„Ez volt életem legjobb nyári élménye, amit sosem fogok elfelejteni”
Egyszerűen imádjuk a nyarat, és minden évben azt kívánjuk, bárcsak sosem érnének véget a forró nyári éjszakák. Ráadásul olykor történnek olyan dolgok is, amiket sosem akarnánk elfelejteni.
Ezeket láttad már?
Mindannyiunk életében van legalább egy kedves nyári élmény, amire jó érzés visszagondolni. Három olvasónk most elmeséli, nekik melyek voltak ezek.
Egynyári szerelem
Végzős gimis voltam, amikor a szerelmem az érettségi után néhány nappal mindenféle előjel nélkül szakított velem. A június volt a mélypont, de aztán ahogy beindult a nyár, kezdtem kikeveredni a csalódásból. Egy szórakozóhelyen ismerkedtem meg egy angol sráccal, akivel nagyon megtetszettünk egymásnak. Sajnos azonban ő másnap már repült is haza. A kapcsolat azonban nem szakad meg, vad e-mailezésbe kezdtük, és annyira egymásra kattantunk, hogy három hét múlva újra eljött Magyarországra. Végül az egész nyarat együtt töltöttük, elutaztunk Prágába, eljött velem a Szigetre, és én is kimentem hozzá Manchesterbe két hétre. Olyan volt az egész, mint egy romantikus filmben, rengeteg kalandban volt részünk, csókolóztunk az alkonyatban a Balatonparton, angol pubban, a Károly-hídon. Végig tudtuk, hogy ez csak egy kaland, aminek nincs folytatása, de máig írunk néha egymásnak, és ez az egynyári szerelem az egyik legkedvesebb emlékem. Orsi (26)
Drága nagymami!
Kisgyerekkoromtól nagyon közel álltam a nagymamámhoz, és amikor anyukám visszament dolgozni négyéves koromban, minden nyáron egy hónapot a nagyinál töltöttem a Balatonon, két másik unokatestvéremmel együtt. Nagyi akkor még fiatal volt, a hatvanat sem töltötte be, így szívesen vállalt minket. Minden ilyen nyáron felhőtlenül boldog voltam. Napközben a strandon voltunk vagy kirándultunk, esténként tüzet raktunk és szalonnát sütöttünk, aztán társasoztunk, elalvás előtt pedig mesét olvasott nekünk. Anyuék majdnem minden hétvégén lejöttek, augusztus végén pedig mindannyian együtt töltöttük a kéthetes szabadságukat. Máig nosztalgiával gondolok vissza azokra a nyarakra, rengeteg szép emlékét őrizgetem. Mindig arra gondolok, hogyha lesznek saját gyerekeim, vajon nekik is lesz-e az életükben egy ilyen „boldogság sziget”? Mert én nagyon szerencsés vagyok, hogy ez megadatott nekem. Luca (31)
Viszlát, diákévek!
Huszonöt éves koromban életemben először voltam úgy szingli, hogy nem szenvedtem a szerelem hiányától. Sőt, élveztem a szabadságot. Diploma után úgy döntöttem, nyáron még nem megyek el dolgozni egy irodába, ezért kisebb, otthonról is végezhető munkákkal kerestem meg a zsebpénzemet. Júniusban elhatároztuk a barátnőimmel, hogy az összes nyári fesztiválra elmegyünk – persze végül nem sikerült mindet abszolválni, de a legjelentősebbeket igen, és nem is ez volt a lényeg. Életem egyik legjobb időszaka volt az a nyár. Tudtam, hogy egy korszak véget ért, hogy valószínűleg soha többé nem lesz az egész nyaram szabad, de azt is, hogy annyi minden vár még rám a felnőtt életben. Ez a kettősség, a búcsú és az izgatott várakozás, na meg a nagybetűs barátság határozta meg azt a felejthetetlen időszakot. Betti (35)
