„Megfordult a fejemben, hogy életem egyik legnagyobb hibáját követem el.” Sokan így emlékeznek vissza arra az időszakra, ami egy jelentős változás vagy áttörés előszobája volt. Legyen szó egy mérgező kapcsolat lezárásáról, karrierváltásról, vállalkozás-indításról, külföldre költözésről vagy egyszerűen arról, hogy egy új, magabiztosabb önmagunkká válunk.
Ezeket láttad már?
A változás folyamatában gyakran megjelenik egy furcsa és kellemetlen szakasz, amiről meglepően keveset beszélünk. Ilyenkor a magabiztosságunk meginog, elfogy a motivációnk és a problémáink hirtelen nagyobbnak tűnnek, mint valaha. Elkezdjük megkérdőjelezni a döntéseinket, önmagunkat és azt is, hogy egyáltalán jó irányba haladunk-e vagy végig egy olyan utat követtünk, ami nem vezet eredményre. A pszichológia szerint sok esetben ez az érzelmi káosz nem annak a jele, hogy rossz úton járunk. Épp ellenkezőleg: gyakran annak a bizonyítéka, hogy a valódi változás már elkezdődött.
A változási hullámvölgyei, avagy amire senki sem készít fel
A legtöbben úgy képzeljük el a fejlődést, mint egy egyenesen felfelé ívelő vonalat: napról napra és hétről hétre változunk, fejlődünk, haladunk és érzékeljük is ezt a változást. Meghozunk egy döntést. Keményen dolgozunk. Az életünk pedig fokozatosan jobbá válik.
A valóság azonban sokkal inkább hasonlít egy hullámvasútra. A viselkedés-változást vizsgáló kutatások szerint az emberek gyakran átmeneti visszaeséseket vagy stagnálást tapasztalnak, mielőtt látható javulás vagy előrelépés következne be. Ezekben az időszakokban csökkenhet az önbizalmuk, romolhat a teljesítményük vagy akár az érzelmi állapotuk is, sőt, ilyenkor sokan fel is adják. A pszichológusok ezeket az időszakokat átmeneti alkalmazkodási időszakoknak nevezik. A régi működésmód már nem szolgál minket, az új identitásunk azonban még nem szilárdult meg.
Képzeljük el ezt úgy, mint egy lakásfelújítást vagy akár csak egy egyszerű tavaszi nagytakarítást. Mielőtt elkészülne a gyönyörű új konyha, először lehet, hogy le kell bontani néhány falat. Minden poros lesz, eluralkodik a káosz és egy ideig az egész lakás rosszabbul néz ki, mint korábban.
A személyes fejlődés gyakran pontosan ugyanígy működik.
Teszt: Te hogyan kezeled a változást? Most kiderül, mi a domináns megküzdési stílusod
Ha rendszeresen olvasod a GLAMOUR Power cikkeket, már jól tudod, hogy az idegrendszerünk számára a biztonság és a kiszámíthatóság kiemelt jelentőségű, még akkor is, ha egy helyzet nem tesz boldoggá, a megszokottság érzése biztonságot nyújt. Ezért maradnak benne sokan rossz kapcsolatokban, ezért ragaszkodunk olyan munkahelyekhez, amelyeket már rég kinőttünk vagy ezért olyan nehéz elengedni a régi szokásokat.
Amikor változtatni kezdünk, az agyunk egy ideig fenyegetésként érzékeli az ismeretlent.
Ennek következménye lehet ideiglenesen a fokozott szorongás, a túlzott agyalás, az önbizalomhiány, azérzelmi kimerültség vagy erős késztetés arra, hogy visszatérjünk a régi működésmódunkhoz. Paradox módon ezek a reakciók gyakran éppen akkor jelennek meg, amikor valójában előrehaladunk.
A kétségbeesés völgye, mint a fejlődés természetes része
A sikeres emberek történeteiben újra és újra visszatér egy közös motívum: hosszú ideig úgy tűnt, mintha minden ellenük dolgozna:
- J.K. Rowling a Harry Potter első kéziratának írásakor egyedülálló anyaként anyagi nehézségekkel küzdött és sorra kapta az elutasításokat a kiadóktól.
- Sara Blakely, a Spanx alapítója, éveken keresztül hallotta a „nem” szót gyártóktól és befektetőktől.
- Abraham Lincoln számos politikai vereséget szenvedett el, mielőtt az Egyesült Államok elnökévé vált volna.
Ezekben az időszakokban mindegyikük számára úgy tűnhetett, hogy kudarcot vallottak. Utólag azonban jól látható a közös minta: amit összeomlásnak hittek, valójában felkészülés volt a “szintlépésre”.
Miért erősödik fel az önbizalomhiány a fejlődés során?
Sokan azt gondolják, hogy minél közelebb kerülnek a céljaikhoz, annál magabiztosabbá válnak. A valóságban gyakran ennek az ellenkezője következik be. A pszichológia ezt identitásváltási feszültségnek nevezi, amikor a régi énünk már nem illik hozzánk, az új énünk azonban még nem vált természetessé. E két állapot között pedig bizonytalanság szakadékába kerülhetünk.
- Egy vezetővé váló szakember hirtelen kevésbé érzi magát kompetensnek, mint a szakmai pozíciójában.
- Egy válás után valaki megkérdőjelezheti saját identitását.
- Egy kezdő vállalkozó pedig azon kaphatja magát, hogy folyamatosan kételkedik a képességeiben és úgy érzi, hogy imposztor a szerepében.
Ez a bizonytalanság nem feltétlenül annak a jele, hogy rossz irányba tartunk, sokkal inkább annak, hogy éppen kinövünk egy korábbi önmagunkat. A változás érzelmileg rendkívül energiaigényes folyamat. Minden új döntés, minden bizonytalanság és minden alkalmazkodási folyamat terheli az idegrendszerünket.
Kinőttem a munkahelyemet, és lelkifurdalásom van miatta - most hogyan tovább?
Ezért fordulhat elő, hogy egy jelentős életszakasz-váltás során türelmetlenebbek vagyunk, nehezebben koncentrálunk, érzékenyebben reagálunk, kevésbé érezzük magunkat motiváltnak, gyorsabban elfáradunk. Sokan ezt személyes gyengeségként vagy lustaságként értelmezik. Valójában azonban gyakran egyszerűen arról van szó, hogy az agyunk és az idegrendszerünk teljes kapacitással dolgozik.
Íme három jel, hogy közelebb vagy az áttöréshez, mint gondolnád:
1. A régi életed már kényelmetlennek tűnik
Ami korábban természetes volt, azt ma már szűkösnek és korlátozónak érzed. Egy kapcsolat, egy munkahely vagy egy élethelyzet, amely egykor megfelelőnek tűnt, most korlátozónak hat.
2. Erős ellenállást tapasztalsz
Érdekes módon minél közelebb kerülünk egy fontos változáshoz, annál nagyobb belső ellenállással találkozhatunk. A halogatás, az önbizalomhiány vagy a félelem sokszor azt jelzi, hogy valami igazán jelentős dolog előtt állunk.
Ezért érezzük bizonytalannak az életet közvetlenül a következő szintlépés előtt
3. Már nem igazán tudnál visszatérni a régi állapotba
Még ha meg is próbálnád, valami benned tudja, hogy a régi élet nem lenne már ugyanaz. Ez az egyik legerősebb jele annak, hogy az átalakulás már elkezdődött. Az új még talán nem kényelmes, de már látod, hogy a régi állapot sem okoz elégedettséget.
Most pedig jöjjön három tudományosan megalapozott gyakorlat a nehéz időszakokra:
1. Készíts bizonyíték-listát!
Ossz egy lapot két részre. Az egyik oldalra írd fel a félelmeidet, belső bizonytalanságaidat. A másik oszlopba pedig azt, hogy milyen objektív bizonyítékok állnak rendelkezésedre, amelyek azt mutatják, hogy megéri folytatni az utat.
Például: Félelem oldal: „Félek attól, hogy kudarcot vallok és visszakerülök a kiindulási állapotba.”
Bizonyíték oldal: „Három hónapja rendszeresen fejlesztek három új készséget, sikeresen befejeztem a projektet és pozitív visszajelzéseket kaptam a főnökömtől.”
Ez a gyakorlat segít csökkenteni a torzított gondolkodást és visszatérni a valósághoz.
Hogyan fejlődhetünk fenntarthatóan anélkül, hogy a pszichológiai alkalmazkodás teljesen lemerítene minket?
2. Tedd fel a 1%-os kérdést!
Ne azt kérdezd magadtól: „Hogyan oldjam meg az egész életemet?”
Hanem azt: „Mi az az egyetlen, következő apró lépés, amivel ma 1%-kal előrébb kerülhetek?”
A kutatások szerint a kis, következetes lépések sokkal hatékonyabbak, mint a rövid ideig tartó motivációs fellángolások. Amikor a fejlődés nehéz, fókuszálj csak a következő lépésre. A következő megtanulandó leckére, a következő kalóriadeficites étekezésre, a következő edzésre, a következő üzleti megbeszélésre, a következő értékesítési hívásra és így tovább.
3. Kölcsönözz önbizalmat a múltadból!
Írj össze három olyan helyzetet, amelyről korábban azt hitted, hogy nem fogod túlélni. Egy szakítást. Egy munkahelyi kudarcot. Egy személyes válságot. Majd emlékeztesd magad arra, hogy mindegyiken keresztülmentél. A múltbeli sikerek, és a kudarcok átvészelése, és ezek tudatos felidézése bizonyítottan növeli az énhatékonyság érzését, vagyis azt a hitet, hogy a jövő kihívásaival is képes leszel megbirkózni.
Amit ilyenkor a legfontosabb észben tartani
A bizonytalanság, a káosz és az önmagunkban való kételkedés nem mindig annak a jele, hogy az életünk darabokra hullik. Lehet, hogy éppen valami új épül. Ezért ha most úgy érzed, minden összedől körülötted, érdemes feltenned magadnak egy másik kérdést:
Mi van akkor, ha éppen a következő életszakaszod alapjai épülnek?
