Az egyetemes történelem mindig is kutatta az örök élet titkát. Már ókori feljegyzések és legendák is foglalkoztak a témával, manapság pedig a sci-fi műfajának egyik közkedvelt kérdése, hogyan lehet valaki halhatatlan. Mindegy, hogy hibátlanul diagnosztizáló gépekről, univerzális életkapszuláról vagy az elme robottestbe helyezéséről van szó, az orvosi és biotechnológiai kérdések mindig népszerűek, de azt kevesen tudják, hogy a valóság, sokkal izgalmasabb, és elgondolkodtatóbb, mint ahogyan azt bármilyen író elképzeli.
Ezeket láttad már?
A valóságban az az izgalmas, hogy egyszerre reményt keltő, és kényelmetlen, megnyugtató és ijesztő, közeli és mégis nagyon távoli. A matematikai feladvánnyá szelidülő rákos megbetegedések mellett ott állnak a biológiai öregedés megállítására tett kísérletek, és az egészet körbelengi egy olyan társadalmi robbanás veszélye, amire sem a gazdaság, sem az intézményrendszerek nincsenek felkészülve. Pedig a kérdés csak annyi, hogy meddig élhet egy ember, és mi lesz ha ez valóban bekövetkezik?
A zárt rendszer és a Neumann-tétel
Neumann János matematikus, aki tragikus iróniaként maga is daganatos betegségben halt meg, egykor úgy fogalmazott: a rákot egyszer a matematika fogja legyőzni, mert minden olyan emberi probléma, amely lefordítható a matematika nyelvére, törvényszerűen megoldható. Dr. Peták István kutatóorvos az AI Summit színpadán ezt a gondolatot helyezte a precíziós onkológia jelenébe. A helyzet ugyanis az, hogy a biológiai komplexitás mögött valójában egy véges, zárt rendszer működik. Az emberi génkészlet véges, így a lehetséges daganattípusok száma is az, még akkor is, ha jelenleg mintegy 29 millió különböző mutációt tart számon a tudomány.
A rákkutatás mára eljutott oda, hogy több mint 200 célzott terápia létezik konkrét génhibákra, és további 2000 áll fejlesztés alatt. Csakhogy a daganat nem egyetlen izolált hiba, hanem jóval bonyolultabb molekuláris labirintus. Olyan összetett kombinatorikus mátrix, amelynek ugyan lehet megoldása, de az emberi agy nem képes minden tényezőt figyelembe véve lefuttatni, hogy az adott beteg egyedi mutációs profiljára melyik terápiás kombináció jelenti a megoldást.
Itt lép be a mesterséges intelligencia, de nem úgy, ahogy a legtöbben gondolják. Nem nagy nyelvi modellekről (LLM) és nem egyszerű statisztikai gépi tanulásról van szó, amelyek hajlamosak a hallucinációra. Dr. Peták Istvánék rendszere teljesen más megközelítést használ, ahol a hangsúly azon van, hogy minden egyes beteg daganatos profiljára egyedi tudásgráfot építsenek, és a sakkhoz hasonlóan kiszámolják a rák elleni legoptimálisabb, soklépéses kombinációt. Ahogy Dr Peták rámutatott: az onkológiai betegek 79 százalékánál létezne olyan elérhető célzott gyógyszer vagy kombináció, amellyel hatékonyan lehetne fellépni a daganat ellen, a gyakorlatban mégis csak a töredékük jut hozzá.
Megdöbbentő kutatási eredmények születtek, minden tizedik válaszadó azt vallotta, hogy az AI a lelki társa
A döntéstámogató algoritmusok lényege pedig az, hogy fel sem merül, hogy az orvosokat vagy az ő összetett tudásukat kellene pótolni, hanem a cél, hogy olyan számítási kapacitást adnak a szakemberek kezébe, amellyel évente több száz ember élete menthető meg pusztán az adatok helyes, hatékony és gyors összekapcsolásával.
Házi feladat: Ne halj meg a következő tíz évben!
Miközben az onkológia a betegségek molekuláris felszámolásán dolgozik, az orvostudomány másik frontján egy ennél is mélyebb szemléletváltás zajlik: az öregedés mint betegség kezelése. Dr. Kóka János, a Doktor24 elnöke arra emlékeztet, hogy az 1800-as években a születéskor várható élettartam mindössze 29 év volt, ma viszont 78 év körül mozog. Bár a közhiedelem szerint ez csupán a csecsemőhalandóság radikális zuhanásának köszönhető, a felnőttek túlélési esélyei is több évtizeddel nőttek – mindezt úgy, hogy a genomunk semmit sem változott.
A kutatások szerint az élettartamot 40 százalékban az életmódunk határozza meg, míg a genetika, a környezet és az egészségügyi ellátórendszer mindössze 20-20 százalékot nyom a latban. Egy masszív, 719 ezer veterán adatait vizsgáló tanulmány kimutatta: nyolc alapvető életmódfaktor (dohányzásmentesség, fizikai aktivitás, táplálkozás, alvás, stresszkezelés, alkoholfogyasztás minimalizálása, vérnyomás- és lipidkontroll, valamint a szociális kapcsolatok megléte) férfiaknál 24, nőknél 20 évvel toldhatja meg az életet.
A longevity igazi forradalma (Longevity 2.0 és 3.0) azonban teljes szemléletváltást ígér. Nem az a cél, hogy a meglévő betegségeket a lehető leghatékonyabban kezeljük, sokkal inkább a biológiai öregedés lassítása, majd visszafordítása lehet a kulcs. A longevity-kutatók alaptézise szerint ha a hagyományos prevencióval kihúzzuk a következő évtizedet, elérhetjük a „longevity escape velocity” (LEV) állapotát, ahol minden egyes megélt évhez a biotechnológia több mint egy évnyi egészséges élettartamot képes hozzáadni.
A hosszú élet szociális csapdája
Az orvostechnológiai optimizmus mögött azonban ott tornyosul egy hatalmas társadalmi tabu. Mi történik, ha a technológia valóban elhozza a 95-120 éves kort, méghozzá krónikus leépülés nélkül? Pintér Róbert szociológus (a Corvinus Egyetem docense) kíméletlen pontossággal világított rá a „Social Optimization of Longevity” (SOL), vagyis a hosszú élet társadalmi dimenziójának megoldatlan kérdéseire:
- Az örök munka világa: Mit jelent a 65 éves nyugdíjkorhatár egy olyan társadalomban, ahol az emberek 95-100 évig élnek kiváló mentális és fizikai állapotban? Az ellátórendszerek fenntarthatatlansága elkerülhetetlenné teszi a nyugdíj újradefiniálását.
- Lejáró diplomák: Érvényes maradhat-e a huszonéves korban megszerzett felsőfokú végzettség 60 éven keresztül egy olyan világban, ahol a technológia félévente ugrik egy generációt?
- Lakhatási fagyás és végtelenített öröklés: Hány generációnak kell majd együtt élnie? Mi történik a fiatalok mobilitásával és a lakáspiaccal, ha a nagyszülők és dédszülők nem adják át a vagyont, mert az öröklés kitolódik a távoli jövőbe, a vagyonfelhalmozás pedig néhány kézben koncentrálódik évtizedeken át?
- A biológiai kasztrendszer: Ki jut hozzá először az élethosszabbító terápiákhoz? Ha a leggazdagabb gazdasági és politikai elit éri el először a radikális élethosszabbítást, hogyan váltható le egy olyan gerontokrácia, amely 60-70 éven át ül döntéshozói pozíciókban?
Nem az AI fogja elvenni a munkádat, hanem egy olyan ember, aki már használja
A válaszokat egyelőre nem ismerjük, kérdés viszont egyre több van. A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy nem feltétlenül a technológiától és a jövőtől kell várni, hogy az egészséges életszakaszt kitoljuk, hanem érdemes már most a jelenben tenni érte – és ez könnyebb, mint gondolnád.
