Magyarország zöld sikertörténete – Egy év alatt 90 százalékra ugrott az italcsomagolások visszaváltási aránya
Az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszere (DRS) alig egy év alatt gyökeresen átalakította a hulladékkezelést Magyarországon. A gyártók, a kereskedelmi szereplők és a lakosság összefogása nyomán a visszaváltási arány már most meghaladja a 80 százalékot, és egyes hónapokban elérte a 90 százalékot is. Ezzel az ország nemcsak az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek felel meg, hanem nemzetközi szinten is példát mutat.
Ezeket láttad már?
A Sziget Fesztivál fenntarthatósági programjai idén is bizonyították, hogy a környezetvédelem és a szórakozás jól megfér egymás mellett. A Coca-Cola Magyarország által szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen kormányzati, iparági és civil szakértők értékelték a visszaváltási rendszer első évét, kiemelve a közös felelősségvállalás szerepét. A beszélgetésen elhangzott: a lakosság nyitottsága és aktív részvétele nélkül ezek a kiemelkedő eredmények nem jöhettek volna létre.
Kiemelkedő eredmények az italcsomagolások visszaváltásában
A DRS-rendszer 2024-es bevezetése valódi fordulópontot jelentett a körforgásos gazdaság irányába. A MOHU adatai szerint az elmúlt egy évben több mint 2,5 milliárd darab, visszaváltási díjas termék – főként PET palackok és alumínium italosdobozok – került vissza a RePont automatákba és kézi átvételi pontokra. A nyári hónapok különösen erősek voltak: egyes napokon a visszaváltott italcsomagolások száma meghaladta a 15 millió darabot.
A mostani, 80 százalék feletti országos visszaváltási arány európai viszonylatban is kiemelkedő. A szakértők szerint 2026-ra a 90 százalékos érték állandósulhat, ami Magyarországot a kontinens élmezőnyébe emelné. Összehasonlításképp: a bevezetés előtt, a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben az italcsomagolások újrahasznosítási aránya mindössze 30–35 százalék körül mozgott.
Erre valószínűleg senki nem gondolt az új visszaváltási rendszer bevezetésekor, pedig nem ártott volna
Zárt rendszer, garantált újrahasznosítás
A MOHU által üzemeltetett visszaváltási rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy zárt logisztikai láncon keresztül működik. Ez azt jelenti, hogy a begyűjtött csomagolások nem kerülnek szemétégetőbe vagy hulladéklerakóba, hanem garantáltan újrahasznosításra jutnak. Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója hangsúlyozta: „Büszkék vagyunk az eddigi eredményekre, és azt látjuk, hogy a hazai lakosság különösen nyitottan és együttműködően fogadta ezt a nem kis változást.”
A zárt rendszer nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyös, hanem erősíti a lakosság bizalmát is. A fogyasztók pontosan tudják, hogy a visszaváltott palackjaik és dobozaik valóban újrahasznosításra kerülnek, ami növeli a részvételi hajlandóságot.
Zero waste, full taste: magyar startup írja újra a fenntartható étkezést
Közös felelősség és kormányzati szerepvállalás
A visszaváltási rendszer a magyar kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervének egyik sarokköve. Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint ez a lépés egyszerre szolgál környezetvédelmi, iparfejlesztési és erőforrás-hatékonysági célokat. A kormány célja, hogy a hazai ipar energia- és nyersanyagtakarékosan működjön, miközben a lakosság környezettudatos szokásai is megerősödnek.
A szabályozói háttér, az iparági szereplők együttműködése és a folyamatos szemléletformálás együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a DRS rendszer ilyen rövid idő alatt látványos sikereket érjen el.
Fogyasztói magatartás és vásárlási szokások változása
A visszaváltási rendszer nemcsak a hulladékkezelésben, hanem a vásárlási döntésekben is jelentős változást hozott. Az NRC kutatása szerint a válaszadók 42 százaléka gyakrabban vásárol olyan üzletben, ahol van RePont automata. Ez azt jelzi, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre fontosabbak a magyar fogyasztók számára.
A REpont automaták ma már nemcsak kényelmi szolgáltatások, hanem boltválasztási tényezők is. A vásárlók tudatosan keresik azokat az üzleteket, amelyek részt vesznek a visszaváltási rendszerben, ami hosszú távon az egész kereskedelmi szektor kínálatát is befolyásolhatja.
Sziget Fesztivál: a fenntarthatóság élő példája
A Sziget Fesztivál évek óta kiemelten kezeli a fenntarthatósági programokat, amelyek célja a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás ösztönzése. Dominus Ákos, a fesztivál fenntarthatósági menedzsere szerint a legtöbb hulladékot a PET palackok és aludobozok adják, ám a rendszernek köszönhetően ezek jelentős részét sikerül visszagyűjteni.
A Coca-Cola és más szponzorok aktív részvétele lehetővé teszi, hogy a fesztivál folyamatosan bővítse zöld kezdeményezéseit. A látogatók nemcsak szórakoznak, hanem közvetlenül is részt vesznek a fenntarthatósági célok elérésében.
Oktatás, szemléletformálás és jövőbeli célok
A szakértők egyetértenek abban, hogy a magas újrahasznosítási arány hosszú távon csak folyamatos edukációval tartható fenn. A kormányzat, az iparági szereplők, a hulladékgazdálkodási szakemberek és a civil szervezetek közös feladata, hogy a lakosságot motiválják és tájékoztassák.
A cél nem csupán a jelenlegi eredmények megtartása, hanem azok javítása is. A 90 százalék feletti arány stabilizálása mellett az újrahasznosított anyagok minőségének javítása és a feldolgozási kapacitások bővítése is napirenden van.
Magyarország visszaváltási rendszere rövid idő alatt olyan sikereket ért el, amelyekre kevés példa van Európában. A közös munka – a gyártók, kereskedők, fogyasztók és a kormányzat összefogása – bizonyítja, hogy a környezeti kihívásokra van hatékony válasz. A következő években a cél a rendszer finomhangolása és a fenntartható működés biztosítása, hogy az italcsomagolások újrahasznosítása ne csupán eredmény, hanem természetes része legyen a mindennapi életnek.
