Bizalmatlanságra vagy előrelátásra vall, ha a párom házassági szerződést akar kötni?

2026. november 11.
Szöveg:
Kovács Gréta
újságíró
Szakértő:
Bogár Zsuzsa
pszichológus
Szerkesztő:
Tuza Dorottya
online szerkesztő
A Z generációsoknál egyre elterjedtebb a házassági szerződés, már nem övezi akkora ellenérzés, mint a korábbi nemzedékeknél
Fotó: Launchmetrics/Spotlight

A házassági szerződés sokáig a hollywoodi sztárok „kiváltságának” tűnt, mára azonban a hétköznapi emberek körében is egyre megszokottabbá válik. Bár korábban sokan a bizalmatlanság jelének tartották, ma már egyre többen tekintenek rá a tudatos párkapcsolat részeként. De vajon tényleg green flag, ha valaki már az esküvő előtt szeretné tisztázni az anyagiakat? Szakértővel jártunk utána, mit árulhat el a párkapcsolatról a házassági szerződés létezése – vagy éppen hiánya.

Ha házassági szerződésről hallunk, sokunknak még mindig Kim Kardashian, a hollywoodi sztárpárok és a többmillió dolláros válások jutnak eszünkbe. Pedig ma már egyáltalán nem kell milliomosnak lenni ahhoz, hogy felmerüljön bennünk egy ilyen megállapodás gondolata. Egy saját lakás, egy vállalkozás vagy akár a két fél teljesen eltérő anyagi helyzete is elegendő lehet ahhoz, hogy még a boldogító igen előtt tisztázzanak bizonyos kérdéseket.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a fiatalabbak körében jóval nagyobb a nyitottság az ilyen megállapodások iránt, mint az idősebb generációknál - legalábbis erre utal a Rayden Solicitors ügyvédi iroda 2025-ös felmérése, amely szerint a 25–34 évesek 59%-a gondolja úgy, hogy a házassági szerződésnek a házasságkötés természetes részévé kellene válnia. Ezzel szemben az 55 év felettieknek csupán 27%-a vélekedik így.

„Szeretlek, de kié a kocsi, ha elválunk?”

A generációk közötti különbség tehát jól látható, de attól, hogy a fiatalok nyitottabbak a házassági szerződés gondolatára, még nem biztos, hogy könnyen szóba is hozzák a párjuk előtt. Hiszen egy ilyen megállapodást a másik fél akár a bizalmatlanság jeleként is értelmezheti. Vagy mégsem?

Nem feltétlenül a bizalom hiányáról van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy nehéz elképzelnünk a közös életünk végét, amikor éppen az örökké tartó szerelemre készülünk igent mondani. Egy házassági szerződés azonban éppen ezt a lehetőséget hozza szóba, még akkor is, ha egyébként mindketten biztosak vagyunk a közös jövőnkben.

„Amikor valaki ott áll az esküvő napján, azzal az emberrel szemben, akit élete párjának választott és akihez mély érzelmek fűzik, akkor nem szeretne azon gondolkodni, hogy ennek a kapcsolatnak vége lesz. Talán nem is a romantikus szerelemnek mond ellent a házassági szerződés, hanem behozza a képbe azt az elképzelt jövőt, hogy egyszer elválnak a pár útjai” – magyarázza Bogár Zsuzsa tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta. A válás gondolatával ráadásul megjelenik a félelem, a szorongás vagy a szomorúság, és ki szeretné ezeket átélni akkor, amikor élete egyik legboldogabb időszakára készül?

Lehet, hogy mérgező kapcsolatban élsz, és még csak nem is tudsz róla - ilyen az élet egy gazdasági bántalmazó mellett

Lehet, hogy mérgező kapcsolatban élsz, és még csak nem is tudsz róla - ilyen az élet egy gazdasági bántalmazó mellett

Az sem mindegy, hogy milyen családi mintákat hozunk magunkkal. Van, aki olyan környezetben nőtt fel, ahol a házasság két ember teljes anyagi és érzelmi közösségét jelentette, így az „osztozkodás”, és a házassági szerződés gondolata szinte elképzelhetetlen számára.

Más azt látta otthon, hogy anya és apa külön kasszán éltek, és minden közös kiadást elosztottak egymás között. De olyan is akad, aki már gyerekként megtapasztalta, mennyi huzavonával és nehézséggel járhat együtt egy válás, felnőttként pedig szeretné elkerülni a hasonló helyzeteket. Bogár Zsuzsa szerint ráadásul a szülők vagy az ismerősök válási tapasztalatai is hatással lehetnek a saját párkapcsolati döntéseinkre. Így az is elképzelhető, hogy valaki nem azért ragaszkodik a házassági szerződéshez, mert kételkedik a párjában, hanem mert korábban látta, milyen következményekkel járhat az, ha két ember nem tud megegyezni az anyagi kérdésekben.

Közcím

Ma már viszont a fiatalok egy része egészen másképp gondolkodik a házasságról. Úgy tartják, attól, hogy valakivel közös életet szeretnénk, nem biztos, hogy a pénzügyeinket is teljesen össze akarjuk olvasztani. A közös otthon, a gyermekvállalás és a hosszú távú elköteleződés mellett már az egyéni szabadság és az anyagi függetlenség is fontos szempont lehet a házasságkötéskör. Ez viszont a szüleink generációjában még nem nagyon volt jelen.

„A fiatalabb generációk párkapcsolati gondolkodásában egyre nagyobb hangsúlyt kaphat az egyéni autonómia, az önazonosság és a személyes határok tisztelete. Korábban az ideális házassághoz erősen hozzátartozott a teljes összeolvadás gondolata, ma sok fiatal számára már nem feltétlenül jelent ellentmondást az, hogy valakivel életközösséget szeretne kialakítani, miközben megőrzi a saját pénzügyi önállóságának bizonyos elemeit” – mondja Bogár Zsuzsa.

Jó, hogy itt vagy! Ez a prémium tartalom csak a GLAMOUR közösség tagjainak érhető el – és te közénk tartozol.

Vegyünk például valakit, aki éveken át dolgozott azért, hogy saját lakást vásárolhasson, majd később megházasodik. Vagy egy olyan párt, ahol az egyik fél már a kapcsolat előtt vállalkozást alapított, amelynek működéséért továbbra is felelősséget vállal. Ilyenkor érthető, ha szeretnék előre tisztázni a vagyoni viszonyokat és felelősségeket. Ugyanakkor az sem mellékes, mi történik akkor, ha az egyik fél a gyermekvállalás miatt évekre háttérbe szorítja a karrierjét, miközben a másik tovább építi a sajátját.

Az anyagi biztonság tehát nem csak azt érinti, aki több pénzzel érkezik a házasságba, sőt! A közös élet során rengeteg minden megváltozhat. Egy munkahely elvesztése, egy költözés vagy akár egy új vállalkozás elindítása teljesen átrendezheti a korábbi pénzügyi viszonyokat. Az előre tisztázott megállapodások pedig éppen az ilyen helyzetekben válhatnak fontossá: bár azt fontos megemlíteni, hogy a házassági szerződések mindig az adott megállapodás tartalmától függenek.

A sikeres pénzügyi döntések alapja a struktúra és a rugalmasság

A sikeres pénzügyi döntések alapja a struktúra és a rugalmasság

Sokszor még a szexről is könnyebb beszélni

Érdekes ugyanakkor, hogy miközben a fiatalok egy része egyre tudatosabban gondolkodik a pénzügyi jövőjéről, a párkapcsolatokban még mindig nehezen beszélünk az anyagi kérdésekről. Nem könnyű bevallani, ha tartozásunk van, ha keveset keresünk, vagy ha másképp gondolkodunk a megtakarításokról, mint a párunk.

Ráadásul az sem biztos, hogy ugyanazt jelenti számunkra az anyagi biztonság.

Lehet, hogy egyikünk számára a megtakarítás, a félretett pénz ad megnyugvást, míg a másikunk inkább arra törekszik, hogy a jelenben se kelljen minden kiadást kétszer meggondolnia. Ezek a különbségek egyébként a kapcsolat elején sokszor fel sem tűnnek, később azonban komoly vitákhoz vezethetnek. Különösen akkor, amikor már közös lakáshitelről, gyermekvállalásról vagy más, hosszú távú pénzügyi döntésről van szó.

„Ami ebben a témában lehet green flag, az nem önmagában a házassági szerződés igénye, hanem az a kapcsolati működés, amelyben két ember képes nyíltan beszélni a pénzről, a különböző érdekeiről és akár a félelmeikről is. A pénzügyek gyakran tabutémának számítanak a párkapcsolatokban, holott rengeteg konfliktus forrásai lehetnek. Személyes szakmai tapasztalatom, hogy párok a párterápián nehezebben beszélnek a pénzügyekről, mint a szexualitásról.”

Egy házassági szerződés felvetése ezért akár olyan beszélgetéseket is elindíthat, amelyekre korábban nem került sor, pedig kellett volna. Például, mennyire fontos számunkra az anyagi önállóság? Mit jelent a közös vagyon? Hogyan szeretnénk megosztani a felelősséget, ha egyikünk többet keres, mint a másik? És mi történik akkor, ha valamelyikünk hosszabb időre kiesik a munkából? Ezekre a kérdésekre érdemes lehetőleg még azelőtt választ találni, hogy valódi konfliktusforrássá válnának.

De mint tudjuk, míg az egyik fél számára a házassági szerződés természetes óvintézkedés lehet, a másik viszont érezheti úgy, hogy már az esküvő előtt van valamiféle bizonytalanság a párjában. Előfordulhat, hogy a saját félelmeink alapján kezdjük el értelmezni a másik szándékait. Arra gondolunk, hogy ha a párunk szerződést szeretne, akkor talán nem bízik bennünk. Ha viszont hallani sem akar róla, arra következtethetünk, hogy valamit biztosan „titkol”, a szándékai pedig nem tisztességesek. Csakhogy ezek a feltételezések nem biztos, hogy bármit is elárulnak arról, valójában mit gondol a másik.

Tényleg választani kell az anyagi és az érzelmi biztonság között?

Tényleg választani kell az anyagi és az érzelmi biztonság között?

„Egy párkapcsolatban sosem az a probléma, hogy a két fél nagyon mást gondol valamiről, sokkal inkább az, ha erről nem tudnak beszélni. Én önmagában bármilyen téma előli elzárkózást már intő jelnek vennék. Hiszen a »társ«-ság éppen azt jelenti, hogy nyitott vagyok arra, ami a másiknak fontos” – hangsúlyozza Bogár Zsuzsa. A szakértő szerint ilyenkor különösen fontos, hogy ne próbáljuk meg kitalálni, mi jár a párunk fejében.

A szakember szerint a valódi megértéshez sokszor mélyebbre kell ásnunk: a pénzügyi biztonsággal kapcsolatos érzéseink mögött ugyanis gyerekkori élmények és családi minták is állhatnak. „Én azt gondolom, hogy sok esetben valóban többet árul el a kapcsolatról maga a beszélgetés, mint az, hogy végül születik-e szerződés. Az egészséges önvédelem nem a másik ellen irányul, hanem a saját szükségleteink és határaink felismeréséről szól. Ebbe az is beletartozik, hogy a partnerünk érdekeit szintén legitimnek tekintjük.”

A praktikus infók

Házassági szerződést tehát nemcsak a tehetősek köthetnek: ehhez ugyanis nincs szükség sem milliós vagyonra, sem kiemelkedő fizetésre. Sőt, nem is csak az esküvő előtt, hanem akár a házasság alatt is dönthetünk úgy, hogy szeretnénk egy ilyen megállapodást. Ahhoz, hogy ez azonban jogilag is érvényes (illetve érvényesíthető) legyen, ügyvédhez vagy közjegyzőhöz kell fordulunk. Nem kell kész szerződéssel menni hozzájuk, elég, ha elmondjuk, milyen vagyoni kérdéseket szeretnénk rendezni. Például mi maradjon a tiéd, és mi a másiké válás esetén (különvagyon), mi számítson továbbra is közösnek. Azt sem árt belevenni, hogy mi történjen a lakással, a kocsival, a nagyobb értékű ingóságokkal, megtakarításokkal és persze, a tartozásokkal.

Ezeket a pontokat aztán közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által hitelesített dokumentumba kell foglalni, és azonnal alá is írható, de közös megegyezéssel akár később is bármikor módosítható. Mindenképpen érdemes azonban a közjegyzői nyilvántartásba is bejegyeztetni, mert pl. hitelezővel, tartozásokkal szemben csak így tud megvédeni mindentől. Persze attól, hogy van házassági szerződés, még nem biztos, hogy egy esetleges válás minden vita nélkül zajlik majd le. Abban viszont sokat segíthet, hogy ne akkor kelljen először tisztázni, kié legyen a lakás, hogyan osszuk szét a megtakarításokat, vagy miként számoljunk el egymással.