Tudtad, hogy minden második gyereket bántalmaznak? Exkluzív interjú Kiss Ágnessel a problémáról!

Nemes cél érdekében fogott össze a Cartoon Network, az UNICEF és a Kék Vonal: a három szervezet három hazai hírességgel karöltve szeretné felhívni a gyerekek és a szülők figyelmét a fizikális és a lelki bántalmazás veszélyeire, és tanácsokkal, konkrét segítséggel támogatni az érintetteket a megoldás megtalálásában. A bántalmazás kérdéséről és a kampányról Kiss Ágnessel, a Cartoon Network marketing és kommunikációs képviselőjével beszélgettünk.

A Cartoon Network kutatása alapján kiderült, hogy minden második gyermeknek volt már része fizikális vagy lelki bántalmazásban. Mit gondoltok, hol találkoznak leggyakrabban agresszióval a fiatalok?
A kutatás során 1200 szülő-gyerek párost vizsgáltunk meg, és kiderült, hogy minden második gyermeket ért 'bullying', azaz fizikai vagy lelki, másik gyerek által elkövetett támadás élete során. A kutatás megvizsgálta a bántalmazás módját, helyszíneit is, és rávilágított, hogy gyermekek fele érintett a bántalmazásban. A fiatalok és a szülők 98%-a nem tudja, hova fordulhatna segítségért és tanácsért, tízből kilenc válaszadó szerint a bántalmazás elsőszámú helyszíne az iskola. Játszótéri konfliktusra az esetek tizedében kerül sor, míg az egyéb helyszínek, köztük a digitális világ, az edzés és a különóra is gyakori helyszínei a bántalmazásnak.

Sok gyerek nem mer segítséget kérni, hiszen attól fél, csak rontana a helyzetén. Hogy lehet vajon kiküszöbölni ezt a veszélyt?
A Cartoon Network 'Aki ver, az nem haver' kampányának több célja van. A gyerekeket fel kell világosítani arról, hogy mi a bántalmazás, és arról, hogy ez nem csak fizikai, hanem lelki támadásokat - például kiközösítés, csúfolódás, fenyegetés - is magába foglal. Fel kell hívni rá a figyelmet, hogy az agresszió semmilyen körülmények közt nem elfogadható.
Meg kell ismertetni a gyerekekkel és a szülőkkel azokat a professzionális segítségkérési lehetőségeket, amelyeket nagyon kevesen használnak közülük; a kutatásban részt vevő szülők összesen 2%-a említette, hogy gond esetén szakemberhez fordult volna.. Ilyenek például a segélyvonalak és a pszichológusok. És persze fontos a bántalmazás tanúit (a gyerekek 61%-a már tanúja volt bántalmazásnak) is bátorítani arra, hogy segítsenek a társaiknak, ne fáljenek kiállni magukért, barátaikért. Persze ez a magatartás feltételez egyfajta erkölcsi tartást, magabiztosságot, önbizamat. Az erre való felkészítés már az anyaméhben kezdődik, ezt a gyerek legfőképpen otthon látja, tanulja el, a szülői minta alapján.

Hogyan segíthet a szülő vagy a tanár, hogyan célszerű kommunikálni a bántalmazásról a kicsikkel?

A bántalmazás, akár szemtől szembe zajlik, akár a világhálón, mindig közösségi problémákat jelez, mindig kapcsolatokról szól. A felnőttek felelőssége, hogy példát mutassanak és segítsék a gyerekeket a kortárs kapcsolatok, a barátságok, offline - online közösségek világában is felelősen, erőszakmentesen, a másik felé nyitottan és segítőkészen jelen lenni. A szülők esetében lényeges a gyerekkel való jó kapcsolat, hiszen ez biztosítja, hogy felismerje azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy bántalmazzák. Ha gyermekünk panaszkodik, vegyük komolyan, beszélgessünk vele, ne féljünk beavatkozni, külsős, akár tanári segítséget kérni, de fordulhatunk gyermekünk barátaihoz, szakemberhez, pszichológushoz vagy az olyan segélyszervezetekhez is, mint a Kék Vonal Lelkisegély szolgálat.

Láttad már? És te mit viseltél, amikor megerőszakoltak?

Nagyon fontos az erről való kommunikáció, mind otthon, mind az iskolában. Fontos lenne, hogy az iskolában szervezett keretek közt - osztályfőnöki órán, tanórák előtti beszélgetések keretében - minél többet beszéljünk mind a fizikai térben, mind az online térben történő bántalmazásról.
Mivel a bántalmazás leggyakrabban az iskolában történik, a tanárnak nagy felelőssége van konfliktusok észrevételében, feltárásában, rendezésében. Ha a közösségében kirekesztést, piszkálódást, csúnya beszédet észlel, fontos, hogy ne hunyjon szemet felette, beszéljen az érintettekkel, lehetőleg minden álláspontot hallgasson meg, hiszen a bántalmazás az egész közösséget érintheti. Fontos, hogy a tanár ne sajnálja az időt, fáradságot tanóra után leülni, megbeszélni, feloldani a konfliktust. Ha továbbra is fennáll a konfliktus, célszerű bevonni az iskolapszichológust, mediátort, egyéb szakembert.
Persze a gyerekek nagytöbbsége fél harmadik fél, szülő, tanár segítségét kérni, mert a közvélekedés szerint az árulkodásnak minősül, és a megítélése még rosszabb lehet a gyerekek körében, elmérgesítheti a helyzetet. De egy magába zárkózott, tipródó, szorongó gyerek helyzeténél semmi sem lehet rosszabb, ezért fontos, hogy a gyerekekben ezt a szemléletet megváltoztassuk. Hogy tudják, segítséget kérni nem 'ciki'.

Az online tér különösen nagy veszélyt jelent, hiszen rengetegen válnak cyberbullying áldozatává. Létrejöhet ma még biztonságos online környezet? Létezik egyáltalán ilyen?
Az Új Nemzedék Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma több mint 30 vállalattal összefogva a fiatalok kiberbiztonsága érdekében digitális immunerősítő programot indított. A program keretében júliusban megalakult a Digitális Immunerősítő Kerekasztalt, amelyen info- és telekommunikációs cégek mellett kiberbiztonsággal foglalkozó szakértők és pszichológusok vesznek részt. A közel 100 pontból álló javaslatcsomagot 5 témában fogalmazzák meg októberben, amelyeket az Új Nemzedék Központ egy kampány keretében juttat el a fiatalokhoz, a tanárokhoz és a szülőkhöz.
A biztonságos online környezetet maguk a szülők is megteremthetik, ami nagy szerepet játszik a megelőzésben. Ajánlatos nyomon követni, mit csinál gyermekünk az interneten. Kérdezzük meg, kikkel szokott beszélgetni, vannak-e netes barátai! Kövessük, mit oszt meg a közösségi médiában, és mindezt milyen láthatósági beállítással teszi. Digitális immunrendszerünket pár kérdés anonim megválaszolásával ellenőrizhetjük az Új Nemzedék Központ által létrehozott, mydip.xyz weboldalon, amely eredményként kiadja a digitális védettségi indexünket.
A kiberbullying leggyakoribb módjai a sértő, zaklató vagy fenyegető üzenetek küldése, de sokszor a bántás eszköze lehet a hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalmak megosztása is. Bátorítsuk a gyereket, hogy mindig szóljon, ha a neten bántják. Akkor is, ha a bántalmazóval feltehetőleg nem fog találkozni a való életben. A cyberbullying bűncselekmény.
Ha pedig megtörtént a baj, ne féljünk segítséget kérni. A Kék Vonal lelkisegély számán (116-111) az internetes bántalmazás eseteire specializálódott szakemberek is elérhetők.



Az általatok indított, Aki ver, az nem haver kampányban a Cartoon Network, az UNICEF és a Kék Vonal működik együtt, és két híresség is csatlakozott a munkátokhoz. Kik ők, és miért rájuk esett a választásotok?
Igyekeztünk olyan nagyköveteket keresni a kampányhoz, akik hitelesen tudják közvetíteni az általunk képviselt értékeket, mert méltán népszerűek a gyerekek körében. Ezáltal az ő szavuk többet számít száz szülői intelemnél vagy felvilágosító anyagnál is, így az üzenet minél több érintett szülőhöz, gyerekhez eljut.
Tóth Gabi és Molnár Ferenc Caramel nyíltan és bátran mernek beszélni a saját példáikról, sérelmeikről, illetve pozitív példát mutatnak a gyerekeknek arra, hogy a konfliktusokból van kiút, ha kiállunk magunkért, ha vállaljuk magunkat, ha toleranciát gyakorlunk.
Tóth Gabi elárulta, hogy gyerekkorában ő is szenvedett iskolai bántalmazástól, cikizéstől, kirekesztéstől, de neki nagyon sokat segített a családja. A nővérével mindig megvédték és segítették egymást a durva időszakokban. Szerinte két fontos üzenete van a kampánynak: hogy merjük önmagunkat vállalni, illetve merjünk segítséget kérni.
Molnár Ferenc Caramel, a kampány másik nagykövete szintén személyesen érintett a témában: az énekes nagyon szomorúnak tartja, hogy sokan a külsőségek miatt csúfolódnak, és azt tanácsolja, mindig úgy bánjunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak.



Milyenfajta segítséget kínáltok a közös munkával?

Ahogy az első kérdésnél említettem, a több hónapos kampánynak több célja és eleme van: felvilágosítás, zéró tolerancia hirdetése és segítségnyújtás. Öt, a Cartoon Network csatornán, az ország összes mozijában és a közösségi médiában futó edukációs szpot készült, amelyekben a nagykövetek internetbiztonsággal és bántalmazással kapcsolatos személyes élményeiket osztják meg és adnak tanácsot a gyerekeknek. Az énekesek – szakértők bevonásával – az elkövetkezendő két hónapban ún. webchatben és élő rendezvényeken is elérhetők lesznek, ahol a bajba jutott gyerekek és szüleik szintén fordulhatnak hozzájuk bizalommal. Országszerte 20 ifjúsági központban és az UNICEF Ébresztő Óra program, valamint a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segítségével iskolákban lesznek elérhetők a zéró toleranciát szimbolizáló #8218;Aki ver, az nem haver' karkötők és edukációs brosúrák, plakátok. Az egyidejűleg indult közösségimédia-kampány arra ösztönzi a gyerekeket, hogy aki egyetért a kampány eszményeivel, használja az #akiveraznemhaver hashtaget, viselje a karkötőket.

Ez is érdekelhet

Online közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval– egyszerre hét helyszínen

Online közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval– egyszerre hét helyszínen

Szépség

Sosem gondolnád, milyen extra előnyei vannak még a lézeres szőrtelenítésnek!

Sosem gondolnád, milyen extra előnyei vannak még a lézeres szőrtelenítésnek!

GLAMOUR Horoszkóp

Ez a luxusmárka passzol hozzád a csillagjegyed alapján

Ez a luxusmárka passzol hozzád a csillagjegyed alapján