Bár pontosan senki sem tudja, miért vannak rémálmaink, a kutatások azt mutatják, hogy gyakrabban fordulnak elő olyanoknál, akiknél valamilyen mentális egészségügyi diagnózist állapítottak meg, például poszttraumás stressz zavart.
Ezeket láttad már?
- A leggyakoribb rémálmok között szerepel a zuhanás, üldözés, halál, elveszettség és bezártság érzése.
Lezuhanni a magasból, menekülés egy vadállat elől, eltévedni valahol... Mi a közös ezekben? Az, hogy ezekkel a rémképekkel szinte már mindannyian találkoztunk álmunkban. De mit is jelentenek valójában ezek a rémálmok? És utalhatnak-e valamilyen egészségügyi problémára? Nézzük, mit mondanak erről a szakemberek!
A leggyakoribb rémálmok
A rémálmok, akárcsak a többi álom, sokféle formában előfordulhatnak, de kiderült, hogy van néhány közös téma, amellyel az emberek többsége már biztosan találkozott éjszakái során. A szakemberek egy 2018-as tanulmányban (Journal of Clinical Sleep Medicine), 1200 résztvevő bevonásával vizsgálták meg a leggyakoribb rémálmokat. Ezek a következők voltak:
- 19% - szeretteik halála vagy sérülése
- 18% - kudarc vagy tehetetlenség
- 18% - fizikai agresszió
- 15% - balesetek
- 14% - üldözés
- 11% - egészségügyi problémák vagy halál
Érdekesség, hogy a tanulmány eredményei a nemek közötti rémálom-témákban is számos különbséget tártak fel. Például több nő számolt be olyan témákról, mint a fizikai agresszió és az egészségügyi problémák, aggodalmak, míg több férfi vallott tehetetlenségről és balesetekről szóló rémálmokról.
Ez a leggyakrabban félreértett testbeszéd-jel, egyáltalán nem biztos, hogy azt jelenti, amire gondolsz
Egy másik felmérés hasonló eredményeket talált: a 2000 alany bevonásával készült tanulányban a két leggyakrabban említett rémálom a zuhanás és az üldözés volt. A válaszadók több mint 50 százaléka arról is beszámolt, hogy gyakran vannak rémálmai a halálról, az elveszettség és a bezártság érzéséről - számolt be róla a Healthline.
De mit is jelentenek ezek a rémálmok?
Számos elmélet létezik arról, miért is álmodunk. Az álmok pszichodinamikai elmélete szerint az álmok egyszerűen csak a tudatalatti vágyaink kielégítésére szolgálnak. A neurokognitív elmélet pedig azt állítja, hogy az álmok csupán az agy természetes fejlődésének melléktermékei.
Az álmokról szóló elméletek egyike sem utal arra, hogy álmaink (vagy rémálmaink) potenciális vagy közelgő végzetre figyelmeztetnének. Van azonban egy dolog, amire a rémálmok valóban figyelmeztethetnek: a fizikai és mentális egészségünkre.
Kutatások szerint a rémálmok gyakrabban fordulnak elő olyan embereknél, akiknél mentális egészségügyi diagnózist állapítottak meg. Egy tanulmány szerint nagyjából 70 százaléka azoknak, akiknél PTSD-t, súlyos depressziót vagy más mentális egészségügyi diagnózist állapítottak meg, küzd krónikus rémálmokkal.
Nem csak a mentális egészségügyi rendellenességek okozhatja azonban a rémálmok növekedését. A szakemberek megállapították, hogy a rémálmok gyakran társulnak más tényezőkkel is, mint például a negatív érzések, az aggodalom és az alvás időtartama. A kutatások azt is sugallják, hogy bizonyos egészségügyi állapotok, mint például a migrén és az asztma, valamint bizonyos gyógyszerek is okozhatják a rémálmok növekedését.
Általában nincs miért aggódni
A legtöbb embernek időnként vannak rémálmai, és a többség számára ezek általában nem adnak okot aggodalomra. Egyesek azonban – különösen azok, akik bizonyos fizikai vagy mentális egészségügyi problémákkal küzdenek – a szokásosnál gyakrabban tapasztalhatnak rémálmokat. Ha gyakori vagy krónikus rémálmok gyötörnek bennünket, nyugodtan forduljunk orvoshoz, és beszéljük meg vele aggodalmainkat.
