Kertész Attila képző- és iparművész alkotói munkájában a festészet csak arra várt, hogy előtérbe kerüljön

Kertész Attilában mindig is mozgolódott és jelen volt az alkotás iránti vágy. Miután a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen elvégezte a formatervezési szakot, társaival megalapította az egyik legsikeresebb magyar tervező csapatot, a Position Collective-t. A dizájntárgyak és belsőépítészeti tervezés mellett pár éve egy másik formában is magával ragadta az alkotás, mégpedig a festészeten keresztül. Az október 21-én nyíló budapesti tárlata kapcsán is beszélgettünk a művésszel művészetről, alkotási folyamatokról, a festészet jövőjéről.

Kertész Attila képző- és iparművész alkotói munkájában a festészet csak arra várt, hogy előtérbe kerüljön
Fotó: Bodnár Zsófia / Zsigmond Dóra Menswear

Amikor először találkoztam élőben a munkáiddal az az első szóló kiállításod volt a Projekt Showroomban két éve, azokat az alkotásokat a kőzetek, ásványok formavilága, színei inspirálták. Ez mennyire mondható el általánosan a képeidről? Miért pont a kövek, miért pont ezek a színek? Honnan ered irántuk ez a rajongás?

A kőzetek és ásványok külső megjelenése, fizikai sajátossága hosszú-hosszú időkön keresztül alakul és változik kedvező és kedvezőtlen hatásoknak köszönhetően, mint ahogy az ÉN, saját személyiségünk is életünk folyamán folyamatos változásban van. Ezért választottam központi témájának a GEMSELF sorozatomnak. Ezek a változtató tényezők, ha jók, ha rosszak, mindenképp fontos jelentőségük van személyiségünk alakulásában és ezt csak egyszerűen el kell tudnunk fogadni.

Ezt fejtegettem tovább ANIMA nevet viselő sorozatomban, ahol az én férfi és női oldalának különböző megjelenési formáját mutattam be absztrakt és már-már figuratív jegyekkel, férfi és női attribútumokkal utalva az egymáshoz viszonyított arányukra.

Most következő kiállításom, a GENETRIX, hasonlóan ennek a folyamatnak egy állomása, ahol az 'Ős'-Anya szimbólumokat dolgozom fel absztrakt eszközökkel. Számomra nagyon fontos állomás ez, mert önismereti folyamatom kulcsfontosságú témája. Az Anya jelentőségét, erejét és személyiségformáló jellegét dolgozom fel 10 festményből álló sorozatomban. Inspirációul törzsi kultúrák marokszobrai, termékenység szimbólumai és mintakincse szolgáltak. Leküzdhetetlen rajongásom van a múlt századforduló körüli anatómiai lexikonok grafikái iránt, így azok rajzi stílusa és színhasználata erősen hatott erre a sorozatomra is.

Mikor és hogyan kezdtél el festeni, a képzőművészethez vonzódni? Mikor tudtad, hogy ezt az utat választod hivatásszerűen is?

Már középiskolai tanulmányaimat is művészeti középiskolában végeztem, ahol egyértelműen eldőlt, hogy a művészetnek szentelem az életem. Ez egy nagyon mély és befele forduló időszak volt, amiből mai napig merítkezem. Egyetemi tanulmányaimat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező szakán végeztem, ami rengeteg gyakorlati tudással gyarapított és ami a képzőművészettől egészen eltérő alkalmazott művészeti, piacorientált szemlélettel ismertetett meg. Az egyetemet követően tervezőtársaimmal megalapítottuk saját tervezőirodánkat a POSITION Collective-t, ami belsőépítészeti szolgáltatás mellett folyamatosan bővülő bútorkollekcióit sikeresen értékesítjük a magyar és nemzetközi színtéren. Azonban az alkotás késztetése mindig is jelen volt és egy idő után rá kellett ébrednem, hogy ez olyan fontos eleme az életemnek, amit nem hagyhatok figyelmen kívül. Az, hogy ez a bennem levő kreatív feszültség a festészet médiumán keresztül kerül kifejezésre egy egészen természetes, zsigeri folyamat eredménye volt. Az, hogy ez mikor kezdődött, nem is tudom megmondani. De a lényeg, hogy az első saját kiállításom, a GEMSELF volt az a fordulópont, amikor azt a sok-sok éves alkotói folyamatot a műtermem zártságából a nagyközönség elé tártam.

Kik voltak rád a legnagyobb hatással? Kiknek a munkáira nézel fel leginkább, kik inspirálnak?

Kamasz koromban elképesztő hatással voltak rám Egon Schiele és Edvard Munch munkái, amit a bécsi Albertina Múzeumban láttam először. Kifejezettem emlékszem egy-egy alkotásra, ami előtt ott álltam szinte dermedten és próbáltam magamba szívni minden négyzetcentijét. Ez a rajongás a mai napig kitart. Azonban a kortársak közül aktuális kedvencem James Mortimer angol festő, aki furcsa, groteszk reneszánsz alkotásokra emlékeztető jeleneteket hoz létre valami furán pazar és érzéki módon, imádom!

Fotó: Kertész attila

Manapság már kevésbé beszélünk alkotói csoportokról, iskolákról, mint akár még a 20. század közepén is, de mégis te hova sorolnád magad? Milyen vonalat, stílust képviselnek a munkáid?

Hát igen, ez valóban egy nehéz kérdés. Talán azért is, mert mindig csak épp az adott alkotói szakaszt lehet szavakba foglalni, mert ez is, mint minden, folyamatos változásban van. Azonban az elmondható minden alkotásomról, hogy erősen érzékiek és érzelmi indíttatásból születnek, hiszen lényegében önismereti utamat dolgozom fel absztrakt formában, néhol már-már figuratív elemekkel megtűzdelve.

Hogyan néz ki nálad az alkotás? Mennyi idő alatt készül el egy kép? Milyen technikával festesz? Milyen folyamatokon mész közben keresztül, akár lelkileg? Egy-egy képben vagy sorozatokban gondolkozol inkább?

Alapvetően egy sorozat egy téma köré csoportosul. Már amikor egy sorozat lezárásán dolgozom, már kristálytisztán látom, hogy mi lesz a következő téma, amit meg kell 'emésztenem'. Folyamatosan készülnek a vázlatok, kiegészítve néhány szavas vagy mondatos jegyzetekkel. Van, hogy csak firkák először, néha már egy-két színfolt is megjelenik a papíron. Ez lehet egy jegyzetfüzet, papírcetli vagy éppen skiccpausz. A lényeg, hogy mindig van nálam egy pakk, tele eszközökkel, hogy még ha a legváratlanabb helyzetekben is (repülőút, posta, park, edzőterem) tör rám valami gondolat, rögtön papírra tudjam vetni. Amikor kiforr a fő gondolat, akkor már tudatosan járom körbe a témát. Általában mini grafitrajzokat készítek, amin akrillal jelölöm a főbb színeket. Ebből több tucat vagy száz is készül. Majd őket szelektálom, nézegetem és próbálom kiegészíteni. Ez akár hetekig, hónapokig is eltarthat. Hagyni kell, hogy a saját tempójában jöjjön. Gyakran van, hogy csak napokig ülök, egy vonalat sem húzok, a külső szemlélőnek talán úgy is tűnhet, hogy csak úgy bambulok, de ilyenkor már javában fejben festek... csak még ez belül zajlik. Meg kell várni, hogy az a sok érzelem, gondolat, emlék, motiváció stb. összesűrűsödve kirobbanjon és végre mozgásba hozza a kezeket. Na ekkor már beindul a munka: megfeszíteni a vásznat, feketére alapozni és felvázolni a főbb tömegeket. Egyes munkák elkészülnek néhány nap alatt, de vannak olyanok, amiken hónapokig dolgozom. Ez lényegében egy szülés – születés, nem nagyon tudod befolyásolni, jön, amikor jön és befejeződik, amikor befejeződik. A lényeg, hogy fokuszált maradjak. Ha bármi elvonja a figyelmem, ha elkezdek aggyal festeni, akkor azonnal befejezem és inkább valami másba kezdek.

Mit teszel, ha nincs ihleted? Honnan nyered az inspirációt ilyenkor? Mit csinálsz, hova mész, mit olvasol, nézel meg?

Téma az mindig van, az élet maga. De fontos a türelem. Nem szabad erőszakot alkalmazni magunkon. Ezt nehéz volt megtanulnom, még most is tanulom. Ez nem teljesítményre megy, nem mennyiségre. El kell fogadni, hogy nem lehet mindig csak adni – alkotni -, vissza is kell tölteni. Egy anyag elkészítése és prezentálása komoly szellemi és fizikai igénybevétel, muszáj rehabilitálni magam. Ilyenkor utazni kell, jönni-menni vagy csak feküdni napokig... csak befelé figyelni. És amikor kell, úgyis minden újra beindul.

Sajnos nem nevezhetjük Magyarországot a képzőművészek nagyhatalmának, szerinted mi kellene hozzá, hogy még több emberhez eljussanak a munkáid, vagy egyáltalán a művészet maga?

Hát szerencsére a social medianak köszönhetően, ha szerencséd van, releváns emberekhez is eljuthat a munkád híre. De az is igaz, hogy túl nagy az információs zaj, nehéz kitűnni. Annyi időt meg nem tölthetsz tartalmak készítésével, mint egy insta celeb, mert akkor ki az, aki alkot?? Szerintem itt is kitartás kell és hinni kell magunkban! Fontos láthatónak lenni, de a legfontosabb, hogy hiteles maradj magadhoz és alázatos a munkához!

Ha a rétegek mesélni tudnának - A különleges technikával dolgozó Soós Nóra festőművésszel beszélgettünk

Ha a rétegek mesélni tudnának - A különleges technikával dolgozó Soós Nóra festőművésszel beszélgettünk

Ha a rétegek mesélni tudnának - A különleges technikával dolgozó Soós Nóra festőművésszel beszélgettünk

Hol lehet a munkáidat megnézni, megvásárolni?

A munkáimat saját stúdiómban lehet megtekinteni előzetes bejelentkezést követően. Illetve mindenkit várok szeretettel az október 21-én nyíló GENETRIX nevű kiállításomra a Hybridart Space-ben az V. kerületi Galamb utcában. Erről az Instagram oldalamon folyamatosan fogok megosztani további részleteket, így érdemes figyelemmel kísérni

Hogyan látod Magyarországon, ebben a térségben a művészet jövőjét? És ebben hol látod magad?

Azt gondolom a jelenlegi helyzetben a jövőt elég nehéz megjósolni, nem csak Magyarországon, de a világon is. De egy dolgot tehetek csak, hogy alkotok tovább kitartóan és alázattal, bármi is lesz!

Ezen a hétvégén Kertész Attila veszi át az Instagramunkat a GLAMOUR Takeoveben, ismerjétek meg a munkáját még közelebbről.

Ez is érdekelhet

Mi az orgazmusdiéta - evéssel az szexuális örömért?

Mi az orgazmusdiéta - evéssel az szexuális örömért?

GLAMOUR Horoszkóp

Ma ügyelj, hogy a világ minden kincséért se hágj át szabályokat - Egymondatos horoszkóp: március 6. szombat

Ma ügyelj, hogy a világ minden kincséért se hágj át szabályokat - Egymondatos horoszkóp: március 6. szombat

GLAMOUR Horoszkóp

Rák a csillagjegyed? Így használd ki maximálisan az adottságaidat!

Rák a csillagjegyed? Így használd ki maximálisan az adottságaidat!