Sokszor kimondani sem tudjuk pontosan, mi hiányzik – csak azt érezzük, hogy valami nincs rendben. Mintha két ember beszélne egymáshoz, mégsem ugyanazt a nyelvet használnák. Vajon tényleg a szeretetnyelvek különbsége okozza a feszültséget? Szakértő segít megfejteni a választ.
Ezeket láttad már?
A szeretetnyelvek témája évek óta népszerű, sok pár próbálja ennek mentén megfejteni, miért csúszik el köztük a kommunikáció. De vajon elég-e ez az öt kategória a kapcsolati problémák megértéséhez? Dr. Balázs Bernadett pszichológussal beszélgettünk arról, mi állhat a háttérben, amikor azt érezzük: a másik nem szeret minket eléggé.
Kiindulási pontnak jó lehet
„A szeretetnyelv egy nagyon népszerű modell, de azt tudni kell, hogy tudományosan nem validált, hanem egy viselkedéses alapon gondolkodó koncepcióról van szó” – kezdi Dr. Balázs Bernadett pszichológus.
A pszichológus szerint fontos látni, hogy a szeretetnyelvek ugyan adnak egy keretet, de a kapcsolati működés ennél jóval komplexebb. „Manapság elég elterjedt téma a kötődési stílusok kérdése is, de ezen túlmenően rengeteg tényező húzódhat még meg a háttérben. Ha például valamilyen személyiségzavar is jelen van, akkor érthető módon ezek a mintázatok nem fognak »tankönyv szerint« működni, és egészen más dinamikák alakulhatnak ki.”
A szakértő kiemeli: a modell előnye éppen az egyszerűségében rejlik. „Maga a modell annyiból jó, hogy egyszerű, mert csak öt szeretetnyelv van benne, és már abból is látni, hogy ki hogyan reagál a másikra.” Ha valaki felismeri, hogy közte és a partnere között lényeges különbségek vannak, az már önmagában is egy fontos első lépés a megértés és az egymáshoz való közeledés felé.
Neked mi az ön-szeretetnyelved az öt lehetőség közül? Rengeteget tehet hozzá a boldogságodhoz
„Ha változtatunk a viselkedésünkön, annak mindig van visszahatása. Egy rendszerszemléletű megközelítés szerint, ha én módosítok a saját működésemen, azzal az egész kapcsolat dinamikájára hatással vagyok.” Bernadett szerint tehát már egy apró elmozdulás is képes új folyamatokat elindítani, amely akár pozitív irányt is vehet.
Kötődés, sémák, gyerekkori minták
A szeretetnyelvek gyakran összefonódnak a kötődési stílusokkal. Egy szorongó kötődésű ember például „nagyon vágyik a folyamatos megerősítésre, mondjuk az elismerő szavakra vagy a minőségi időre”, míg egy elkerülő kötődésű személy „lehet, hogy nem tudja szavakkal kifejezni az érzelmeit”.
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a szeretetnyelvek között sok az átfedés. „A kutatások azt mutatják, hogy nehéz az öt kategóriát elkülöníteni, hiszen például a testi érintéshez is szükséges, hogy közösen töltsünk időt.” Éppen ezért nem mindig egyértelmű, mi okozza a félrecsúszást.
Mindenki szeret – csak másképpen
Tipikus helyzet, amikor az egyik fél tettekkel fejezi ki a szeretetét, a másik viszont más jellegű szeretetkinyilvánításra vágyik. „Van, aki rengeteget tesz a másikért – például sokat dolgozik vagy a kertben lenyírja a füvet –, miközben a párja bent ül, és azon gondolkodik: »Hát nem igaz, hogy már megint ezekkel foglalkozik, ahelyett hogy beszélgetnénk!«”
Ilyenkor mindkét fél frusztrált lesz. Az egyik azt érzi: „Én mindent megteszek érted”, a másik pedig: „Soha nem vagy igazán velem”. És ha ehhez még az is társul, hogy a szívességeket végző félnek az elismerő szavak is fontosak, így könnyen kialakulhat egy ördögi kör. „A kapcsolatok minőségét az határozza meg leginkább, hogy a felek mennyire képesek egymással hatékonyan kommunikálni” – hívja fel rá a figyelmet a pszichológus.
Így mondd, hogy ne támadásnak hasson
Az igényeink kifejezése sokszor ott csúszik félre, hogy vádaskodássá válik. A szakértő szerint az erőszakmentes kommunikáció komoly segítség lehet. „Az erőszakmentes kommunikációnak négy eleme létezik: a tények, a bennem keltett érzések, a személyes igényeim, továbbá van benne egy kérés vagy javaslat is.”
Tényleg hatalmas gondok vannak ebben a kapcsolatban, vagy csak más a szeretetnyelvetek? Íme a szakértő válasza
A különbség óriási aközött, hogy azt mondjuk: „Te mindig ezt csinálod”, vagy így fogalmazunk: „Az utóbbi időben alig beszélgettünk, és ez elszomorít, mert arra vágyom, hogy több időt töltsünk együtt. Meg tudnánk beszélni, mikor lesz legközelebb közös programunk?” Bernadett hangsúlyozza: az a fő, hogy ne egymás ellen forduljunk, hanem arról beszéljünk, hogy bennünk mi zajlik.
Persze ehhez a másik fél befogadókészsége is szükséges – de ha sikerül kicsit lelassítani, és nem automatikusan kritikát hallani a kérésben, akkor a szeretetnyelvi különbség már nem fal, hanem kiindulópont lehet a kapcsolódáshoz. Így már nem is az a kérdés, hogy ugyanazt a nyelvet beszéljük-e, hanem az, hogy hajlandóak vagyunk-e megtanulni a másikét.
