Az őrületbe kergetnek a zajok! – Élet egy mizofónnal

2021.június.26.

Bartók Béla, Charles Darwin, Franz Kafka, Marcel Proust és Anton Pavlovics Csehov nemcsak abban hasonlítottak, hogy zsenik voltak, hanem abban is, hogy mizofóniában szenvedtek, vagyis irtóztak a zajoktól. Elmenekültek, ha orrfújást vagy köhögést hallottak, és környezetük is csak csendben, szinte lábujjhegyen közelíthette meg őket alkotás közben. Eltelt száz év, de a rendellenességnek még ma sincs egységes diagnosztikai kritériuma, ahogyan pszichiátriai, neurológiai és hallási besorolása sincsen.

Az őrületbe kergetnek a zajok! – Élet egy mizofónnal
Fotó: Gettyimages.com

Ági vagyok, harminchat éves és mizofón. Az emberekről és erről a bolygóról néha egyetlen szó jut eszembe: zajos. Az ismerőseim szerint mindent meghallok, sokszor azt is, amit nem kellene. És valóban, mintha mindent egy hangszóróból hallanék. Rettentően megvisel a villamos zaja, a papírzacskó, a celofán és a nejlon zacskó zörgetése, a túl hangos beszéd, a szipogás, a köhögés, de a lista élén a kutyaugatás és a gyereksírás áll. Utóbbi olyannyira idegesít, hogy:

ha meghallom egy kisbaba éles hangját, elsírom magam, és elkezd fájni a fogam, az arcüregem.

Most eszembe jut egy másik eset is, történetesen az, amikor édesanyám az első iskolai napomon reggeli ébresztés gyanánt egy határozott mozdulattal elhúzta a függönyt. A karnison a sok apró karika fülsiketítő hangot adott ki. Azonnal felkeltem, a fülemre tapasztottam a kezem, vacogott a fogam, és megfájdult a tarkóm.

Ha fáradt vagyok vagy stresszes, akkor sokkal rosszabbul viselem a neszeket, és előfordul, hogy ingerülten rászólok arra, aki a zajt generálja. Egyszerűen rááll a fülem ezekre a hangokra, és semmi másra nem tudok figyelni onnantól kezdve, csak arra, hogy mikor jön az újabb csörgés-zörgés. Néha a lelki szemeim előtt megjelenik a jelenet, amiben én épp egy autó lökhárítójához kötözöm a neszező áldozatot, leöntöm benzinnel, meggyújtom, és úgy húzom végig nagy sebességgel az autópályán.

Szégyellem, hogy mindez ennyire sok indulatot hoz elő belőlem, de egyszerűen nem tudom visszafojtani magamban ezeket az érzéseket: eluralkodik rajtam a düh.

Nem arról van szó, hogy lábujjhegyen kell járni a környezetemben, de az igenis zavar, ha munkavégzés közben valaki az irodában hangosan vihog, vagy beszél. Ilyenkor bárhogy szeretnék, képtelen vagyok a feladatomra koncentrálni, és felindultságomban előfordul, hogy káromkodva közlöm az illetővel, hogy próbáljon halkabban létezni. A zajérzékenységem a párkapcsolatomat is érinti: a párom a világból ki tud kergetni azzal, amikor reggelente kigörgeti a kapszuláit a vitaminos tégelyeiből, vagy ha túl hangosan szuszog mellettem az ágyban. Szerencsére tisztában van azzal, hogy mizofón vagyok, és igyekszik alkalmazkodni.

Valahol olvastam, hogy Marcel Proust parafával béleltette ki a dolgozószobáját. Én is szeretnék egy ilyen szobát, vagy legalább jó volna néha elvonulni egy csendes szanatóriumba, esetleg egy erdei kisházba, ahol minden szoba hangszigetelt, és ahol nem hallani se kopácsolást, se kutyaugatást, csak a természet hangjait.

A zajérzékenység a társas kapcsolatokat is alááshatja

Ha a hallásunk túl érzékeny és erősebben reagálunk a zajingerekre, mint a többiek, vagy a mások számára átlagos zajok túl hangosak számunkra, akkor mizofóniában, azaz hallási túlérzékenységben szenvedünk. A zajoknak nem feltétlenül kell hangosnak lenniük, lehet ez csámcsogás, ujjropogtatás, ásítozás, vagy valamilyen ismétlődő zaj.

Túlhalláskor nem beteg a fül vagy az agy, hanem az információtovábbítást végző érző idegrostok egyik fajtájának frekvenciaspecifikus ingerületátviteli zavaráról beszélünk

– mondja Gergber Anita, a pécsi Hallásébresztés Központ területi koordinátora, s hozzáteszi, hogy az ebben szenvedők gyakran szorongással, depresszióval küzdenek, állandóan stresszesek, ingerültek és kimerültek, pánikrohamok is gyötörhetik őket, gyerekek esetében hiperaktivitás is megfigyelhető. Az illető megpróbálja elkerülni a zajokat, kivonja magát olyan helyzetekből, mint a családi étkezések, a színházlátogatás, de az sem ritka, hogy teljesen elszigetelik magukat. Ha nem tudják elkerülni a zavaró zajt, veszekedni kezdenek másokkal, és azt követelik, hogy a hang forrása maradjon csendben. Ez hatással lehet a társas kapcsolataikra. Nem ritka, hogy a mizofóniás környezete bagatellizálja zavarát, mondván, csak figyelmet szeretne magának.

Lehet rajta segíteni

„Jó hír a mizofóniában szenvedőknek, hogy a Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés terápia sokat segíthet az állapotukon. Ez egy több szempont alapján összeállított egyéni, tíznapos terápia, felnőttek és gyerekek számára egyaránt igénybe vehető, s amely Prof. Dr. Pataki László fül-orr-gégész nevéhez kötődik. A terápia során mindenki számára készül egy hanganyag, amit minden nap kétszer fél órán keresztül hallgatnak. Mivel váratlan időközönként megjelenik a szűretlen zene egy-két másodpercre, így a folyamat arra készteti az agyat, hogy a kellemetlen hangokat halkítsa le és csak a kellemes hangokra figyeljen. A terápia után két-három hónappal már jelentős javulás tapasztalható, és sok esetben olyan tartós változást eredményez, amelynek következtében az addig zavaró tünetek teljes mértékben megszűnhetnek” – biztat a szakember.

Szöveg: Jónás Ágnes

Ez is érdekelhet

Millie Bobby Brown új, klasszikus bubi frizurája ultramenő

Millie Bobby Brown új, klasszikus bubi frizurája ultramenő

GLAMOUR Horoszkóp

Napi horoszkóp: ma az érzelmi életed hullámzó lehet - január 22. szombat

Napi horoszkóp: ma az érzelmi életed hullámzó lehet - január 22. szombat

GLAMOUR Horoszkóp

Ezt hozza 2022-ben a Tigris éve a pénzzel, szerelemmel kapcsolatban

Ezt hozza 2022-ben a Tigris éve a pénzzel, szerelemmel kapcsolatban