Nem kell azonnal új barátokat szerezned, programokat szervezned vagy ráírnod valakire, ha időnként magányosnak érzed magad. Néha öt perc is elég lehet ahhoz, hogy egy kicsit közelebb kerülj önmagadhoz és a világhoz. Kertész Lilla szervezetpszichológus remek módszereket mutat rá.
Ezeket láttad már?
Van az a pillanat, amikor egy hosszú nap után végre hazaérsz, ledobod a kabátodat, leülsz a kanapéra, és hirtelen rád szakad a csend. Megnyitod a kedvenc közösségi média platformodat és végiggörgeted posztokat a barátaid közös vacsoráiról, a párkapcsolati évfordulókról és a hétvégi programokról készült fotókat, és azon kapod magad, hogy miközben mások életét követed nyomon, a sajátodat valahogy üresnek érzed.
A legfurcsább az egészben, hogy a magány nem feltétlenül akkor jelentkezik, amikor ténylegesen egyedül vagy. Egy zsúfolt irodában, egy társaság közepén vagy akár egy párkapcsolatban is megjelenhet. A pszichológia ugyanis különbséget tesz a társas elszigeteltség és a magány között: az előbbi azt jelenti, hogy kevés kapcsolatunk van, az utóbbi pedig azt, hogy a meglévő kapcsolataink nem adják meg azt a közelséget, megértést vagy összetartozás-élményt, amelyre vágyunk.
Nem kell azonban minden magányos pillanatot egy újabb programmal elűznöd. Bár a tartós magány enyhítéséhez gyakran valódi emberi kapcsolatokra is szükség van, vannak apró, önállóan végezhető gyakorlatok, amelyek segíthetnek megváltoztatni azt, ahogyan ezekben a pillanatokban érzed magad. Ráadásul nem igényelnek több időt öt percnél.
1. Ne próbáld elnyomni a magányt, adj neki öt perc figyelmet!
Amikor magányosnak érezzük magunkat, gyakran automatikusan a telefonunkért nyúlunk, bekapcsolunk valamit a háttérben vagy keresünk egy újabb feladatot, amivel elfoglalhatjuk magunkat. A cél ilyenkor sokszor nem az, hogy jól érezzük magunkat, hanem az, hogy ne kelljen éreznünk azt, amit érzünk.
Pedig az első lépés néha éppen az ellenkezője: öt percig nem próbálod megváltoztatni azt, ahogyan érzel.
Ülj le kényelmesen, tedd félre a telefonodat és kérdezd meg magadtól: „Pontosan mit érzek itt és most? Hol érzem a testemben? Mi hiányzik most nekem valójában és egészen pontosan? Egy beszélgetés? Az érintés? Az érzés, hogy valaki kíváncsi rám? Vagy egyszerűen az, hogy ne kelljen mindig mindent egyedül megoldanom?”
Christiano Ronaldo esti szokása a legjobb dolog, ami az idegrendszereddel történhet
A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlása segíthet abban, hogy ítélkezés nélkül megfigyeld az érzéseidet, ahelyett, hogy automatikusan reagálnál rájuk. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy a meditációs és tudatos jelenlét gyakorlatok önmagában minden esetben megszüntetik a magányt. Inkább egy lehetőséget nyújtanak arra, hogy tisztábban lásd, mire van szükséged.
2. Írj levelet annak az embernek, akivel most a leginkább szeretnél beszélgetni!
Nem kell elküldened. Nem kell tökéletesen megfogalmaznod. Egyszerűen írd le, mit mondanál annak, akinek most hiányzik a jelenléte. Használhatsz papírt és tollat, a naplódat vagy elküldheted az üzenetedet saját magadnak privát üzenetben, mintha azzal a személlyel beszélgetnél. Lehet ez egy barát, akivel eltávolodtatok egymástól, egy családtag, akivel nehéz beszélni, egy korábbi partner, vagy valaki, akivel még nem is találkoztál, de akinek vágysz a megérkezésére az életedben.
A kifejező írás, vagyis az érzelmek szavakba öntés, a pszichológiai kutatásokban régóta vizsgált módszer. Segíthet rendszerezni a gondolataidat, felismerni az érzéseidet és más nézőpontból ránézni egy nehéz helyzetre. A gyakorlat igazi értéke abban rejlik, hogy a homályos hiányérzetből konkrétabb felismerés születhet. Talán nem is egy bizonyos ember hiányzik, hanem az, hogy valaki előtt ne kelljen erősnek mutatnod magad. Vagy az, hogy legyen valaki, akinek az apró, jelentéktelennek tűnő dolgokat is elmesélheted. Ha pedig írás közben rájössz, hogy valóban szeretnél közeledni valakihez, később akár el is küldhetsz egy egyszerű üzenetet. De ez nem kötelező része a gyakorlatnak.
3. Menj ki öt percre és vedd észre, hogy a világ nagyobb a saját gondolataidnál!
Ha egész nap otthon dolgoztál, a lakásodban töltöd az estét, vagy úgy érzed, teljesen beszűkült körülötted a világ, próbálj ki valami meglepően egyszerűt: menj ki öt percre a szabadba. Nem kell futnod, sportolnod vagy több kilométert sétálnod. Figyeld meg a fényeket, a fákat, az épületeket, az emberek mozgását, a levegő hőmérsékletét. Ha nincs lehetőséged kimenni, nézz ki az ablakon, vagy tölts néhány percet az erkélyen. Próbáld ki, hogy a következő öt percben nem a problémáid megoldására koncentrálsz, hanem három dolgot keresel, ami kellemes vagy érdekes: egy szép kirakatot, egy különleges felhőt, egy kutyát, egy hangulatos utcarészletet.
4. Beszélj magaddal úgy, ahogyan a legjobb barátoddal beszélnél!
Képzeld el, hogy felhív a legjobb barátod és azt mondja: „Úgy érzem, mindenki másnak halad az élete, én pedig csak kívülről nézem. Senkinek sem hiányzom igazán.” Mit válaszolnál neki? Valószínűleg nem azt, hogy ne legyen ilyen érzékeny. Mégis, amikor saját magunkról van szó, meglepően könnyen válunk a legszigorúbb kritikusunkká.
A pszichológiában az önegyüttérzés (self-compassion) azt jelenti, hogy nehéz helyzetekben is megértéssel és kedvességgel fordulunk önmagunk felé. Kristin Neff, az önegyüttérzés kutatásának egyik meghatározó alakja három fontos összetevőt különböztet meg:
- az önmagunkkal szembeni kedvességet,
- a közös emberi tapasztalat felismerését
- és a tudatos jelenlétet.
7 dolog, amit az érzelmileg intelligens nők másképp csinálnak
Ezt öt perc alatt is gyakorolhatod. Tedd a kezed a mellkasodra, vegyél néhány lassú levegőt, és mondd ki magadban:
Most nehéz nekem. Teljesen érthető, hogy közelségre és kapcsolódásra vágyom. Nem kell szégyellnem, amit érzek.
Gondolj bele: ha egyedül vagy otthon, legalább egy ember biztosan van, akinek a társaságára érdemes figyelned. Te magad.
5. Kapcsolódj valakihez anélkül, hogy beszélned kellene vele!
Néha nem egy beszélgetés hiányzik, hanem az érzés, hogy részei vagyunk valami nagyobbnak. Hogy vannak más emberek is, akik hasonló dolgokon mennek keresztü,l és nem mi vagyunk az egyetlenek, akiknek nehéz napjuk van.
Próbáld ki ezt: válassz egy dalt, ami fontos számodra, olvass el néhány oldalt egy olyan könyvből, amiben magadra ismersz, vagy hallgass meg egy podcastot, aminek a készítője olyan érzésekről beszél, amelyeket te is ismersz. A lényeg, hogy ne pusztán háttérzajként használd ezeket, hanem keress bennük valamit, amihez kapcsolódni tudsz. Ha pedig szeretnél még egy apró lépést tenni, olvass el egy könyvértékelést, amiben valaki hasonló élményről ír, vagy hallgass meg egy történetet olyan egy embertől, akinek az élethelyzete közel áll a tiédhez. Nem kell ismernetek egymást ahhoz, hogy egy gondolat azt az érzést keltse benned: valaki más is érti, milyen ez.
Ha 10-ből legalább 7 jelet tapasztalsz magadon, tényleg jó irányba haladsz az életben
És ha öt perc nem elég?
Fontos különbség van aközött, hogy néha magányosnak érzed magad, és aközött, hogy hosszú ideje elszigeteltnek, kapcsolódásra képtelennek vagy szeretetre méltatlannak érzed magad. Ha a magány rendszeresen visszatér az életedbe, érdemes lehet tudatosan építeni a kapcsolataidat, kezdeményezni egy beszélgetést, csatlakozni egy közösséghez vagy pszichológus segítségét kérni. Nem azért, mert valami baj van veled, hanem mert a kapcsolódás alapvető emberi szükséglet.