csomagolt személyes katasztrófaturistánk. Ő első pillantásra sziklaszilárd támaszunknak tűnhet, aki mindig segít a bajban, közben ártatlanul elejtett megjegyzéseivel valójában az a célja, hogy aláássa önbecsülésünket és önbizalmunkat.
Ezeket láttad már?
Nagyon lefogytál az utóbbi időben, minden rendben veled? Biztos, hogy a gyerekednek ez a legjobb? Nem akarok beleszólni, de talán nem ezt kéne tenned – ismerősek az alábbi kérdések és kijelentések? Amikor érzed, hogy az aggodalom mögött valójában ítélkezés húzódik meg, bizonyára egy mérgező emberrel van dolgod.
Az ő baja, nem a tiéd
A mérgező emberek bizonytalan, elveszett személyiségek, akik saját komplexusaikat vetítik ki környezetükre. Mindig szükségük van valakire, akit elbizonytalaníthatnak, ezáltal biztosabbnak érezve saját magukat és helyüket a világban. Több típusuk ismert, vannak az örök megkérdőjelezők, az örök panaszkodók, az örök hibáztatók – az egyetlen közös bennük, hogy mindig csak elvesznek érzelmileg, támogatást sohasem nyújtanak. A mérgező emberek sosem fognak valójában biztatni téged, sosem fognak kiállni melletted, sosem fognak tudni örülni a sikereidnek.
Általában a legjobb megoldás egyenesen elkerülni őket, ami nagyon is jól működne egy tökéletes világban, ahol tényleg csak mi döntjük el, kikkel óhajtunk érintkezni. Másrészt pedig a mérgező emberek még segíthetnek is nekünk. Például úgy, hogy negatív hatásukat erősödő önbizalommal és megküzdőképességgel ellensúlyozzuk. A rágódás, a folyamatos aggodalom és kétkedés önmagunkban nagyon sok energiánkat elveszi. Nem épít, nem tesz hozzánk, nem tanulunk belőle – viszont remekül el tudja rontani a napunkat. Ha azonban fölismerjük, hogy mérgező emberek vannak a környezetünkben, és nem tudjuk elkerülni a velük való találkozást, hasznot húzhatunk abból, hogy észrevételeik és szurkálódásaik hatására világossá válnak saját gyenge pontjaink.
Így válhat hasznodra
Az ilyen emberek profi módon megtalálják a rést a pajzson az önértékelésünkben, az életünkben. Az ő hatásukra – természetesen csak akkor, ha felismerjük, hogy ártalmasak – szembenézhetünk ezekkel a dolgokkal, és önismereti munkával betömhetjük a réseket, megérthetjük, miért reagálunk érzékenyen bizonyos kérdésekre vagy kijelentésekre, vagy akár magukra a mérgező emberekre. Miért nem tudunk egy könnyed legyintéssel túllépni a viselkedésükön, miért hat ránk az, amit mondanak, még akkor is, ha tudjuk, hogy szándékosan akarnak bántani? Mi az, amivel könnyű minket bántani?
Ha felismerjük az ő viselkedési mintázatukat, akkor ezáltal okosodhatunk és tapasztalatokat nyerhetünk, sok mindent megtudhatunk önmagunkról. Használhatjuk őket negatív példaként, amikor feltesszük magunknak a kérdést, milyenek nem szeretnénk lenni. Sokszor ugyanis jóindulatú emberek is bánthatnak akaratlanul másokat egy-egy kérdéssel vagy kijelentéssel. Amit egy mérgező ember szándékosan és rendszeresen csinál, azt olykor figyelmetlenségből mi is elkövethetjük. Minél inkább átlátjuk az ő gondolkodásukat, annál inkább észrevesszük, ha mi magunk bántunk meg mást érzéketlenségünkkel. Ettől pedig úgyszintén fejlődhetünk!
