Akár 50 ezer forinttól is eleshetsz havonta, ha nem figyelsz oda ezekre a kiadásaidra

2026. november 15.
Szöveg:
Kovács Gréta
újságíró
Szakértő:
Sipos Viktória
pénzügyi szakértő
Szerkesztő:
Tuza Dorottya
online szerkesztő
Az impulzusvásárlás vagy a meggondolatlan kiadások olyan nyomot hagyhatnak a bankszámlán, amire nem számítottunk
Fotó: Moritz Scholz/Getty Images

„Mert megérdemlem. Most akciós. Majd jövő hónapban spórolok.” Ismerősek ezek a gondolatok? Ha valamit szeretnénk megvenni, meglepően könnyen találunk rá indokot, legyen szó egy új táskáról, egy hétvégi kiruccanásról vagy akár a sokadik rendelésről, ami nélkül tökéletesen meglennénk. De vajon honnan tudhatjuk, hogy tényleg megengedhetünk magunknak valamit, vagy csak ügyesen meggyőzzük magunkat arról, hogy bőven belefér a büdzsénkbe?

Biztosan a te életedben is volt már olyan pillanat, mikor már csak egy kattintás választott el a rendeléstől, de azért még gyorsan végigfutottad az érveket, miért is kell megvenned a hőn áhított darabot. Mert megérdemled. Keményen dolgoztál érte, és most itt van előtted. Pont a méretedben, olyan, amilyet mindig is szerettél volna. Akciós. Féláron megvásárolható. Ráadásul gyorsan fogy a készlet, lehet, hogy már soha többé nem lesz lehetőséged megvenni. Mi van, ha lemaradsz róla és még évek múltán is bánni fogod, hogy nem vetted meg?

Ilyenkor általában már bele sem gondolsz, csak rákattintasz a fizetés gombra és már úton is van a rendelésed, ennyi volt. Csak egy kis győzködés, egy kis bátorítás kellett hozzá és már meg is van. Attól viszont, hogy van rá elég pénzed a bankszámlán, még közel sem biztos, hogy megengedheted magadnak azt a rendelést, amit az imént leadtál.

A bankszámlánk szerint belefér. Vagy mégsem?

Ha például megtetszik valami és van rá pénzed, akkor máris könnyebb megnyomni a fizetés gombot. Akkor meg pláne, ha részletfizetésre is lehetőség van: hiszen havonta pár ezer-tízezer forint „nem is olyan nagy kiadás”. Csakhogy a számládon szabadon elkölthető összeg nem mindig egyenlő a ténylegesen szabadon elkölthető összeggel. Lehet, hogy néhány nap múlva esedékes a lakbér, a biztosítás, de bármikor közbejöhet egy hirtelen egészségügyi kiadás, vagy neadjisten jövő hónapban elveszíted a munkádat – akkor pedig szidni fogod magad azért, hogy rendeltél valami olyasmit, amire igazából nem is volt szükséged.

A kötelezettségek azonban könnyen elhalványulnak és a háttérbe szorulnak, ha valami olyasmivel találkozunk, amit nagyon szeretnénk. Ekkor válik általánossá az a jelenség, hogy a hónap végére a pénzünk szinte észrevétlenül eltűnik, pedig minden költésünket jogosnak és észszerűnek érezzük. Mégsem tudjuk, hová tűnt a fizetésünk. Talán ez az egyik legnagyobb pénzügyi tévedésünk: azt hisszük, hogy amit ki tudunk fizetni, arra valóban van is pénzünk. Pedig a kettő között sokkal nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk.

Jó, hogy itt vagy! Ez a prémium tartalom csak a GLAMOUR közösség tagjainak érhető el – és te közénk tartozol.
Mit mond el a társadalmunkról, hogy az emberek TikTokon vallják be, mennyi pénzzel tartoznak?

Mit mond el a társadalmunkról, hogy az emberek TikTokon vallják be, mennyi pénzzel tartoznak?

„Az, hogy ki tudok fizetni valamit, egy pillanatfelvétel. Van elég pénz a kártyámon, elérhető a hitelkeretem, meg tudom nyomni a »megrendelem« gombot. Attól azonban, hogy a tranzakció technikailag teljesíthető, még nem biztos, hogy a vásárlás jó helyen van a saját pénzügyi rendszeremben” – ért egyet Sipos Viktória pénzügyi szakértő, aki szerint akkor engedhetünk meg magunknak igazán valamit, ha a vásárlás után is rendben maradnak a kötelezettségeink, nem kell hozzányúlnunk a vésztartalékunkhoz, és nem szorulunk meg a következő hónapban.

„A valódi »belefér« nem csak a mai egyenlegről szól, hanem a holnapi mozgástérről is.”

Újabb indokok a folyamatos költekezésre

Persze, egy új parfümöt vagy egy különleges vacsorát nem kell rögtön pénzügyi felelőtlenségnek tekinteni. Ha van rá elkülönített keretünk, miért ne költhetnénk olyasmire, ami örömet okoz? Ha azonban már a következő fizetésünkkel számolunk egy-egy aktuális költés esetén, akkor könnyen csapdába eshetünk. Bár néha lehet, hogy egy ilyen „kisiklás” belefér, ha ez rendszeressé válik, akkor annak az lesz a következménye, hogy a pénzünk jelentős részének már azelőtt megtaláltuk a helyét, hogy egyáltalán megérkezett volna a számlánkra. Ami nem igazán ideális szituáció, arról nem is beszélve, hogy nagyon nehezen lehet kilépni egy ilyen pénzügyi csapdából.

De vajon miért találunk mégis újabb és újabb indokokat a költekezésre, akkor is, amikor pontosan tudjuk, hogy jobb lenne visszafogni magunkat? Lehet, hogy azért, mert egy kimerítő nap után, amikor semmi jó nem történt velünk, jólesik költekezni. Ám sokszor nem is arra vágyunk igazán, amit megveszünk, hanem az érzésre, amit a megszerzésétől remélünk.

Ez sokkal egyszerűbb(nek tűnő) megoldás, mint hosszú gondolatmenetekbe kezdeni arról, mitől is éreznénk magunkat tényleg jobban. „A vásárlási döntéseink nem igazán racionálisak. Fáradtan, stresszesen, bizonytalanságban vagy egy nehezebb nap végén sokszor nem csak egy terméket veszünk meg, hanem egy pillanatnyi megkönnyebbülést, jutalomérzést vagy azt az ígéretet, hogy »ettől majd összeszedettebbnek, sikeresebbnek, jobb kedvűnek érzem magam«. Ezzel nincs semmi szégyellnivaló, csak érdemes felismerni, amikor ez történik” – magyarázza a szakértő.

A „megdolgoztam érte, megérdemlem” mellett persze ott van a „most akciós, kár lenne kihagyni” is. Mert jó érzés, amikor egy ötvenezer forintos terméket sikerül harmincezer forintért megszerezni: úgy érezzük, mindjárt spóroltunk húszezer forintot. Pedig igazából harmincezret költöttünk valamire, amire lehet, hogy szükségünk sincs.

Bizalmatlanságra vagy előrelátásra vall, ha a párom házassági szerződést akar kötni?

Bizalmatlanságra vagy előrelátásra vall, ha a párom házassági szerződést akar kötni?

A közösségi médián nem látjuk a hitelt, a szponzorációt és a segítséget

A pénzügyi szakértő elmondása szerint a hozzá forduló ügyfeleknél átlagosan havi 50 000 forintnyi apró költés azonosítható, ami évente 600 000 forint. Ez pedig már tényleg nem az az összeg, amit elintézünk egy vállrándítással. Főleg úgy, hogy a közösségi médiában nap mint nap olyan életstílusokkal találkozunk, amelyek mellett még a nagyobb kiadások is egészen természetesnek tűnnek. De vajon tényleg mindenki megengedhet magának ennyi mindent, vagy csak mi látjuk így a képernyőn keresztül?

„A közösségi médiában többnyire nem a hétköznapi pénzügyi valóságot látjuk, hanem annak gondosan kiválasztott, esztétikus részletét. Látjuk az utazást, az új lakást, a drága éttermet, a szépségápolási rutint és a »haul« videót, de nem látjuk mögötte a jövedelmet, a családi segítséget, a hitelt, a szponzorációt, a megtakarítás rovására történő költést vagy azt, hogy ez egyszeri alkalom volt” – mondja Sipos Viktória pénzügyi szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy minél gyakrabban látunk valamit, annál természetesebbnek kezdjük azt érezni.

Ami pedig korábban luxusnak számított, az egy idő után akár alapelvárássá is válhat – ezért a szakértő szerint időnként érdemes kikövetni azokat, akik miatt elégedetlenebbnek érezzük magunkat a saját életünkkel. Ha pedig az önigazolás és a közösségi média még nem lenne elég ahhoz, hogy meggyőzzük magunkat egy vásárlásról, ott van a részletfizetés is. Mert egy drágább terméknél már lehet, hogy elgondolkozunk azon, hogy ha négy részletben fizetjük, akkor az sokkal kevésbé megterhelő, mint egyszerre. Pedig a pénztárcánk szempontjából semmi nem változott.

Ugyanannyit kell kifizetni, sőt, vannak olyan konstrukciók, amikor akár többet is. Csak éppen, a teljes összeg helyett egy kisebb havi kiadást látunk magunk előtt, amit könnyebb jóváhagyni. Ennek ellenére nem a részletfizetéssel van a probléma.

„A probléma nem maga a részletfizetés. Jól használva lehet egy tervezett, nagyobb kiadás kényelmes finanszírozási eszköze. A csapda akkor kezdődik, amikor a kisebb havi részlet elfedi a teljes elköteleződést, vagy amikor több »csak havi ennyi« tétel egymásra rakódik. Ilyenkor a jövedelmünk egyre nagyobb része már a korábbi döntéseinket finanszírozza, mire a hónap elkezdődik” – mondja Sipos Viktória, aki szerint különösen érdemes óvatosnak lenni akkor, ha egy terméket egy összegben egyáltalán nem vásárolnánk meg, és kizárólag a részletfizetés miatt érezzük megengedhetőnek. Mert ez már önmagában is intő problémát jelenthet.

A sikeres pénzügyi döntések alapja a struktúra és a rugalmasság

A sikeres pénzügyi döntések alapja a struktúra és a rugalmasság

De honnan tudhatjuk, hogy megengedhetünk magunknak valamit?

A szakértő szerint a tudatos költésnek nem az a célja, hogy minden olyan dologról lemondjunk, ami örömet okoz. Sőt, a túl szigorú önkorlátozás hosszú távon akár vissza is üthet, ezért sokkal jobb megoldás lehet, ha előre elkülönítünk egy bizonyos összeget az „örömkiadásokra”. Ezt aztán lelkiismeret-furdalás nélkül elkölthetjük egy ruhára, egy vacsorára vagy bármi másra, amihez éppen kedvünk van. A nagyobb vásárlások előtt viszont nem árt átgondolni, hogy pontosan miből is fizetnénk ki az adott dolgot, és nem kell-e miatta lemondanunk valami másról.

Hasznos lehet egy költési napló is, amelyben egy hónapon keresztül vezetjük a kiadásainkat. Így talán az is kiderül, hová tűnik az a sok apró összeg, amit külön-külön szinte észre sem veszünk. Van azonban egy ennél is egyszerűbb praktika: ne vegyünk meg mindent azonnal. A szakértő szerint kisebb vásárlások előtt 24–48 órát, nagyobb, nem sürgős kiadásoknál akár 30 napot is várhatunk, mielőtt véglegesítenénk a döntésünket.

Persze, ha valamit nagyon szeretnénk, már egy-két nap is örökkévalóságnak tűnhet, főleg, ha közben a webshop folyamatosan emlékeztet rá, hogy már csak két darab maradt készleten. De lehet, hogy az a ruha tényleg tökéletes, a kiruccanás pedig valóban megéri az árát. És az is előfordulhat, hogy néhány nap múlva már eszünkbe sem jut egyik sem. Akkor pedig legalább megspóroltunk egy olyan kiadást, amelyet korábban teljesen kihagyhatatlannak éreztünk.