Orfeusz és Eüridiké mítoszát már temérdek alkotó feldolgozta, azonban Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix párosa egészen új kontextusba helyezte az operát. Az alaptörténet adott; Eurüdikét száműzik a pokolba, ahova követi szerelme, Orfeusz, aki azonban nem érti a nő új világát, így veszélybe kerül a kapcsolatuk.
Ezeket láttad már?
A szerelmi viszony kortárs értelmezésével bármelyikünk könnyen azonosulhat: a klasszikus forgatókönyv mellett felfedezhetjük a mindennapok férfi-női dominanciaharcát és szerelmi viszályait is a darabban. A két főszereplő ellenfele ezúttal jóval több, mint a halál: a hétköznapok konfliktusai és ellentétei akár a pokol metaforájául is szolgálhatnak, így tökéletesen idomulva a 21. század problémáihoz.
A tánc, mint nyelvrendszer mindig merész vállalkozás, hiszen itt szavak nélkül, "csak" mozdulatokkal adják át a történetet a művészek. A páros azonban remekül teljesítette ezt a kihívást, úgy, hogy a darab nem válik se monotonná, se érthetetlenné, se túlhosszúvá a közönség számára. A mozdulatok nyelvrendszere képes még árnyaltabban bemutatni a kapcsolatok dinamikáját és a táncosok közti vad szenvedélyt. Zoli és Beátrix remekül ötvözik a nehezebb és a könnyedebb jeleneteket; és több humoros betétet is tettek az egy órás darabba.
Az Orfeusz és Eurüdiké már csak két alkalommal lesz megtekinhető, március 4-én és március 21-én, a Vígszínházban.
Az előadás látványáért Dömölky Dániel, a hangtechnikáért Gryllus Ábris felelt.
