Ha lemaradsz, kimaradsz, tartja a mondás, ami tökéletesen illik a mesterséges intelligencia (AI) jelenlegi megítéléséhez is. Az AI felforgatja a munkaerőpiacot, bár ez itthon még nem látszik, globálisan már annál inkább. Előbb-utóbb Magyarországon is meg fognak jelenni azok az álláshirdetések, amelyek feltételként, de legalábbis nagyon jó pontként fogják elvárni az AI-tudást.
Ezeket láttad már?
Olyan munkaerőpiaci forradalom előtt állunk, amilyen talán még nem volt a történelemben. Egyes szakértők egyenesen az ipari forradalommal vagy az elektromosság feltalálásával, majd később az internet megjelenésével hozzák párhuzamba.
Rövidesen nem lesz munkád AI-tudás nélkül?
Finoman fogalmazva is szinte naponta változtak a munkaerőpiacon az AI-jal kapcsolatos információk. Az EU AI Act keretében európai uniós szabályokat határoztak meg, miszerint azoknak a munkavállalóknak, akik AI-jal dolgoznak, bármilyen szinten, képzésben kell részt venniük. Ennek oka elsősorban a szigorúbb, EU-s adatkezelési szabályozásokban van.
Csak az elmúlt 2 évre visszatekintve emberi ésszel szinte felfoghatatlan pörgés indult el a mesterséges intelligencia terén. Már a 2024-es Microsoft és LinkedIn által elvégzett kutatás (Work Trend Index) szerint is új szempontokat, elvárásokat fogalmaztak meg a munkáltatók. Az akkori adatok szerint a vezetők 66 százaléka azt mondta, nem alkalmaznának már munkavállalókat AI-készségek nélkül. 71 százalékuk szerint pedig egyenesen azt állította, inkább egy kevésbé tapasztalt, de AI-tudással rendelkező jelöltet foglalkoztatna, mint egy tapasztaltabbat, akinek nincsenek ilyen készségei.
2026-ra a mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai eszköz, hanem egyre inkább együttműködő partner a vállalatok, intézmények és magánszemélyek számára. Az AI Summit Budapest arra keresi a választ, hogyan alakítja át az AI a gazdaságot, az egészségügyet, a pénzügyi szektort, az oktatást, a médiát, a kreatív iparágakat, a kiberbiztonságot vagy akár a szabályozási környezetet. A konferencia központi kérdése, hogy kik lesznek az AI-forradalom nyertesei, hogyan térülnek meg az eddigi beruházások, és milyen szerepet kapnak az AI-alapú rendszerek a mindennapi munkavégzésben. Ne maradj le!
Te mit szólnál, ha levélszemétnek neveznék a munkádat? Ezeket a munkaköröket már ezzel azonosítják
A LinkedIn szerint jelentős növekedés tapasztalható abban, hogy a felhasználók a profiljaikhoz egyre többször tesznek hozzá AI-tudással kapcsolatos információkat, és a saját AI-képzéseiken egyre több nem műszaki, informatikai munkavállaló vagy álláskereső vesz részt. A LinkedIn arról is beszámolt, hogy a leggyorsabban növekvő munkakörök több mint kétharmada (68%) nem létezett 20 évvel ezelőtt.
Már nem csak a szoftverfejlesztőket, mérnököket érinti
Munkaerő-közvetítő cégek vezetőivel beszélgetve jól látszódik, hogy Magyarországon jelenleg még elenyésző az AI-ra építő meghirdetett állások száma. Elsősorban a szoftverfejlesztőknél és mérnököknél jelentek meg ezen feltételek. Ezzel együtt az is látható, hogy néhány munkakörnél már plusz elvárásként fogalmazzák meg az AI-tudást. Hogy milyen mértékben vált zavarossá a munkaerőpiac globálisan is, egypár, esetenként ellentmondásos trend, amelyek folyamatosan váltották egymást az elmúlt hónapokban:
- Az AI megjelenésével a junior munkakörök jelentős mértékben lecsökkenthetnek.
- Az AI szabályozott és produktív vállalati alkalmazásához elsősorban idősebb, tapasztaltabb munkavállalókra van szükség, különösen a Z generációra.
- A hazai állásajánlatok számottevő többsége még mindig iskolai végzettségre és tapasztalatokra épít, az AI nem feltétlenül jelent előnyt, talán csak valami bónuszt.
- A nők lehetnek a vesztesei az AI-munkaerőpiaci boomnak, mert az informatikai munkaköröket elsősorban férfiakkal töltik fel.
- A munkáltatók fiatalabb, de AI-tudással rendelkező munkavállalókat preferálnak, abban az esetben is, ha kevesebb munkatapasztalata van.
Globálisan már jól látható többek között a „hard és soft skill” villámgyors helycseréje. A korábban aranyat érő kódolási vagy lexikális tudás kiválasztást befolyásoló tényezői felváltották a kritikai gondolkodás, az empátia, az együttműködés és a rendszerszemlélet tudásának elsőbbsége.
„Az erősödő munkaerőpiaci versenyben a szakmaspecifikus ismeretek mellett az AI-képességek fejlesztésére van szükség, továbbá olyan képességek erősítésére, amelyek esetében a humán foglalkoztatottak az AI-jal szemben komparatív előnyökkel rendelkeznek. Ilyen például a kritikai gondolkodás, az empátia, az új ötletek kitalálása, a másokkal való együttműködés és mások munkájának a koordinálása, a rendszerszemlélet...” – írta Szalavecz Andrea év eleji cikkében, a Közgazdasági Szemlében.
Ugyanúgy érdemes kiemelni a szenior és junior pozíciók ambivalens dinamikáját. Miközben a munkáltatók inkább a fiatalabb, de AI-tudással is rendelkező munkavállalókat részesítik előnyben, olyan tendenciák is megjelentek, miszerint az idősebb és tapasztaltabb munkavállalókra is szükség van az AI miatt, hiszen jobban értik a kontextust, képesek elvonatkoztatni az AI válaszaitól, ezért jobban tudják ellenőrzni a produktivitás szempontjából kulcsfontosságú parancsok, kérdések AI-válaszait.
7 egyszerű, de hatásos módszer a pszichológustól, amikor elveszettnek érzed magad
Használod már az AI-t, de még nincs benne a szakmai önéletrajzodban?
Ha már jól látható, hogy az AI elkezdett megjelenni az élet és a munka minden területén, miért is maradna ki a munkaerőpiacról és az álláskeresésből? Bevallottan vagy nem, de már a hazai munkaerő-közvetítők és állást hirdető munkáltatók is használják az AI-t a jelentkezők szűrésére. A LinkedIn kulcsszavas keresési eljárásai is már ezek alapján is szűrnek. Azaz miközben rohamosan nő azon munkakeresők száma, akik beleírják a skilljeik közé az AI-tudást, maguk az állásokat hirdetők is elkezdték alkalmazni a mesterséges intelligencia adta előnyöket.
Bár Magyarország jelenleg még inkább piackövető helyzetben van az AI és munkaerőpiac tekintetében, érdemes már most elkezdeni tanulni az AI-t, és kortól, szakmától függetlenül használni. És ha ez már adott, beleírni az önéletrajzba.
