A nők elleni erőszak felszámolását kell, hogy képezze az online bántalmazás megakadályozása is
Ha egy tizenéves lány napok óta nem meri megnyitni az üzeneteit, mert osztálytársai a külsejét, a testét vagy a szexuális életét kommentelik a csoportchatben, az ritkán kerül rendőrségi jegyzőkönyvbe. Pedig a kutatások szerint a 11–17 éves magyar diákok csaknem ötöde tapasztalt már ilyen jellegű online zaklatást, amelynek az elkövetői többnyire fiúk – derül ki a Soroptimist International Budapest Corvinus Club által szervezett novemberi kerekasztal beszélgetésből.
Ezeket láttad már?
A Soroptimist International a nők elleni erőszak felszámolására indított, „Orange the World” nevű globális kampányhoz csatlakozott. A narancssárga most tehát nem dizájnelem, és nem is politikai szín, a narancs most egy figyelmeztető jel, amely azt üzeni, hogy a nők elleni erőszak nem magánügy többé. Ez társadalmi probléma. Hogy ezt minél többen meghallják, a szervezet európai tagozata READ THE SIGNS néven külön kampányt indított a digitális erőszak ellen.
A hangsúly azon van, hogyan lehet időben felismerni az online bántalmazás jeleit, mint például a beszűkült közösségi aktivitást, a hirtelen törölt profilokat, az éjszakai alvászavarokat vagy a lógást. A Soroptimisták szerint ugyanis a kibererőszak valós következményekkel jár. Ide sorolandó a fokozott szorongás, depresszió, poszttraumás tünetek, társas elszigetelődés, és szélsőséges esetben az öngyilkossági gondolatok. Annak érdekében, hogy ezek elkerülhetők legyenek, a civil szervezet három irányban próbál egyszerre jelen lenni.
Egyrészt érdekérvényesítéssel, ezen belül jogi és szakpolitikai változások sürgetésével, másrészt digitális tudásbővítéssel iskolai és egyetemi programok keretein belül, harmadrészt támogató szolgáltatások biztosításával, például segélyvonalak, online támogató csoportok népszerűsítésével.
Minden ötödik kamasz érintett
A Soroptimisták által idézett hazai felmérés szerint a 11–17 éves diákok közel ötöde tapasztalt már online zaklatást. A bántalmazók zöme fiú, a bántalmazottak döntő többsége lány. A szám önmagában is súlyos, de a tényleges arány ennél jóval magasabb lehet, mert az áldozatok nagy része egyáltalán nem beszél a történtekről, sem otthon, sem az iskolában. Ez pedig nem csak statisztikai probléma. Amíg a gyerekek és a szülők úgy érzik, hogy nem történik semmi, ha jelzik a bántalmazást, addig a rendszer sem kényszerül változásra.
„Amikor az ember elszántan hisz valamiben, és látja munkája eredményét, nehéz megálljt parancsolni”
A társadalom így nem érzékeli, mekkora a baj, a bántalmazók pedig gyakran következmények nélkül folytathatják. Ezért van szükség a Magyarországon még kevésbé ismert Soroptimist International munkájára, amely a világ legnagyobb, kizárólag nőkből álló jószolgálati szervezete. A név is erre utal, a latin soror optimae annyit tesz, mint „a legjobb nővér”. A több mint százéves múltra visszatekintő hálózat ma több mint 120 országban van jelen, mintegy 66 ezer taggal.
A tagok saját szakmájukban elismert nők, főként jogászok, orvosok, tanárok és vállalkozók, akik önkéntes munkával próbálnak javítani a nők és lányok életkörülményein. A mozgalom politikailag és vallásilag független, finanszírozása adományokból és pályázatokból történik. Ez egyszerre előny és korlát, mert bár a függetlenség mozgásteret ad, ugyanakkor a nagy, rendszerszintű változásokhoz pont az a hatalmi súly hiányzik, amelyet állami vagy nemzetközi intézmények tudnának biztosítani.
Kis lépésnek tűnhet, valójában óriási segítség
Magyarországon az első Soroptimista klubot 1928-ban hozták létre. A Budapest Corvinus Club 2019-ben alakult, jelenleg ez az egyik legaktívabb hazai csoport. A klub online kampányok mellett földközeli projektekkel próbál reagálni a társadalmi egyenlőtlenségekre. Az elmúlt években több mint 10,7 millió forint értékben támogattak Ukrajnából menekült családokat, köztük nőket és gyerekeket. Egy borsodi óvoda konyhájának korszerűsítésére, iskolatáska-akcióra és pedagógus-továbbképzésre pedig összesen 3,9 millió forintot fordítottak.
Míg ösztöndíj- és mentorprogramot indítottak fiatal, rászoruló egyetemista lányok számára 1,05 millió forint értékben. Mert a Corvinus Club abban hisz, hogy egy támogató női közösség apró lépésekkel is képes valós változást hozni, és ha egy lány nem esik ki az egyetemről, ha egy óvoda jobb körülmények között tud működni, ha egy menekült család talpra áll, az hosszú távon a közösségek ellenálló-képességét is erősíti.
Mi lesz a digitális bántalmazottakkal?
A Soroptimisták szerepvállalása a digitális erőszak megelőzésében elsősorban a szemléletformálásról szól. Közösségeket világosítanak fel a kibererőszak formáiról, az iskolákban és egyetemeken digitális írástudásról és online biztonságról tartanak programokat, ösztönzik az áldozatokat segítő szolgáltatások fejlődését. Kérdés, hogy mindez mennyire tudja ellensúlyozni azt a platformlogikát, amely a figyelemre, a folyamatos jelenlétre és gyakran a konfliktusra épít.
A kampányok önmagukban nem írják át a közösségi média algoritmusait, nem oldják meg az iskolák leterheltségét, és nem pótolják a szülők digitális felkészültségét sem. A csoport üzenete mégis az, hogy a hallgatás megtörése nélkül nem történik semmi. Ha pedig az online bántalmazásra „tinidráma” helyett a nők elleni erőszak egyik formájaként tekintünk, az a jogalkotókat, az iskolákat és a technológiai cégeket is nagyobb felelősségvállalásra kényszerítheti. Éppen ezért a digitális erőszak elleni küzdelem nem kizárólag online, hanem nagyon is offline feladatunk.
A magyar nők 7,6 százaléka él jelenleg bántalmazó kapcsolatban
Mert az online elkövetett és elszenvedett bántás sem marad a virtuális térben, ezek ugyanis valódi testekről, valódi emberekről szólnak, és valódi életeket törnek meg. Amikor a gyerekek azt látják, hogy a felnőttek elfordítják a fejüket, ők is hallgatni fognak. És amíg hallgatnak, a bántalmazók tovább írnak. A kérdés így az, meghalljuk-e időben az első segélykiáltást. Ehhez talán elég egy beszélgetés,
egy felismerés vagy egy időben feltett kérdés, ami hatékonyabb, mint bármelyik algoritmus.
