Ami üstökösként robbant be Franciaországban – A hét könyve: Beleegyezés

2021.szeptember.26.

Vanessa Springora 13 éves volt, amikor egy jóképű és intelligens idősebb férfi felfigyelt rá, és hamarosan szerelmeslevelek tucatjával kezdte el ostromolni. Egy eleve elrendeltetett mesébe illő kapcsolat kezdete volt ez? Távolról sem. Springora, most, a Beleegyezésben húsbavágóan őszintén beszél az évekig tartó manipulációról, hangot adva a tinédzser önmagának, és annyi más lánynak is, akiknek ellopták a fiatalságát.

 A hét könyve: Beleegyezés
A hét könyve: Beleegyezés

Nem mindennap kerül a kezünkbe egy olyan könyv, ami szó szerint megváltoztatta, jobbá tette a világot. A franciaországi debütálását követően, a Beleegyezés rekordszámban kelt el, az elismert író, Gabriel Matzneff ellen ismételten vádat emeltek, és a beleegyezési korhatárt felemelték 15 évre. De miért kellett ennyit várni a társadalmi morál változására? Egy ünnepelt és irodalmi körökben tisztelt író hogyan „járhatott” 12-14 éves lányokkal, anélkül, hogy szóba került volna a pedofília?

Springora higgadtan és körültekintően mutatja be a gyerekkorának Párizsát. Még egészen kicsi volt, amikor a szüleinek viharos házassága véget ért, az édesapja szépen lassan eltűnt az életéből. Miután az anyukájával maradtak ketten, Springora gyakran kísérte el irodalmi estekre, vacsorákra a kor intellektuális szellemeivel. Az egyik ilyen est alkalmával vette észre, hogy egy végtelenül lehengerlő idősebb férfi egész este őt figyelte. A könyvben csak G. M.-ként szereplő író, a párizsi irodalmi élet meghatározó alakja volt, elnyert minden rangos díjat, a kabátzsebében egy minden esetben amnesztiát biztosító levelet hordott, melyet maga a francia elnök írt alá. A hazafele vezető úton a férfi megérintette a kezét, a combjuk egészen közel ért egymáshoz a kocsi hátsó ülésén. Másnap, Springorát egy neki szóló levél várta – az este megismert férfitől, Gabriel Matzneff írótól. Az elsőt egy tucat másik követte, majd hamarosan Springorát már az általános iskola előtt várta Matzneff, különösen odafigyelve, hogy mindig hosszú kabátban és napszemüvegben jelenlen meg, megőrizve az anonimitását.

A legmegbotránkoztatóbb fordulat talán nem is az, hogy egy közel ötven éves férfi egy kétéves kapcsolatba kényszerített egy 14 éves lányt (ami már önmagában bűncselekmény), hanem hogy mind

Springora és Matzneff környezete, nagyobb felháborodás nélkül nyugtázta a helyzetet. Amikor egy veszekedés alkalmával, Springora a férfi egyik barátjához, a híres filozófushoz, Emile Cioran-hoz fordul segítségért, ő csak ennyit tanácsol neki: élvezze ki, hogy egy ragyogó író őt választotta múzsájának, ne panaszkodjon, hanem támogassa a férfit. Egy botrányos TV-interjúban, Matzneff arról beszél, hogy a fiatal lányokat (és fiúkat) szereti a legjobban, akiket még „nem keményített meg az élet” – mint például a tizennyolc éveseket. Ugyanebben a műsorban felszólalt a kanadai író, Denise Bombardier is, aki teljesen felháborodott, hogy egy nemzeti televíziócsatornán valaki büntetlenül ilyenekről beszélhet. Metzneffet párszor kikérdezte a rendőrség, de végül elengedték (és elnézést kértek a zavarásért), Bombardiert pedig meghurcolták. Bár a kezdetekben Springora édesanyja határozottan protestálta a kapcsolatot, a liberális és szexuálisan felvilágosult közeg nyomására mégis szemet hunyt felette.

Springora mindezt a 70-es, 80-as években virágzó szexuális forradalomra vezeti vissza, a „tilos a tiltás” elv szerint éltek a korban. A zeitgeist mellett pedig óriási szerepe volt annak, hogy az irodalom és a művészet egyfajta alibiként szolgált a ragadozók számára. Mindenkit, aki felvont szemöldökkel olvasta Matzneff írásait, azzal nyugtattak, hogy ez csak egy művész gondolatfolyama, semmi komoly. Springora tehát jogosan teszi fel a kérdést:

mi mindent bír el a művészet? Hol van az etikai, morális határai?

Springora mesterien vegyíti a memoár és a regény műfaji elemeit, a könyve magával ragadó és letehetetlen. Külön elismerés illeti az írót, hogy teljesen nyíltan tette az életének ezt a meghatározó szeletét az asztalra: megosztotta a történetét, hogy legyőzze a saját és a többi hasonló sorsú áldozat démonját. És ezért nem lehetünk neki elég hálásak.

Szerző: Csibra-Kaizler Tamara

Ez is érdekelhet

Depresszió, szorongás, pánik és gyász: így őrizhetjük meg művészetterápiával a mentális egészségünket

Depresszió, szorongás, pánik és gyász: így őrizhetjük meg művészetterápiával a mentális egészségünket

GLAMOUR Horoszkóp

Heti horoszkóp: Félreértések, bizonytalanság jellemzi a hetet - Október 25-31.

Heti horoszkóp: Félreértések, bizonytalanság jellemzi a hetet - Október 25-31.

G-Food

Ősszel kihagyhatatlan recept: könnyed körtés saláta

Ősszel kihagyhatatlan recept: könnyed körtés saláta