Bárcsak tudtam volna ezt a 6 dolgot a szexről, mielőtt lefekszem valakivel...
Számolatlan alkalommal sírtam tele a párnám a rossz szexuális élményeim miatt. Egy ideális világban azonban ez mind elkerülhető lett volna, feltéve, ha tisztában vagyok velük. Bárcsak így lett volna!
Ezeket láttad már?
Elképzeltem egy olyan világot, ahol minden olyan ismerettel elláttak volna, amivel a sok szexhez kötődő konfliktus és szívfájdalom elkerülhető lett volna. Nem is olyan utópia ez, a gyerekeinknek még átadhatjuk ezt a tudást. Sőt, még mi is átprogramozhatjuk a saját szexuális működésünket. Sosem késő!
Nem vágytam rá, mégis megtettem
Hosszú-hosszú éveken keresztül számtalanszor belementem a szexbe úgy is, hogy egyáltalán nem kívántam azt. Miért? Mert féltem. Azt hittem, el vagyok romolva, hogy velem nagy baj van, hiszen sosem éreztem a vágyat. Szívem szerint egyáltalán nem akartam volna szeretkezni, de úgy hittem, a férfiaknak erre nagy szüksége van. Több exem is azt éreztette velem, ha nem kapja meg tőlem a kielégülést, elpusztul. Márpedig én szerettem őket, nem akartam, hogy szenvedjenek, és mivel úgy tűnt, amúgy sem fogok rákívánni, inkább megpróbáltam vágy nélkül végig vinni az aktust. Mindig abban reménykedtem, hogy majd „evés közben” megjön az étvágyam. Hát nem jött meg. Én pedig haragudtam magamra, amiért ilyen béna vagyok.
Az egyikükkel nagyon jól indult a kapcsolat eleje. Nagyon erős volt köztünk a kémia, nagyon hamar fel tudott izgatni. Naponta akár kétszer-háromszor is szeretkeztünk: egyszer napközben, egyszer este. Szuperül hangzik, nem? Csakhogy, amikor közelgett az este, én már beálltam fejben erre a feladatra, hogy alvás előtt még egy menetet le kell nyomni. Eszembe se jutott megfigyelni közben, hogy amúgy akarom-e, vagy sem, hiszen azt gondoltam, ennek így kell lennie, nincs választási lehetőség. Aztán amikor zuhanyzás után ő váratlanul elaludt, kétségbeestem. Nem azért, mert annyira hiányzott volna még egy orgazmus, hanem mert azt hittem, valamit elrontottam. Fel sem merült bennem, hogy a világon semmi rosszat nem csináltam. Ő aludt el, mert fáradt volt és valószínűleg szeretkezni sem akart.
Nem voltam őrült!
Talán egyesek fejében most megfordul az, hogy én voltam a hülye, de mindennek a hiedelemrendszernek megvolt az alapja. Nem butaságból viselkedtem és éreztem így, mindennek megvolt az oka, előzménye. Többek között az, hogy senki sem tanított meg arra, hogyan lehet jó és kielégítő szexuális életem, amiben valóban önmagam lehetek.
Ezeket bárcsak mind tudtam volna a szexről!
- Csak, ha jól esik! Egy ideális világban olyan neveltetést kaptam volna, ahol elmondják, hogy csak akkor engedjek magamhoz közel másokat, amikor nekem az jól esik. Nincs kötelező puszi és kizsarolt ölelés. Megtanították volna azt is, hogy csak azt az érintést fogadjam el, ami valóban jó érzés. Ha valaki nem jól közelít hozzám, mondhatok rá nyugodtan nemet, vagy ha szeretném, megtaníthatom rá, hogyan csinálja jól.
- Nem csoda, ha a rosszat nem kívánom! Ebben az ideális világban tudtam volna, hogy létezik jó szex és rossz is, és nem csak abból a szempontból, hogy én elég jól csinálom-e, hanem abból is, hogy a párom hogyan bánik a testemmel. Tudtam volna, hogy amikor folyamatosan úgy zajlik a szex, hogy az nekem nem jó érzés, akkor nem csoda, ha nem kívánom meg később.
- Ha nem törődik velem, nem vagyok jó helyen! Megtanították volna nekem azt is, hogy egyetlen férfi sem halt még bele abba, ha a párja nem elégítette ki. Sőt, ha valaki azért akarna elhagyni, mert nem adom meg neki a „járandósságát”, az a férfi nem törődik velem igazán, nem fontosak neki az érzéseim, azaz nem vagyok jó helyen mellette. Megtanultam volna, hogy nyugodtan lehetek határozott és képviselhetem azt, hogy éppen nem esne jól a behatolás, vagy az orális kényeztetés, vagy bármi.
- Nem érdemes beadni a derekam, ha nem kívánom! Az az ideális felnőtt, aki abban segített volna, hogy igazán élvezetes párkapcsolatom lehessen a majdani szerelmemmel, és elmondta volna azt is, hogy sosem éri meg beadni a derekam, hogy legyen szex, amikor nincs kedvem hozzá. Miért? Mert ettől hosszú távon kialakulhat bennem az a minta, hogy a szex nem élvezetes, csak csinálom, mert a másiknak arra van szüksége. Így pedig nehéz lesz fenntartani a szexualitást a párkapcsolatban, hiszen miért is kívánnám meg, ami nem jó. Az alávetettség ráadásul haragot szülne: ha rendszeresen azt érezném, „miatta kell szexelni”, egyre dühösebb lennék rá, amit még ha el is nyomok, a szőnyeg alá is söprök, akkor is szépen lassan eltávolodnánk egymástól. Ezzel szemben, ha tudom mondani, hogy „drágám, most nincs kedvem, mi lenne, ha holnap próbálkoznánk?”, azzal azt tanítom meg a testemnek, hogy sosem „kell” szexelni, hanem ez egy szabad választás, egy lehetőség a jóra. Így meg tud maradni egy játékos tevékenységként. Mert ami kötelező, az nem lesz felszabadult.
- A szexben nincs kötelesség! Tudtam volna azt is, hogy nem a kötelességem kielégíteni a párom. Már rég elavult a „házastársi kötelezettség” gondolata. Semmit sem kell. Ha áll a zászlója, vágyik rám, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármit tennem kell. Egy jó partner tudja kezelni a vágyát, meg tud maradni a gatyájában, ha épp olyan a helyzet. Nem egy állat, aki ha nem kapja meg a nőt, akkor vagy idegrohamot kap, vagy gyorsan keres valaki mást, aki „készségesebb”. Egy minőségi partner meg tud nyugodni, ha épp felizgatták, és rendben tud lenni azzal, ha épp nem elégülhet ki, mert tudja, hogy a párja teste nem az ő tulajdona, nincs joga vele szemben semmire. Sokkal inkább egy ajándék, ha megmártózhat a kedvese testében.
- Az önkielégítés nem csak egy „B terv”! A valóban felnőtt társ tudja, hogy ha orgazmusra vágyik, de a párjának nincs kedve szeretkezni, megadhatja magának is a kielégülést. Érti, hogy az önkielégítés nem valami másodrendű, vagy épp szégyenletes dolog, amit csak az igazán rossz kapcsolatokban kell űznie egy férfinak (vagy nőnek), hanem egy csodálatos lehetőség arra, hogy gyönyörben részesítse magát akkor is, amikor a másik épp nem elérhető erre. Vagy egyszerűen akkor is, ha épp ahhoz van kedve.
Kívánom, hogy ez az ideális neveltetés egyre többek számára váljon valósággá! Én ezen dolgozom, és remélem, sokan társaim lesztek ebben!
PoliLili felnőtteknek szóló szexedukációs tevékenységével már nem csak az Ébredő Szexualitás blogon és YouTube csatornán találkozhatsz, hanem itt, a Glamourban is! Ingyenes webinárjaira itt tudsz jelentkezni.
