Anyák ítélnek el anyákat pillanatok alatt, és ez nagyon nincs így rendben - Dübörög a mom-shaming, az internet új boszorkányüldözése
A közösségi média elméletileg az összekapcsolódást és támogatást szolgálná – de az anyák számára egyre inkább egy kritikákból álló aknamezővé válik. Az online anyaszégyenítés, vagyis a mom-shaming jelensége az elmúlt években elképesztő méreteket öltött, és bár néha jogos kérdéseket vet fel, gyakran pusztán az ítélkezés és a társadalmi elvárások kegyetlenségéről szól.
Ezeket láttad már?
Az internetes társadalom egyre gyorsabban és könnyebben teszi bűnbakká azokat az anyákat, akik bármilyen módon eltérnek az ideálisnak vélt szülői normáktól – még akkor is, ha ezek a normák folyamatosan változnak. De vajon miért alakul ki ilyen mértékű ítélkezés, és hogyan hat ez az anyák mentális egészségére?
Egyetlen poszt is elég ahhoz, hogy az internet hadjáratot indítson
Ma már egyetlen őszinte megosztás is elég ahhoz, hogy egy anya internetes támadások célpontjává váljon. Erre tökéletes példa Hannah Hiatt, egy kétgyermekes édesanya, aki „Nurse Hannah” néven több mint 493 ezer követőnek oszt meg tartalmakat a TikTokon. Egyik videójában elmondta, hogy 24 órán át egyedül gondoskodott a gyerekeiről, és nem volt ideje összeszedni a pelenkákat – végül 17 darabot talált szétszórva a lakásban.
A reakciók villámgyorsan érkeztek: lustának, felelőtlennek, sőt, gyermekbántalmazónak nevezték. Egyesek egészen odáig mentek, hogy a helyi rendőrségnél jelentették, és a TikTok közössége azonnal elkezdte átnézni korábbi videóit, bizonyítékot keresve arra, hogy valóban rossz anya.
Egy másik felvételen például az látható, hogy kisfia ösztönösen összerezzen, amikor az apja egy csomagot ad neki – ezt azonnal bántalmazás jeleként értelmezték. A videót Hiatt gyorsan eltávolította, de a támadások nem álltak meg.
„Az igazi emlékek nem a képernyőkön élnek” - Ezért fontosabb a jelenlét, mint a tökéletes fotó
Ezek a példák tökéletesen megmutatják, hogy a mom-shaming már nem csupán arról szól, hogy valaki nem ért egyet egy anya döntéseivel – a jelenség sokkal inkább egy modern boszorkányüldözésre hasonlít, ahol az ítéletet az internet népe hozza meg, gyakran kevés vagy semmilyen bizonyíték nélkül.
Minden anya célpont lehet – senki sem elég jó az internet ítélőszéke előtt
Az online anyaszégyenítés nem válogat – bármilyen döntés elegendő ahhoz, hogy valakit pellengérre állítsanak. Hannah Hiatt esete messze nem egyedi. Alexandra Sabol, egy egyedülálló édesanya azután került célkeresztbe, hogy egy videóban megmutatta, porrá tört fánkot adott reggelire egyéves gyermekének.
KC Davis, egy anyainfluenszer (momfluencer), egyetlen mondattal kiváltotta az internet haragját: nem szeret a gyerekeivel képzeletbeli játékokat játszani. Egyes kommentelők szerint ezzel szörnyű gyermekkort biztosít nekik, és már most megalapozza, hogy felnőttként ne tartsák vele a kapcsolatot.
Az internet nemcsak a hétköznapi anyák életébe avatkozik bele, hanem a hírességekét is górcső alá veszi. Lindsay Hubbardot például azért támadták, mert terhesen bulizós képet osztott meg. Tori Spelling ellen azért indult támadás, mert előre felöltözteti a gyerekét az iskolára. Jessica Simpsont azért ítélték el, mert egy családi fotón kinyújtotta a nyelvét. Sophie Turner pedig azért kapott kritikát, mert néhány feles mellett lazított a válása után.
De nemcsak a „rossz döntések” okoznak kritikát – az is elég, ha egy anya „túl tökéletes”. Az internet szerint, ha egy anya nem mutatja be a nehézségeket, akkor hazug és álszent. Ha viszont őszintén beszél a kihívásokról, akkor felelőtlen.
Milyen hatása van ennek az anyák mentális egészségére?
A mom-shaming nemcsak ártalmatlan kommentháború – súlyos következményekkel járhat az érintettek számára. Egy 2021-ben publikált kutatás szerint a közösségi médiában tapasztalt szülői kritika jelentősen növelheti az anyák szorongását és depresszióját. Az American Psychological Association egy tanulmánya szerint a nyilvános kritika különösen romboló hatással lehet az önértékelésre és a szülői kompetenciákba vetett hitre.
„Ez csak egy ártatlan fotó a 7 éves lányomról” - Íme a gyermekek online kizsákmányolásának hátborzongató valósága
A kutatások azt is kimutatták, hogy az anyák jelentős része már előre fél megosztani a valódi érzéseit vagy tapasztalatait az interneten, mert attól tartanak, hogy ítélkezés és támadások célpontjává válnak.
Hol a határ a jogos aggodalom és a túlzott ítélkezés között?
A gyermekvédelem természetesen fontos kérdés, de vajon minden kritika valóban erről szól? Az internetes megfigyelő kultúra néha valóban hasznos lehet – például Ruby Franke családi vlogger éveken át érkező bejelentései végül tényleges gyermekbántalmazási ügyhöz vezettek. Ugyanakkor sok esetben a túlzott ítélkezés inkább káros, mint hasznos. Ha valaki egyetlen videó alapján rendőrségi vizsgálat alá kerül, vagy elveszíti a munkáját, az sokszor igazságtalan és megalapozatlan következmény.
Létezik megoldás a mom-shaming jelenségre?
Az internetes anyaszégyenítés kultúrája nem fog egyik napról a másikra megszűnni – de tudatos hozzáállással csökkenthető. Szakértők szerint fontos, hogy az emberek felismerjék a különbséget a jogos kritika és a felesleges ítélkezés között. Ha egy anya valóban veszélyezteti a gyermekeit, természetesen fontos jelezni a hatóságoknak – de a személyes preferenciák vagy egyetlen félreérthető pillanat nem feltétlenül indokolja a közösségi média hadjáratait.
A kulcs az empátia és a megértés lehet. Az anyaság már önmagában is kihívásokkal teli – és bár az internet sokszor kegyetlen, talán ideje lenne elgondolkodni: valóban jobb hellyé tesszük-e a világot azzal, ha másokat bírálunk? Vagy inkább támogassuk egymást – akár a közösségi médiában is?
