„Ha feláll, abból baj lesz!” - Így vezethet impotenciához a visszautasítás
Akármennyire is szereti és élvezi a szexet egy férfi, ő sem mindig "harcra kész", és ami még fontosabb, neki is vannak érzései. Ha épp nincs kedve az együttléthez, annak rengeteg oka lehet, például kimerült, rossz lelkiállapotban van, vagy éppen partnere valamilyen módon "megfosztotta őt a férfiasságától" - aki pedig belül nem érzi magát férfinak, annak a teste sem fogja úgy érezni.
Ezeket láttad már?
Még erekcióhiányhoz is vezethet, ha egy férfi azt gondolja, a párja számára terhet jelent a szexuális közeledése. „Inkább már nem is kezdeményeztem nála soha, mert nem akartam ráerőltetni a dolgot.” – mesélte a 37 éves Zoli, aki már a teljes megtörtség jeleit mutatta. A párja, Évi 3 évvel ezelőtt lett várandós, azóta gyakorlatilag alig voltak együtt. Kilátástalannak érezte a helyzetüket, amikor hozzám fordult. Története egy szomorú példa arra, hogy az állandó lelki és fizikai visszautasítás valóssá teheti egy férfi legnagyobb rémálmát, ez pedig az impotencia.
Úgy érezte, nem "eléggé férfi"
„Olyan jó páros voltunk! A babát is nagyon vártuk! Aztán, amikor elkezdődtek a rosszullétek Évinél, minden megromlott. Én akkor is nagyon vonzódtam hozzá szexuálisan, ő viszont ezt rosszul viselte. »Jézusom, hagyjál már!« – mondta egy alkalommal, amikor már állt a péniszem, és megpróbáltam megsimogatni őt. Sosem felejtem el! Szörnyen esett. Ott valami összetört bennem.” – mesélte Zoli, aki onnantól nem is mert közelíteni. A hányingeres időszakot a pocak okozta hátfájás követte, majd a gyerekágy, utána pedig a szoptatás, nem alvás, és még sorolhatnánk. Évi rengeteget panaszkodott, amit az érzékeny Zoli úgy értelmezett, hogy most sem alkalmas az időpont az összebújásra.
„Nem akartam zavarni.” – mondta eleinte, majd kibogoztuk, hogy mélyen belül valójában nem is attól félt, hogy terhet jelent a felesége számára, hanem, hogy újra szembesülnie kell ezzel a bántó mondattal. Ez a „hagyjál már” számára a teljes visszautasítást jelentette - nem csak a pillanatnyi szexuális közeledésére vonatkoztatta ezt, hanem úgy élte meg, hogy őt magát, mint férfit utasították vissza teljes egészében. Azt érezte, ő nem is "eléggé férfi", és már nem kívánatos személy Évi számára.
Minden motivációja elveszett
Innentől kezdve Zoli minden motivációját elvesztette. Nemcsak a szeretkezéseket nem kezdeményezte többet, de már beszélgetni sem volt kedve, és a munkából hazaérkezve inkább a telefonjába merült. Mindez még a karrierjére is rossz hatással volt, ugyanis annyira értéktelennek érezte magát, hogy már a munkába se tett bele annyi energiát, mint korábban. Így végül a várva várt kinevezést sem kapta meg, ami még jobban elkedvetlenítette. Ebből a szörnyű spirálból egyedül a kislánya születése rántotta ki. A világ legboldogabb apukája volt egészen addig, amíg rá nem jött, hogy a kis Evelin olyannyira lefoglalja Évit, hogy általa még inkább megközelíthetetlenné válik a nő.
Csipkerózsika felébredt
Már egy éves volt Evelin, amikor Évi rádöbbent, milyen rég nem értek egymáshoz Zolival. Dühös volt a férfira, amiért már nem közelít hozzá. Korábban mindig Zoli kezdeményezte a szeretkezéseket, és a nő tulajdonképpen elvárta volna, hogy ez így legyen. „Ez a férfiak dolga.” – mondta. Szerinte Zoli nem tette a dolgát, ami miatt egyre férfiatlanabbnak tartotta őt, ami érződött is a sértő megjegyzésein keresztül. Bár nem konkrétan ezt fogalmazta meg, de ettől még Zoli ugyanúgy tudta, hogy párja már nem tartja férfinak. A nő a maga vehemenciájával úgy döntött, meg kell ezt oldani. „Ha ő nem képes rá, akkor majd én kezdeményezek.” – gondolta dühösen, csalódottan, és elkezdte fogdosni a férfit.
A férfiak is érző lények
Zolinak nem állt fel. Korábban elég volt bugyiban megpillantania a nőt, és már teljesen merev volt, most viszont hiába nyúlt Évi a nadrágjába, majd vette a szájába, semmi sem történt. Teljesen összetörtek. Bekövetkezett „minden férfi rémálma.” Zoli megszűnt férfinak lenni, és nemcsak Évi, hanem a saját szemében is.
Abból, hogy eddig mindig felállt, most pedig sehogy sem, azt a következtetést vonták le, hogy Zolinak erekciós zavara van. Azt akarták, "javítsam meg" őt, hogy végre újra kemény lehessen, és ezzel rendbe hozzák a kapcsolatukat is.
Csakhogy Zolinak nem erekciós problémáha volt. Elmagyaráztam nekik, hogy a férfi is egy érző lény, és nem úgy működik, hogy bármikor „munkára lehet fogni.” Az erekció (tinédzser kort követően, amikor még a busz zötyögésétől is felállhat) többnyire erotikus helyzetekben következik be. Azonban az, hogy a nő, akivel már évek óta "harcban áll” hirtelen lerohanja, nem éppen erotikus.
Ekkor következett be a még nagyobb a tragédia
Egy ilyen helyzetben, amikor a férj már hosszú ideje úgy érzi, hogy már nem kívánatos személy, az erekciója pedig teher a nő számára, érthető, hogy nem tud izgalomba kerülni. Emlékezzünk csak vissza: amikor megkívánta Évit és ettől megmerevedett, a nő akkor rohanta a szúrós megjegyzésével. Nem csoda, hogy innentől a tudata vastag betűkkel felírta magának: ha feláll, abból baj lesz. Amikor valakit állandóan kritizálnak, olyankor egyszerűen nem indul be a vágy.
Ennek ellenére a többség mégis elvárja a férfiaktól, hogy bármi is van, ha szexuális helyzetet kezdeményeznek, a másiknak tettre készen kell állnia. Ha pedig ez nem történik meg, azt hiszik, hogy valami baj van a szerszámmal, vagy annak gazdájával, pedig sok esetben a kapcsolaton kell változtatni.
Mi a megoldás?
Ilyenkor nem a potencianövelő tabletta fog segíteni - hiszen még ha fel is állítja a péniszt, a lelki vágy akkor sem fog megszületni, és ha ebből így lesz szex, az egyfajta erőszak gyakorlása a férfin.
Nem szexelni kell ilyen helyzetekben, hanem beszélgetni. Együtt felgöngyölíteni, hogy mikor változott meg a dinamika kettőjük között, és egymás hibáztatása és az ujjal mutogatás helyett megfejteni, hogyan tudnak újra bízni egymásban. Ehhez a bizalomhoz pedig sokszor az őszinteségen, és a sérülékenység felvállalásán keresztül vezet az út. Tehát ha például Zoli összeszedi a bátorságát, és megosztja Évivel, hogy már évek óta nem érzi magát férfinak, vagy Évi elmeséli, hogy attól fél, Zolinak már nem tetszik, és aggódik, hogy emiatt félrelép, akkor meg tudják nyugtatni egymást, hogy ez nem így van. De addig, amíg csak feltételezgetnek, mit gondolhat a másik, nem a valóság mentén élik az életüket és nem mutatják meg egymás előtt az érzéseiket, addig nem születhet meg újra az intimitás és a befogadás, ami a jó szexhez és a jó párkapcsolathoz is elengedhetetlen.
PoliLili felnőtteknek szóló szexedukációs tevékenységével már nem csak az Ébredő Szexualitás blogon és YouTube csatornán találkozhatsz, hanem itt, a Glamourban is! Ingyenes webinárjaira itt tudsz jelentkezni.
