Divatrajongók kedvenc Oscar-díja: hihetetlen nyerőszériák, magyar díjazott, gyönyörű ruhák
Először a 21. díjkiosztón, 1949-ben szerepelt a jelmeztervezői kategória. Ikonikussá vált filmek és számunkra szinte ismeretlen, győztes dizájnerek – így lehetne összegezni a vonatkozó Oscarok történetét. Pedig sok érdekességet rejt ez a kategória: például van a tervezők közt, aki nyolc(!) díjat nyert, és van magyar is.
Ezeket láttad már?
Edith Head igazi klasszikus, feltétlenül vele kell kezdenünk a sort. Az amerikai tervezőnőt 35-ször jelölték a jelmeztervezői díjra, nyolc alkalommal meg is kapta. Evvel minden idők rekordere a jelölések számát és az elnyert szobrokat illetően is.
Egyik díjazott filmje volt az Egy hely a nap alatt (1951). Az akkor még darázsderekú Elizabeth Taylornak tervezett pazar estélyi ruhája már a rajzon is gyönyörű volt, és fantasztikusan állt a színésznőnek a valóságban is. Taylornak egyébként civilben is tervezett ruhákat.
Edith a Római vakációval (1953) is Oscart nyert. Kapcsolata a főszereplő Audrey Hepburnnel több filmen át tartott. A film álruhás hercegnőjének ruhadarabjai a fiatal nők körében hamar divatosak lettek. (Nyilván nem elsősorban a hercegnői nagyestélyi, hanem a sikkes szoknya-blúz kombinációk.)
Lenyűgöző életművében azért van egy folt: a Sabrina (1954) híres jelmezeinek nagy részét igazából Hubert de Givenchy tervezte, ezeket a forgatáshoz Head csak átalakította és Audrey Hepburn alakjára igazította. Givenchy neve végül nem szerepelt a stáblistán, így Edith, mint vezető jelmeztervező, egyedül kapott Oscart, pedig a francia dizájnerrel megosztva lett volna igazságos.
A nagy balhé című filmért (1973) kapta utolsó, nyolcadik Oscarját. Ez volt a kedvenc díja, mert nem a "szokásos" női filmruhatárért, hanem férfi jelmezekért kapta. A vagány öltönyöket és kalapokat Paul Newman, Robert Redford és Robert Shaw viselte a filmben.
Marcel Vertès, azaz Vértes Marcell igencsak sokoldalú magyar festő-grafikus-illusztrátor-berendező-jelmeztervező volt, aki Párizsban, New Yorkban, majd ismét Párizsban élt és alkotott.
Vértest csak egyszer jelölték a jelmeztervezői díjra, és meg is nyerte a Moulin Rouge-zsal 1952-ben. Egyébként a filmért végül két Oscart kapott, mert látványtervezőként is felkerült a jelöltlistára és ott is győzött. A film főszereplője szintén magyar volt: a hollywoodi híresség, Gábor ZsaZsa.
Orry-Kelly ausztrál-amerikai tervező rengeteg, azóta klasszikussá lett hollywoodi filmben dolgozott, ilyen például a Máltai sólyom vagy a Casablanca. Háromszor is megkapta jól szabott jelmezeiért a díjat. Arról volt híres, hogy kitűnően tudta öltöztetni a problémás alakú sztárokat, sokan fordultak hozzá magánemberként is.
Harmadik Oscarját a Van, aki forrón szereti (1959) című Billy Wilder komédiával érdemelte ki. Van, aki még nem látta? Nem hisszük. :) Marilyn Monroe alakjával ugye nem volt a tervezőnek semmi gondja: isteni formáit áramvonalasan követő, szexi darabokat adott rá. Jack Lemmon és Tony Curtis csinos férfiból hihető nővé varázslása viszont már kimerítette a problémás kategóriát, de Orry-Kelly ezt is parádésan megoldotta.
Az angol Sir Cecil Beaton az 1930-as években divatfotóiról volt híres, képeit brit, az amerikai Vogue és a Vanity Fair jelentette meg. A második világháború idején hadi fotós lett belőle. A világégés után díszlet- és jelmeztervezéssel is kezdett foglalkozni. Őt egy világhírű, ikonikus musicalfilm miatt kell bevennünk a listánkba.
Ez a magyar származású George Cukor filmje, a My Fair Lady (1964), Audrey Hepburn főszereplésével és emlékezetesen jó ruhákkal. Beaton elnyerte érte második jelmeztervezői Oscarját. (Az elsőt szintén egy musicalért, a Gigiért kapta 1958-ban.)
Piero Gherardi olasz jelmez- és látványtervező nevét kevesen ismerik, de fogadjunk, hogy a munkáit már ti is megcsodáltátok. Federico Fellini leghíresebb filmjeihez ő tervezte ugyanis a jelmezeket, és kettőért Oscar-díjat is kapott. Fellini nemcsak jól kitalált öltözékek miatt szeretett vele dolgozni, hanem azért is, mert kitűnő helyszíneket talált, és a látványtervezéshez is értett.
Az Édes élet (1961) ikonikus film. Olasz címe mára "dolcsevita" formában sokszor használt köznév lett nálunk, és a szexi Anita Ekbergről is tudni szokták, hogy a filmben (figyelemreméltóan előnyös) estélyit viselve belegázolt a római Trevi-kútba. A másik film, amiért Gherardi megkapta a díjat a 8½. Nem volt kispályás.
A közelmúltat és a jelent nézve két nagyon sikeres jelmeztervező emelkedik ki a színvonalas mezőnyből, mindketten nők. Az amerikai Colleen Atwoodot 11-szer jelölték, és eddig 3 Oscart vihetett haza. Ő egyébként tervezett fellépő ruhákat a Ringling és a Barnum cirkusz művészeinek is. Első két Oscar-díját a Chicagóért (2002) és az Egy gésa emlékirataiért (2005) kapta.
Harmadik nyertes filmje, az Alice Csodaországban (2010) vegyes technikával készült: valós díszleteket, élő szereplőket és 3D-s animációs jeleneteket kombináltak össze. Emiatt egyáltalán nem volt könnyű olyan jelmezeket tervezni, amelyek összefogják és Lewis Carrollt idéző stílusban jelenítik meg a teljes – élő és animált – szereplőgárdát.
A brit Sandy Powell már 12 Oscar jelöléssel dicsekedhet, ebből hármat díjra váltott. Az idei díjkiosztón duplán izgulhat, mert két filmjéért is jelölték: benne van az ötben a Cinderella és a Carol is.
Első Oscarját a Szerelmes Shakespeare jelmezeiért kapta. Az Erzsébet-kori öltözékeknél nem tudott volna túlzásokba esni, mert az akkori elegáns ruházat valósága a fennmaradt festmények tanúsága szerint felülmúlja a fantáziát. Különösen Erzsébet királynő esetében, akiről tudni lehet, hogy igazi ruharajongó volt, így a filmben is extrém, díszes öltözéket kapott.
Utána az Aviátorban (2004) öltöztette Leonardo DiCapriót, Cate Blanchettet, Kate Beckinsale-t és a többi sztárt olyan elegáns, korhű ruhákba, hogy az Oscart ért. Utoljára Az ifjú Viktória királynővel (2009) nyert. Vajon idén is hazavihet egy újabb szobrocskát a gáláról?
R. Kovács Anna
