Majd ha jobb lesz a helyzet. Majd ha több időm lesz. Majd ha jobban nézek ki. Ismerősen hangzik? Sokan úgy éljük az életünket, mintha a változás csupán egy külső esemény lenne. Mintha egyszer csak kívűlről, a semmiből megérkezne a tökéletes lehetőség, a motiváció, az álommunka vagy a nagy szerelem, és minden a helyére kerülne.
Ezeket láttad már?
Bár a filmeket gyakran átszövik ezek a váratlan fordulatok, a valóságban a pszichológia szerint a legtöbb pozitív fordulat nem véletlenül esik az öledbe, hanem azért, mert a pozitív eseményt megelőzően több, apró lépést is megtettél, amelyek gyakran akár kényelmetlenek voltak. A kérdés tehát nem az, hogy bekövetkezik-e a változás, hanem az, várod azt, vagy te magad indítod el.
Két ember, ugyanaz a helyzet, teljesen más élet
Julian Rotter amerikai pszichológus már az 1960-as években megalkotta a kontroll hely (locus of control) elméletét. Kutatásai szerint az emberek alapvetően kétféleképpen tekintenek az életük eseményeire. Az egyik csoport úgy érzi, hogy a sorsa elsősorban a külső tényezőkön múlik: a szerencsén, a főnökön, a gazdasági és politikai helyzeten vagy más emberek döntésein.
A másik csoport ezzel szemben azt gondolja: bár nem minden felett van hatalma, mindig van valami, amin tud változtatni.
A különbség óriási. Azok, akik erősebb belső kontrollérzéssel rendelkeznek, átlagosan kitartóbbak, nagyobb valószínűséggel érik el céljaikat, könnyebben tanulnak a hibáikból és stresszhelyzetben is aktívabb megküzdési stratégiákat választanak. Vagyis: nem azért sikeresebbek, mert könnyebb életük van, hanem azért, mert hamarabb felteszik a kérdést: „Mi az az egy dolog, amit ebben a pillanatban meg tudok tenni? Mi felett van kontrollom és mi felett nincs?”
34 éves koráig jogászként dolgozott, ma az ország egyik legígéretesebb írója
A várakozás csapdája
Az agyunk meglepően jól tudja igazolni, miért nem most kell cselekedni. Majd hétfőn. Majd januárban. Majd ha lefogyok. Majd ha lesz önbizalmam. Majd ha elmúlik ez a stresszes időszak. A viselkedéstudomány szerint azonban a motiváció ritkán előzi meg a cselekvést, inkább annak a következménye. BJ Fogg, a Stanford Egyetem viselkedéskutatója szerint sokszor nem a motiváció teremti meg az új szokásokat, hanem az első, egészen apró lépés. Ahogy elkezdünk cselekedni, az agyunk fokozatosan új identitást épít köré.
Ma James Clear neve (az Atomi szokások című bestseller könyv írója) egyet jelent a szokásépítéssel, de húszéves korában egy súlyos baseball baleset miatt hónapokra kórházba került. A felépülése során nem egyetlen nagy célt tűzött ki maga elé, hanem több apró, ismételhető szokást alakított ki: rendszeresen edzett, olvasott és írt. Ezek a kis lépések évek alatt teljesen megváltoztatták az életét, és végül megszületett a sikerkönyve, amely emberek millióinak segített tartós változásokat elérni. A története jól mutatja azt, amit a pszichológia is hangsúlyoz: a legnagyobb eredmények gyakran hosszú ideig láthatatlanok. A fejlődés tehát nem egyik napról a másikra történik, hanem apró döntések százain keresztül.
Oprah Winfrey sem várta, hogy valaki megmentse. Gyermekkorát mélyszegénységben töltötte, számos traumát élt át, és pályája elején azt is megkapta, hogy „nem való a televízióba”. Könnyen hihette volna, hogy a körülményei és mások véleménye és döntései határozzák meg a jövőjét. Oprah Winfrey azonban nem várta meg, míg mások őt választják. Úgy döntött, hogy ő önmagát választja, mielőtt mások is észrevennék a tehetségét.
Folyamatosan azt kereste, mire lehet ráhatása. Fejlesztette a kommunikációját, vállalta az új kihívásokat és minden visszautasítást tanulási lehetőségként kezelt. Később saját médiabirodalmat épített és a világ egyik legismertebb televíziós személyiségévé vált. Oprah története kiváló példája annak, amit a pszichológia belső kontrollnak nevez. Nem azt kérdezte, hogy miért történnek vele bizonyos dolgok, hanem azt, hogy ő mit tehet a következő lépésben.
A sikeres emberek nem feltétlenül bátrabbak
Arnold Schwarzenegger előbb hitt a víziójában, mint bárki más. Amikor egy osztrák faluból Amerikába költözött, sokan azt mondták neki, hogy túl erős az akcentusa, túl különös a neve és soha nem lesz belőle filmsztár. Később ugyanígy kételkedtek abban is, hogy politikusként sikeres lehet. Schwarzenegger azonban rendkívül részletesen elképzelte a jövőjét, majd minden nap tett egy apró lépést annak megvalósítása felé.
A sportban, a filmiparban és a politikában is ugyanazt az elvet követte:
nem arra várt, hogy valaki kiválassza, hanem úgy viselkedett, mintha biztos lenne a siker.
A története jól mutatja, hogy a változás ritkán kezdődik egyetlen nagy lehetőséggel. Sokkal inkább egy erőteljes és szilárd vízióval és következetes döntések hosszú sorozatával. Nézzük, mi az, amit már ma, akár ebben a pillanatban megtehetsz!
Kinőttem a munkahelyemet, és lelkifurdalásom van miatta - most hogyan tovább?
1. Kérdezd meg magadtól: mire van ráhatásom és mire nincs?
Vegyél elő egy píprlapot és egy tollat, vagy nyiss meg egy jegyzetelésre alkalmas dokumentumot. A címsorba írd le, mit szeretnél elérni. Ezután válaszd ketté, mi az, ami felett van hatásod, és mi az, amit nem tudsz kontrollálni. Talán nem tudod kontrollálni az aktuális politikai és gazdasági helyzetet, az időjárást és mások véleményét, de tudod kontrollálni, hogy mit teszel ma, hogyan priorizálod a napodat, ahogy azt is, kinek a véleményét fogadod el és kiét nem.
Ne azon gondolkodj, hogyan változik meg az egész életed. Keresd meg azt az egy dolgot, amit még ma meg tudsz tenni, és ami felett befolyásod van. Az én-vezetés úgy alakul ki, hogy napról napra és lépésről-lépésre elengeded azt, ami felett nincs kontrollod, és megteszed mindazt, ami tehetsz ott, ahol igenis van beleszólásod a dolgok alakulásába.
2. Tedd nevetségesen könnyűvé az első lépést!
Ha valaha te is megtapasztaltad már azt egy életterületeden, hogy lelkesen belevágtál a változásba, aztán heteken belül feladtad és újra a kezdőponton találtad magad, akkor nem vagy egyedül. Ennek az az oka, hogy a változás a legtöbb esetben egy újfajta identitást követel meg tőlünk, és egy új identitás kialakulásához időre van szükség. Ha hosszú távú eredményekre vágysz egy adott területen, akkor más stratégiára van szükséged, mint amikor egy rövidtávú célt vagy kisebb projektet akarsz megvalósítani. Ha le akarod győzni az ellenállásodat, eleinte tedd nevetségesen egyszerűvé a kezdeti lépéseket.
Miért lett ennyire divatos újra feltalálni önmagunkat? És ez mit árul el a kultúránkról?
Ne egyórás edzéssel sanyargasd magad, ha korábban 2 km séta után kifulladtál. Elég lehet öt perc séta is vagy egy 5-10 perces nyújtógyakorlat, miközben a kedvenc sorozataidat nézed. Nem kell megírni az egész könyvet. Elég megnyitnod a dokumentumot, beállítanod egy 10 perces időzítőt és abban a 10 percben leírod, ami éppen az eszedbe jut. Tedd nevetségesen egyszerűvé a folyamatot, egészen addig, amíg természetesen nem érkezik meg az igényed arra, hogy egy kicsivel emeld a lécet. Ha minden nap gyakorlod ezt a szemléletet, azon kapod majd magad, hogy a 10 perc írásból hirtelen egy óra lesz, és a pár perces sétából 20 perces kocogás.
3. Építs új identitást!
A változás sok esetben új identitást követel meg. A hagyományos célkitűzási rendszerek azokon a területeken tudnak jól működni, ahol már van tapasztalatod. Ha valami újba fogsz bele, ahol még nincs elég tapasztalatod és tudásod, akkor először érdemes új identitást építened. Ha le akarsz futni egy maratont, futúvá kell válnod. Ha szeretnéd élvezni a mozgást, úgy kell gondolnod magadra, mint aki aktív, energikus és fitt. Ha könyvet akarsz írni, gondolj magadra íróként az első perctől kezdve. Ha karrierváltásban vagy, gondolj magadra úgy, mint aki már most a vágyott pozícióban dolgozik.
Fogalmazd meg, milyen az új identitásod. Mit csinál? Hogy érez? Hogy gondolkodik? Hogy viselkedik? Miben cselekszik másképpen, mint a jelenlegi éned, és mi van már meg benned most is, ami kicsit olyan, mint akivé válni szeretnél. Tesztelj, nézz videókat, hallgass interjúkat és vedd körbe magad olyan emberekkel, akik már elérték azt, amire te is törekszel!
Teszt: Te hogyan kezeled a változást? Most kiderül, mi a domináns megküzdési stílusod
A legtöbb ember életében nincs egyetlen drámai pillanat, amikor minden megváltozik. Sokkal inkább apró döntések hosszú sorozata vezet oda, hogy egyszer csak visszanézünk, és azt mondjuk: „Nem is ugyanaz az ember vagyok, mint egy évvel ezelőtt.”
Talán éppen ez a legfelszabadítóbb felismerés. Nem kell megvárnod, hogy valaki engedélyt adjon, hogy új karrierbe kezdj, egészségesebb életet élj, kilépj egy rossz kapcsolatból vagy megvalósítsd azt az álmot, amelyről évek óta csak gondolkodsz. A legnagyobb fordulópont abban a pillanatban történik, amikor úgy döntesz: nem várok tovább arra, hogy megváltozzon az életem, én leszek az, aki elindítja a változást. Egyetlen apró lépéssel még ma.
Fotó: Julio Sancho, Stylist: Gabriela Urdaneta, Fotósasszisztens: Manuela Suárez, Stylistasszisztens: Raquel Trejo, Violeta Puerta, Smink: Ana Torres, Modell: Mariya Dmytrenko/Madmodels
