5 pszichológiai titok: ezen múlik, milyen személyiséged van
A személyiségünk formálja, kik vagyunk valójában. Meghatározza, hogyan választunk karriert, milyen hobbik vonzanak, miként viszonyulunk a családunkhoz, barátainkhoz vagy épp szerelmi kapcsolatainkhoz. De vajon mi határozza meg a személyiségünket? Meg tudunk változni az évek során, vagy ugyanazok a jellemvonások kísérnek végig egész életünkben?
Ezeket láttad már?
A személyiség témája hihetetlenül izgalmas, a pszichológusok régóta kutatják. A tudományos eredmények pedig segíthetnek megérteni, milyen tényezők befolyásolják a jellemünket, és hogyan hat vissza ez a viselkedésünkre.
A születési sorrend számít, de nem úgy, ahogy gondolnád
Talán már te is hallottad: az elsőszülöttek felelősségteljesek, a középsők alkalmazkodók, a legkisebbek pedig bohókásak és impulzívak. De vajon tényleg így van? Az osztrák pszichológus, Alfred Adler már a 20. század közepén felvetette, hogy a születési sorrend hatással lehet a személyiségre – bár tudományosan nem bizonyította. Azóta több kutatás is próbálta megfejteni ezt a rejtélyt.
Egyes tanulmányok szerint például a testvérsorrend hatással lehet arra, milyen típusú barátokat vagy partnereket választunk. Az elsőszülöttek hajlamosak más elsőszülöttekkel összejönni, míg a legkisebbek szintén egymás társaságát keresik. Ugyanakkor, a több ezer főn végzett kutatások nem igazolták egyértelműen, hogy a születési sorrend határozottan befolyásolja a személyiségjegyeket – az intelligenciateszteken elért jobb eredmények ellenére sem. Szóval a kép még mindig árnyalt.
A személyiséged viszonylag stabil marad, de nem kőbe vésett
Sokan gondolják, hogy az évek múlásával megváltoznak. Ez részben igaz, ám a legmélyebb személyiségvonásaink többnyire állandóak maradnak. A híres pszichológus, Paul T. Costa szerint például inkább az élethelyzeteink és a szerepeink változnak, nem pedig a személyiségünk.
Ezen a 6 tényezőn áll vagy bukik, egészségesek lesznek-e a munkahelyi kapcsolataid vagy sem
Természetesen bizonyos vonások idővel módosulnak. Az extrovertáltság és a neuroticitás (vagyis a szorongásra való hajlam) általában csökken az életkorral, míg a lelkiismeretesség és a kedvesség nő. Az újdonságokra való nyitottság tinédzserkorban tetőzik, majd idősebb korban alábbhagy. A jó hír? A személyiség később is fejlődhet, még hetven felett is – és gyakran pozitív irányban!
A kedvenc háziállatod árulkodhat rólad
Macskás vagy inkább kutyás típus vagy? Egy 4500 fős kutatás szerint ez is sokat elárulhat rólad. A kutyás emberek általában extrovertáltabbak és közösségibb természetűek, míg a macskások introvertáltabbak és kíváncsibbak. Ez az információ nem csak érdekes – akár terápiás célokra is használható. Képzeld csak el: ha egy pszichológus tudja, milyen típus vagy, talán könnyebben tud segítő állatot választani számodra!
Az öt nagy személyiségvonás: melyikben vagy erős?
A legtöbb pszichológus ma az úgynevezett Big Five (Öt Nagy) modell alapján vizsgálja a személyiséget. Ezek a következők:
- Extrovertáltság: Társaságkedvelő, energikus
- Kedvesség: Empatikus, barátságos
- Lelkiismeretesség: Precíz, megbízható
- Neuroticitás: Szorongó, hangulat-ingadozó
- Nyitottság: Kreatív, kíváncsi
Mindegyik jellemző egy skálán mozog, és mindenki valahol a kettő véglet között helyezkedik el. Az életünk során ezek a vonások változhatnak, de az alapvető mintázatok gyakran megmaradnak.
A személyiséged még az ízlésedet is formálja
A barátaid, a kedvenc zenéid, sőt, még a politikai nézeteid is összefüggésben lehetnek a személyiségjegyeiddel. Egy kutatás például kimutatta, hogy a konzervatív nézeteket vallók gyakrabban mutattak rend- és szabályszeretetet, míg a liberálisabb résztvevők inkább empatikusak voltak, nem véletlen, hogy ezeket az előítéleteket kapcsolják az egyes hitrendszerekhez, meggyőződésekhez. Persze ez sem kőbe vésett, minden oldalon megtalálható sokféle egyéniség és személyiség.
Persze a személyiség nem minden: bármikor dönthetsz úgy, hogy a szokásos preferenciáidtól eltérő irányba mozdulsz. Néha egy új helyzet vagy tapasztalat épp ezt kívánja meg tőlünk.
Az biztos, hogy 2025-ben az egyik legnagyobb személyiségformáló erő a közösségi média, hiszen ma már számtalan embert befolyásolnak ezek a platformok abban, hogyan élik az életüket, milyen szokásokat alakítanak ki, milyen elvárásaik vannak az emberi kapcsolatok terén, vagy éppen milyen foglalkozást, tanulmányokat választanak maguknak. Ez egy remek lehetőség lehet, hogy sok generáció után végre szélesebb skálán mozoghasson valaki, ám muszáj nagyon komolyan venni a veszélyét is ezeknek a felületeknek: néha így még nehezebb meglátni, hogy nem minden arany, ami fénylik.
