Egy nő szakmai életútjának a vége - Munkahelyi szexizmustól a nyugdíjszakadékig

2021.augusztus.15.

Kata egy kitalált személy, akinek történetét valós beszámolók, kutatások és statisztikai eredmények alapján állítottuk össze, hogy a szakmai életútján keresztül mutassunk rá a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetésének főbb elágazásaira. Most az egyedülálló szülőket ért hátrányokról, a kor és nemi alapú hátrányos megkülönböztetésről és a nemek közötti nyugdíjszakadékról olvashatsz részletesebben.

Egy nő szakmai életútjának a vége - Munkahelyi szexizmustól a nyugdíjszakadékig
Fotó: Getty Images

Egyedülálló kisgyermekes nők

Kata éveken keresztül dolgozott egy marketing cégnél adminisztratív munkakörben, ám a gyermekvállalás után visszatérve azt tapasztalta, hogy családi kötelezettségeivel nem tudja összeegyeztetni munkáját, így felmondott. Rugalmas munkaidős álláslehetőségek hiányában részmunkaidőben kezdett el dolgozni egy hasonló profilú cégnél. Ez kezdetben átmeneti megoldásnak tűnt, ami lehetővé tette, hogy második gyermeket is vállaljanak. Ahogy az évek múltak, Katáék házassága megromlott, így végül elváltak férjével. Kata gyermekeit egyedül nevelő anyaként amellett, hogy egzisztenciális nehézségekkel küzdött, nem tudott teljes munkaidős állást vállalni.

Hátrányban a nők a munka világában

A válás jelentős következményekkel jár mindkét fél számára, annak gazdasági hatása azonban eltérő lehet. A házasságukat vagy élettársi kapcsolatukat 2009-ben felbontó 92.000 francia pár mintáján végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy ugyan a nők és a férfiak is elszenvedtek veszteségeket, a nők esetében az életszínvonal csökkenése nagyobb mértékű volt (19%), mint a férfiaknál (2,5%). Ennek egyik oka, hogy amint arra Kata esete is rávilágít, a családhoz kapcsolódó feladatok miatt számtalan nőt ér úgy a válás, hogy nem rendelkezik állandó munkahellyel vagy csak részmunkaidőben dolgozik. Ha a felek elválnak, az anyagi biztonság hiányát növeli, ha a gyermekgondozási ellátást biztosító intézmények száma nem elegendő. Egy Albániában és Bosznia–Hercegovinában egyedülálló anyákkal végzett kutatás arra mutatott rá, hogy a megoldatlan gyermekgondozási ellátás jelentős számú egyedülálló anyát gátol meg az álláskeresésben. A probléma körkörössége abban rejlik, hogy ha nincs hozzáférés a nappali gyermekfelügyelethez, az egyedülálló anya nem tud munkát találni, így alig vagy egyáltalán nem lesz bevétele, és jövedelem nélkül nem engedheti meg magának a magánszektor nyújtotta gyermekfelügyeletet. EU-s statisztikai eredmények szerint a gyermekes egyedülálló nők foglalkoztatása tehát lényegesen elmarad a gyermekes egyedülálló férfiakétól. A határozott idejű szerződéssel és részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya magasabb az egyedülálló gyermekes nők körében, mint a hasonló helyzetben lévő férfiaknál. Számos tagállamban 2010 és 2018 között a szegénységi mutatók csökkentek az egyszülős családok körében. Magyarországon azonban ez a szám jelentősen emelkedett, hozzávetőleg 12%-ról 28%-ra.

Kor és nemi alapú előítéletek a munkahelyen

Ahogy a gyerekek egyre idősebbek lettek, Kata úgy érezte, hogy szívesen vállalna teljes munkaidős állást, ám az állásinterjúkon azt tapasztalta, hogy már nem csak a neme, hanem a kora miatt is hátrányos megkülönböztetés éri. Végül kénytelen volt alacsonyabb fizetéssel járó munkakört elvállalni.

Az idősebb nők életük számos területén szembesülnek az ageizmus, vagyis az életkor miatti hátrányos megkülönböztetés és a szexizmus halmozott következményeivel. A kettős diszkrimináció hatással van a foglalkoztatáshoz és a nyugdíjhoz való hozzáférésre, valamint az egészségügyi és biztosítási juttatásokban való részesülésre. Míg a férfiak és nők szegénységi rátái nem különböznek nagymértékben a szakmai élet során, a különbség 65 éves kor után nő. Az ageizmus a diszkrimináció leggyakoribb típusa Európában. Az EU-ban megkérdezett válaszadók több mint 44%-a és az Egyesült Királyságban megkérdezettek 64%-a számolt be arról, hogy aggódik az életkori megkülönböztetés miatt. Egy 2017-ben végzett amerikai kutatás szerint a 45 éves vagy annál idősebb munkavállalók 61%-a volt tanúja vagy tapasztalt személyesen ageizmust a munkahelyén, a nők nagyobb arányban, mint a férfiak (64%-59%). Az Egyesült Királyságban a nők már 40 éves kortól, míg a férfiak 45 éves koruktól élnek át kor alapú hátrányos megkülönböztetést a munkahelyen. Kata tapasztalataira mutat rá egy 2017-es tanulmány, ami megállapította, hogy a fiatalabb (29-31 éves) nőket közel kétszer akkora valószínűséggel hívják vissza egy adminisztratív munkakörhöz kapcsolódó állásinterjúra, mint az idősebbeket (64-66 éves), a 49-51 éves korosztály a két csoport között nagyjából középen helyezkedik el.

Egy nő szakmai életútja – Egyéni választások helyett társadalmi akadályok

Nyugdíjszakadék

Kata hosszú éveket dolgozott keményen mind a családjában, mind munkahelyén, mégis férfi kollégáihoz viszonyítva sokkal rosszabb körülmények között kellett nyugdíjas éveit eltöltenie.

2019-es adatok alapján az EU-ban a szegénység kockázatának kitett, 65 év feletti nyugdíjasok aránya 15,1% volt, ami valamivel meghaladja a 2018-as 14,5%-ot, valamint a munkaképes korú (16–64 éves) népesség szegénységi kockázatát (14,2%). A nők esetében 17%, míg a férfiaknál 13%. Az eltérés egyik oka a nemek közötti nyugdíjszakadék. 2010-ben az EU-ban a 65 év feletti nők átlagosan 34%-kal alacsonyabb nyugdíjat kaptak, mint a férfiak. 2019-ben, bár ez a szám csökkent, még mindig 29%, Magyarországon 10%. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a nyugdíj szakadék legfőbb okaiként nevezi meg, hogy az idősebb nők gyakrabban dolgoztak alacsonyabban fizetett pozíciókban és részmunkaidőben, mint a férfiak, illetve hosszabb szüneteket tartottak szakmai életükben. Ezen túlmenően, mivel életük során gyakran több időt töltöttek a gyermekek vagy rokonok gondozásával, az idősebb nők hátrányokkal szembesülhetnek a járulékfizetési követelmények teljesítésében, és ezért nagyobb valószínűséggel kapnak csak minimális nyugdíjat.

Kata története számtalan ponton alakulhatott volna máshogy. Kezdve a gyermekkori szocializációs folyamatokkal, amelyek során elsajátította azokat a tradicionális nemi szerepeket és normákat, amelyeknek egész életében igyekezett megfelelni és amelyek befolyásolták pályaválasztását, folytatva a pályakezdés során tapasztalt hátrányokkal, a sokszor riasztó követelményeket támasztó álláskiírásokkal, majd az interjúkon elhangzó családalapításra vonatkozó zavarba ejtő kérdésekkel. Kata hátrányos megkülönböztetést tapasztalt a megbeszéléseken, ahol ahelyett, hogy teret engedtek volna ötleteinek, inkább jegyzetelésre kérték. A teljesítményértékelésekkor szubjektív vélemények alapján értékelték, így nem jutott előléptetési lehetőségekhez. A gyermekvállalás és karrier összeegyeztetése okozta nehézségek mellett a családhoz kapcsolódó feladatok is elsősorban őt terhelték, amik tovább növelték munkaerőpiaci hátrányait. Többek között ezek az okok vezettek ahhoz, hogy végül jelentős egzisztenciális hátrányok érték, amik az alacsony nyugdíjában csúcsosodtak ki.

Ez azonban lehet máshogy is. A nemek közötti egyenlőtlenségek tudatosítása a cselekvés kiindulópontja. Regisztrál Tudatos Lépés hírlevelünkre, és tudj meg többet a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetéséről és az ahhoz kapcsolódó megküzdési stratégiákról!

Szerző: Csernus Fanni, nemek közötti egyenlőség programmunkatárs, Amnesty International Magyarország

Ez is érdekelhet

10 szexpóz, ami garantáltan kielégít

10 szexpóz, ami garantáltan kielégít

G-Szex

10 szexpóz, ami garantáltan kielégít

10 szexpóz, ami garantáltan kielégít

GLAMOUR Horoszkóp

Heti horoszkóp: ne tűrd el, hogy visszaéljenek a bizalmaddal - december 6-12.

Heti horoszkóp: ne tűrd el, hogy visszaéljenek a bizalmaddal - december 6-12.