„Nem a tudományos pályát ajánlanám, inkább azt a kíváncsiságot és kritikus gondolkodást, ami mögötte van” - interjú Molnár Janka Sára elméleti fizikussal
A tudomány szexi - ezzel a címszóval készít tudománynépszerűsítő TikTok videókat Molnár Janka Sára. De Janka sokkal több, mint TikTok influenszer: elméleti fizikus, aki fáradhatatlan lelkesedéssel teszi a tudományt érthetővé és szerethetővé fiatalok számára.
Ezeket láttad már?
De ezen kívül eseményeket szervez, saját brandet épít, és mindeközben marketing szakemberré vált. 2023-ban az eddiginél is több ember ismerte meg az arcát, amikor megnyerte A híd című reality-t. Jankát sokszínű karrierjéről, a felelősségteljes online tartalomkészítésről és a jövőbeli terveiről kérdeztem.
Rengeteg dologgal foglalkozol: fizikus vagy, tartalomkészítő, marketing tanácsadó, reality szereplő, TED előadó… Hogy szoktál bemutatkozni, hogy tudsz ennyi kalapot viselni?
Ha a fizikus énem válaszol, akkor azt mondanám, hogy olyasmi vagyok, mint a fény, ami se nem részecske, se nem hullám, mindig akkor derül ki, hogy épp hogyan viselkedik, amikor megvizsgáljuk egy adott kísérletben. Én is valahogy így érzem magam, se nem vagyok “olyan igazi” fizikus, se nem marketinges, hanem a szerepeimnek az egyvelege. Ezek azért összeérnek, hiszen a marketinges tudásomat is úgy szereztem, hogy el kellett tudnom adni valahogy a tudományos szerelemprojektjeimet.
Eléggé rácáfolsz a fizikusok sztereotipikus képére. Hogy lett belőled fizikus?
Hát úgy, hogy becsaptak kiskoromban (nevet). Szerintem kisgyerekként mindenkit nagyon-nagyon érdekel a körülötte lévő világ, mindenki fel akarja fedezni a csigát, a természetet, mindent. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy támogatták minden ilyen csigafelfedezős próbálkozásomat. Közösen kísérleteztek velem, és mindenre, ami tetszett, azt mondták, hogy az fizika. Én meg elhatároztam, hogy akkor fizikus leszek, mert ezek szerint ahhoz, hogy megértsük a világot, annak kell lenni.
Hozzáteszem, ahhoz azért nem kis idegrendszer kellett, hogy engem elviseljenek. Amennyi denaturált szeszt én otthon elégettem a barátaimmal a fürdőszobában! Állandóan kísérleteztünk, egyszer majdnem felrobbantottam az öcsémet is. A kísérletezési vágy bennem van a mai napig, és ez a szüleimnek köszönhető.
“Becsapnál” te is másokat, ajánlanád a fiataloknak a tudományos pályát?
Nem a tudományos pályát ajánlanám, inkább azt a kíváncsiságot és kritikus gondolkodást, ami mögötte van. Az emberek egyre kevésbé akarnak gondolkodni, és minden arra nevel minket, hogy ne is kérdezzünk. Tanítottam óraadóként is, és megdöbbentő, hogy a nyolcadikos gyerekek egyszerűen félnek kérdezni egy tanórán. Tudományos pálya vagy sem, kérdezni kell, és sokkal inkább ez a felfedezésvágy az, amit én át szeretnék adni.
Úgy látom, a fő csatorna, amin keresztül ezt teszed, az a TikTok. Hogyan lett ez a te platformod? Természetes közeged a TikTok?
Nem, egyáltalán nem! Amikor a pandémia alatt elkezdett felfutni a TikTok, akkor azt gondoltam, ott csak táncolnak az emberek. Két hónapig győzködtem magam, hogy próbáljam ki, hátha van nyitottság a tudományra. És láss csodát, volt rá érdeklődés. Franc se gondolta volna, hogy ezzel pénzt is lehet keresni! Én csak saját magam miatt vágtam bele, hogy ne érezzem, hogy meg se próbáltam. A mostani csatornám, a @csak_azert_is onnan kapta a nevét, hogy az elsőt, ami a saját nevem alatt futott, letiltotta a TikTok egy hónap után. Elveszett az első körülbelül tízezer követőm. Dacból kezdtem újra, hogy én csak azért is tudományt fogok népszerűsíteni, hiába tiltják le a videóimat egyébként a mai napig.
A tartalomkészítés önmagában cél, vagy van hosszabb távú szakmai célod a videókkal, a tudománykommunikációval?
Most már tudatosan építek brandet az online tartalmaim köré, ami nem csak Janka-brand, hanem egy komoly cég lesz. Októberben volt egy tudományos-asztrofotós fesztiválunk, a SciPix (a science és pixel szavak összevonásából), de ez még csak a kezdet. Rengeteg, rengeteg tudományos projekt van a fejemben, amit szeretnék megvalósítani, szóval most már ez lesz az életem. És ha jön másik platform, ami leváltja a TikTokot, akkor oda is megyek, és ott is tudományt fogok népszerűsíteni, ez nem is kérdés.
Az internet azért tud kegyetlen hely lenni a tartalomkészítőknek. Hogyan küzdesz meg a negatív reakciókkal?
Szerencsére kevés támadást kapok, engem annyira sosem utáltak, és remélem nem is fognak. Az első negatív kommenten szerintem háromszor-négyszer elsírtam magam. Ha van 100 pozitív komment és egy negatív, akkor biztos, hogy az az egy rossz hozzászólás jóval emlékezetesebb. Sokat kell emlékeztetni magam, hogy a száz jóra koncentráljak, ne az egy rosszindulatúra. Hosszú tanulási folyamat, amíg az ember megtanul hálát adni a trollokért, és úgy tekinteni rá, hogy de jó, megint boostoltad az algoritmust. Másrészt szerencsére megvéd a közösségem, ami mindig nagyon jól esik. Szóval ha valaki ok nélkül beszól, annak nem lennék a helyében.
Az online világban, és talán különösen a TikTokon futótűzként tudnak terjedni az álhírek, áltudományos nézetek, konteók. Hogy lehet felvenni a harcot ezzel a jelenséggel?
Nagyon nehéz, mert minél félretájékozottabb valaki, annál hangosabban és magabiztosabban állítja a téves nézeteit. Az embereket, különösen a gyerekeket meg kell tanítani a kritikus gondolkodásra. Hogyha ne adj’ isten egy celeb azt állítja, hogy nem is történt meg a Holdra szállás, akkor kérdőjelezzék meg ezt a kijelentést, és nézzenek utána, ahelyett, hogy elfogadják, mert egy celeb mondta. Sajnos ez egyre rosszabb lesz, például a deep fake technológia terjedésével simán lehet olyan videót csinálni, amin úgy tűnik, mintha mondjuk én mondanék valami botorságot. Szóval forráskritikára kellene nevelni az embereket, de ezt egy személyben nem lehet megtenni, ez közfeladata lenne az oktatásnak.
Ráadásul aki nagyon elvakultan hisz egy összeesküvés elméletben, az nem is győzhető meg az igazságról. De van nagyon sok kérdőjeles ember, én inkább őket akarom elérni. Szerintem a mi felelősségünk, hogy a sok-sok kérdőjeles embernek megmutassuk, hogy például a Föld nem lapos. A gyerekek pedig hál’ Istennek többségében még kérdőjelesek, sőt sokkal könnyebb őket időnként gondolkodásra bírni, mint felnőtt társaikat.
Tavaly augusztusban szerepeltél az HBO saját gyártású reality-jében, A hídban. Sőt, nem csak szerepeltél, de meg is nyerted a műsort. Milyen élmény volt A híd?
Nagyon jó, de nagyon megterhelő is egyben. Bármikor újra csinálnám, de közben testileg-lelkileg szélsőséges körülményeknek voltunk kitéve. Nagyon sokat adott ez az élmény, és a legfontosabb, amit hazahoztam, az az önismeret és a hála - függetlenül attól, hogy nyertem-e vagy sem. Ha nincs is műsor és kampány, csak kimegyünk és megcsináljuk a feladatokat úgy, hogy soha senki nem látja, akkor is megváltoztatta volna az életem. Az külön poén, hogy így nagyon sok cuki ember felismer az utcán, odajön fotót kérni, amit én nagyon indokolatlannak érzek, de azért igyekszem kezelni.
Fáradhatatlan lelkesedést árasztasz magadból. Elcsépelt kérdés, de miből merítesz inspirációt, mi motivál, hogy ez a pörgés meglegyen benned?
Nem vagyok fáradhatatlan, csak amikor elfáradtok, akkor nem lát kábé senki. Hála Istennek az életem 99%-a olyan dolgokról szól, amit tényleg szeretek csinálni, és ez alapból nagyon sokat tölt. Az utóbbi időben sokat bokszolok, ez segít levezetni a stresszt amit egy-két “nemszeretem” dolog okoz. De megtanultam annyira önzőnek lenni, hogy azokban a projektekben, társaságokban, amik kifejezetten merítenek, már nem vagyok hajlandó huzamosabb ideig dolgozni. Ez egy tudatos döntés részemről, hogy olyat csináljak, és olyan emberekkel, amit tudok szeretni, és ami nem csak lefáraszt.
Mire számíthatunk tőled legközelebb?
Ami már publikus, az a Tudományos Fesztivál 2.0. 2024. október 26-án, az nagyon-nagyon jó lesz, de többet még nem mondhatok róla. Egyelőre a többi tervemről sem igazán beszélhetek, de a háttérben nagyon sokat dolgozunk egy olyan megoldáson, ami még több szülőnek fog segíteni a tudományokat, kreativitást, kíváncsiságot fejleszteni a gyerekekben, megfizethető áron.
