Ezért választjuk újra és újra azokat, akik nem a mi szeretetnyelvünket beszélik

Sokszor pontosan tudjuk, mire vágyunk, mégis rendre olyan ember mellett kötünk ki, aki pont az ellenkezőjét mondja vagy teszi. Mintha újra és újra olyasvalakit választanánk, aki nem a mi szeretetnyelvünket beszéli. Vajon miért vonzódunk azokhoz, akik láthatóan nem képesek kielégíteni az igényeinket? Szakértőt kérdeztünk arról, mi állhat a jelenség mögött.

Az ismerős gyakran vonzóbbnak hat, mint a vágyott

„Gyakran előfordul – ha a kötődési minták felől közelítünk –, hogy éppen az ellentét vonz minket: egy szorongó kötődésű ember nemritkán kerül kapcsolatba egy elkerülő kötődésű partnerrel” – kezdi Dr. Balázs Bernadett pszichológus. A háttérben sokszor negatív gyermekkori élmények húzódnak meg. „Ha például nem kaptam elég szeretetet gyerekkoromban, akkor ezt nem tanultam meg adni vagy fogadni. Ugyanakkor vágyom rá, és ezt próbálom felnőttként kompenzálni.”

Paradox módon azonban könnyen előfordulhat, hogy éppen olyan partnert választunk, aki kísértetiesen emlékeztet arra a szülőre, akitől egykor hiányoltuk az érzelmi biztonságot. „Lehet, hogy pont olyan férfit választok, mint apám, aki hideg, rideg és elérhetetlen.”

A szakember szerint a működésmód válik ismerőssé: „Sokszor azt választjuk, ami ismerős – abban az értelemben, hogy a másik működési módja valahonnan már ismerős számunkra.” Ha valaki például kritikus közegben nőtt fel, akár úgy is választhat partnert, hogy közben kifejezetten utálja a kritikát – mégis otthonosan mozog ebben a közegben.

Tényleg hatalmas gondok vannak ebben a kapcsolatban, vagy csak más a szeretetnyelvetek? Íme a szakértő válasza

Amire vágyom, attól akár meg is ijedhetek

A jelenség talán legizgalmasabb része, hogy sokszor épp azzal nem tudunk mit kezdeni, amire a leginkább vágyunk. „Ha valakit sosem ölelgettek, puszilgattak, lehet, hogy erre fog vágyni, de amikor megkapja, valószínűleg annyira idegen lesz számára, hogy kicsit el fog húzódni, mert egyszerűen nem az ő komfortzónája” - hangsúlyozza Bernadett. Vagyis egyszerre jelenik meg a hiány és az idegenkedés érzése, illetve a szeretet utáni vágy és a bizalmatlanság.

Gyakran nem is a hiányzó szeretetnyelv vonz bennünket, hanem az ismerős érzelmi dinamika. „Azt, hogy mit jelent a női identitás, milyen egy feleség, milyen a nő, milyen a jó partner – ezek a képek és minták nagyon sokszor már korán beépülnek, és dolgoznak bennünk.” A szakértő párterápiás tapasztalatai alapján mindig visszatérő kérdés az, hogy hogyan fejezte ki a szeretetét az anya? Hogyan fejezi ki a partner? És mire vágyik valójában az adott személy?

A közös szeretetnyelv sem garancia a sikerre

Akkor sem egyszerű a helyzet, ha elsőre azonosnak tűnik a szeretetnyelv. „Ha belegondolunk, ők mind a ketten a szívességre vágynak. Arra, hogy a másik tegyen meg dolgokat – csak hát nem ugyanazokat” - vélekedik a pszichológus. Az egyik számára az a szeretet jele, ha megjavítják a kilincset. A másiknak pedig az, ha elpakolják a ruhákat a kanapéról. A kategória ugyanaz, a konkrét igény viszont eltérő. „Még ha a szívesség is a közös szeretetnyelvünk, le kell kommunikálni egymás között, hogy melyekből érezzük azt, hogy szeretve vagyunk.”

Hogyan törjük meg a mintát?

Amennyiben nem látjuk tisztán a saját igényeinket, könnyen újrajátszhatjuk ugyanazokat a forgatókönyveket. „Ha azt veszem észre, hogy rendre olyan partnereket választok, akik kevés időt töltenek velem – mert például az édesapám is ilyen volt –, miközben valójában arra vágyom, hogy a másik sok időt szánjon rám, akkor ezt már a kapcsolat elején érdemes komolyan végiggondolni.”

A visszatérő mintázatok tudatosításához a szakértő szerint az önismeret a kulcs. „Amikor a klienseimmel dolgozom, a legfontosabb mindig az, hogy felismerjék, kik ők, és mire vágynak.”

Dr. Balázs Bernadett hangsúlyozza: a gyerekkori hiányok legalább annyira formálnak, mint a kapott minták. „Az, hogy gyerekkorunkban mit kaptunk, illetve mi hiányzott, komoly befolyásoló tényező.” Ha például valaki sosem kapott ajándékot, később „nagyon fog erre vágyni”, akár olyannyira, hogy túlkompenzálva elhalmozza a partnerét meglepetésekkel – miközben a másik lehet, hogy egészen másnak örülne.

Te jól beszéled a szeretet nyelvét? Most kiderül!

A körforgás tehát nem a véletlen műve, de nem is megmásíthatatlan sors. Amikor felismerjük, milyen ismerős mintázatok irányítanak bennünket, és tisztábban látjuk, mire van valójában szükségünk, nagyobb eséllyel hozunk tudatos döntéseket. Nem csupán ösztönösen vonzódunk, hanem felelősen választunk.