Te mit teszel, ha panaszkodnak neked? A pszichológus szerint ez lehet a legjobb reakció

Mind úgy lettünk szocializálva, azt láttuk, hallottuk, tanultuk, hogy az a segítségnyújtás, amikor aktívan teszünk valamit – vagyis panaszra megoldásfelvetéssel kell felelnünk. Ez nem mindig hasznos, sőt sokszor nem is erre van szüksége a másiknak. Itt jön képbe az úgynevezett értő hallgatás.

Kizárólagos figyelem

„Ez egy kommunikációs attitűd, melynek lényege a mindfulnessben gyökerezik, vagyis a kulcsa, hogy teljesen jelen vagyunk a beszélgetésben. Sok alázatot és még több gyakorlást igényel, azonban általa minőségibbé válhatnak a kapcsolataink” – fogalmazza meg Farkas Vera pszichológus az értő hallgatás lényegét.

Amikor értő hallgatást gyakorlunk, kizárólagos figyelemmel fordulunk a beszélgetőtársunk felé, ezt jelzi a testtartásunk, a szemkontaktusunk is. Emellett igyekszünk minden zavaró tényezőt kiiktatni a közelünkből, például jó mélyre süllyesztjük a táskánkban az okostelefont. Ide tartozik az is, ha tudjuk, hogy fontos témáról lesz szó, olyan helyre szervezzük a találkozót és úgy időzítjük a beszélgetést, hogy egy minél kevésbé intenzív ingerekből álló környezetben legyünk. Ha fáradtak vagyunk, inkább halasszuk el az eseményt, hiszen könnyebb a másikra figyelni úgy, ha bennünk is minden rendben van.

A legfontosabb a mi attitűdünk: beszélgetés közben nem szakítjuk félbe a másikat, legfeljebb csak akkor, ha valami pontosításra szorul. Teret adunk neki arra, hogy minden részletről beszámoljon, nem hőbörgünk közben, és nem teszünk megjegyzéseket sem. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy csak hümmögünk és bólogatunk mindenre, amit ő mond.

5 zseniális módszer, hogyan kezeld jól a passzív-agresszív embereket a környezetedben

„Az értő hallgatásnak része az is, hogy visszatükrözöm felé, hogy mit értettem meg abból, amit mondott. Ezt azonban ítélkezésmentesen, összefoglaló mondatokkal, nyitott kérdésekkel – »jól értem, hogy…?« – teszem, ügyelve arra, hogy ne vonjak le téves következtetéseket. Nem csoda, hogy ez a technika nem megy egyik napról a másikra.”

Figyelj, ne ítélj

Ahogy a szakember is hangsúlyozza, hogy az értő hallgatás nem egy velünk született képesség, sok gyakorlást igényel, amíg ösztönös viselkedéssé nem válik. „Két nehéz része is van: a figyelem fenntartása és az ítélkezésmentesség.” Nézzük az elsőt: vajon miért nem olyan könnyű hosszú ideig kizárólag a másikra figyelnünk? Farkas Vera szerint ennek belső pszichés akadályai vannak, az egyik a saját gondolatvilágunk.

„Itt nemcsak a másik mondani valója kapcsán felmerülő kérdéseinkre gondolok, hanem azokra a fel-felbukkanó történetekre, élményekre, érzelmekre, amelyek a saját életünkből jutnak eszünkbe a beszélgetés által. Vannak olyan érzések, amelyek már a találkozónk előtt is bennünk voltak: egy nehéz nap utáni szorongás, türelmetlenség, fáradtság. Ezeket nem biztos, hogy azonnal felismerjük, azonban ha sikerül, és tudatosítjuk, hogy ezek nem a beszélgető partnernek szólnak, sokkal könnyebben tudunk majd oda figyelni a másikra.”

Amikor tanácsot adunk vala kinek, valamilyen formában szakértőkké válunk, a partneri helyzet kissé megbomlik, mi kerülünk magasabb szintre, ettől pedig kompetensnek érezzük magunkat. „A kompetencia érzése már önmagában is jó érzéssel tölt el bennünket, emiatt talán még nehezebb felismerni, hogy az adott helyzetben a kéretlen tanácsaink bizonytalanná teszik a másikat, nem pedig segítik őt.”

Tanácsot adni viszont képtelenség úgy, hogy ne álljunk az egyik vagy a másik oldalra, itt jön a képbe az értő hallgatás másik nehézsége: az ítélkezésmentesség. Akaratlanul is ítélkezünk afelett, amit hallunk, és ez nem rosszindulat: így működik az ember. Megvan a világról, az emberekről alkotott képünk, a véleményünk.

„Az ember hajlamos arra, hogy sugalljon a kérdéseivel, nekünk azonban ügyelnünk kell arra, hogy azok ne tartalmazzák a véleményünket. Kérdezzük meg a másiktól, hogy hogy érzi magát abban a helyzetben, amiről beszél, mi segítene, hogy megoldja azt, esetleg felvethetjük, hogy ha a legjobb barátja mesélné el ugyanezt neki, mit gondolna.”

Egészen döbbenetes oka van, miért beszélünk magunkban: íme a tudományos válasz

Miért jó?

Az értő hallgatásnak nagy értéke van. Legyen szó barátságról, családi vagy párkapcsolatról, ha a mindennapok részévé válik, ez a technika minden személyes kötődést magasabb szintre emel. Sokkal kevesebb lesz a félreértés, a sértettség, a harag, a frusztráció. „Sok kutatás szól arról, hogy ha egy pár tagjai empatikusan figyelnek egymásra, akkor a pár kapcsolati elégedettségük magasabb lesz, konfliktusból pedig jelentősen kevesebbet tapasztalnak. Ha mindkét fél érzi, hogy a másik meghallgatja és megérti az érzéseit, hogy mire van szüksége, akkor könnyebb rendezni a vitás helyzeteket, hiszen nem egymás mellett be szélnek el.” A konfliktus versenyhelyzetből problémamegoldássá változik. Ez pszichológiai, érzelmi biztonságot hoz létre, mely megakadályozza a kapcsolatok elmérgesedését.

A családi kapcsolatokban még nagyobb súlya van az említett biztonságérzetnek, hiszen a gyerek önértékelése kiskorban kezd ki alakulni, amikor elsősorban a szülei azok a referenciaszemélyek, akik számára leginkább támaszt nyújthatnak és példát mutathatnak. Ha ők megteremtenek egy olyan bizalmi légkört, amelyben a gyerek elmondhatja az érzéseit, felnőve is bátran ki mutatja majd azokat, így pedig magabiztosabbá és empatikusabbá válik. Az értő hallgatónak is hasznos, ha így figyel másokra, sőt talán ő kapja meg a legnagyobb ajándékot.

Storytelling okosan: így használd jól a legemberibb stratégiai eszközt

Farkas Vera szerint „érdemes magunkban elraktározni az ilyen beszélgetések által hallottakat, mert később is sokat profitálhatunk belőlük. Az önismeret fejlesztésének legnehezebb, ugyanakkora legértékesebb része, hogy nemcsak a saját bizonytalanságainkból, hibáinkból tanulunk, hanem a másokéból is próbálunk építkezni.”

Ismétlés a tudás anyja

A szakember azt tanácsolja, hogy érdemes minden nap keresni egy helyzetet vagy egy embert, aki felé tudatosan így fordulunk, akinek társaságában gyakorolhatjuk az értő hallgatást. Lehet ez a párunk, egyik barátunk, és meglepő, de remek színtér lehet a munkahelyünk is. Nagyon sok ottani konfliktus abból ered, hogy a felek nem hallgatják meg egy mást igazán, és kevésbé konfrontálódunk, hiszen félünk a következményektől.

„A kommunikációs elcsúszások, félreértések nagyon sok felszín alatti problémát tudnak okozni, és általában ezek a leginkább toxikusak. Ezért érdemes és fontos a szóban forgó technikát a munkahelyünkön is gyakorolni, persze ehhez az is kell, hogy legyen olyan kollégánk, aki ebben partner tud lenni.”