22 éves, és már megkapta a Magyar Filmkritikusok legjobb női főszereplőjének díját - Ismerd meg Román Katalint
Főszerepet játszik a Hat hét című új, magyar filmben, 22 évesen megkapta a Magyar Filmkritikusok legjobb női főszereplőnek járó díját, de a Színművészeti Egyetemre nem vették fel. Román Katalin született tehetség, ez a filmben nyújtott alakításából is kiderül.
Ezeket láttad már?
Mosolygós fiatal lány, aki ártatlan, nagy szemekkel néz a világra. Pont úgy, mint aki még csak most kezdi bontogatni a szárnyait, indítja el felnőtt életét. Román Katalin a valóságban azonban túl van már sok mindenen. 20 évesen megkapta élete első főszerepét a Hat hét című magyar filmben, és színészi alakításáért rögtön elnyerte a Magyar Filmkritikusok legjobb női főszereplőnek járó díját. Erős szakmai kezdés, főleg annak tudatában, hogy háromszori próbálkozásra sem vették fel a Színművészeti Egyetemre. A film számos külföldi fesztiválra kapott meghívást, Katut mindenütt vastapssal ünnepelte a közönség, tehetségét nemzetközi filmkritikusok is nagyra értékelték. A Hat hét című filmet március 23-tól játszák a magyar mozik.
Nagy a szakadék a filmben alakított kamaszlány, Zsófi és a boldog, kiegyensúlyozott családból származó Katu valós élete között. Színészi tehetségének, kitartó munkájának köszönhetően a fiatal színésznőnek sikerült oly hitelesen Zsófi bőrébe bújnia, hogy ha a két lányt egymás mellé állítanánk, kevés hasonlóságot vennénk észre rajtuk.
A filmben alakított kamaszlány
Román Katalin a Hat Hét című filmben egy érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzserlányt alakít, aki későn vette észre terhességét, ezért úgy dönt, örökbe adja kislányát. Édesanyja arra bátorítja, hogy tartsa meg a gyermeket, majd együtt felnevelik. Zsófi tudja, hogy ez lehetetlen, hiszen szerény körülmények között élnek, pultos fizetéséből segít eltartani húgát és nehezen kezelhető anyját. Egyetlen kiútja van ebből a reménytelennek tűnő élethelyzetből, az, hogy élsportoló. Ha bekerül az országos asztalitenisz selejtezőbe, nagyobb az esélye, hogy ösztöndíjjal továbbtanulhat. Zsófi ezért higgadtan a nyílt örökbefogadás mellett dönt, és egy régóta várakozó párnak adja örökbe gyermekét egy civil szervezet segítségével. A film Zsófi szemszögén keresztül követi a szülés utáni hat hetes időszakot, amikor a vér szerinti anyának még joga van az örökbeadás után visszavonni a döntését.
Katu valós élete
Katu Sümegen született, négy testvére van, ő a legkisebb gyerek a családban. Apukája hegedűtanár, éppen ezért mindenki hegedül a családban. Katu sem volt kivétel, szülei azt szerették volna, ha belőle is zenész lesz, de őt már óvodás kora óta a színészet érdekelte. Hatéves korától szerepelt a helyi városi színtársulatban. 16 évesen felkerült Budapestre, a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba hegedű szakra, innen egyenes út vezethetett volna a Zeneakadémiára, de Katu helyette a Színművészeti Egyetem színész szakára felvételizett. „16 évesen Budapesten bekopogtattam Földessy Margithoz, ő készített fel a felvételire. Annyira biztos voltam a dolgomban, hogy máshová nem is jelentkeztem, emlékszik vissza középiskolás éveire a lány.”
Három felvételi, három visszautasítás
„Az első felvételibe tele önbizalommal vágtam bele és nagyon összetörtem, amikor a második forduló után eltanácsoltak. Leérettségiztem, el kellett mennem dolgozni, hogy Pesten tudjak maradni és tovább járhassak Földessy Margit tanodájába. A második alkalommal szorongva indultam el a vizsgára, legjobban a harmadik felvételikor féltem, mert akkor forgattuk a Hat hetet és ezt beírtam az önéletrajzomba. Attól tartottam, hogy a tanárok azt gondolják: ez a lány főszerepet játszik egy filmben, biztos azt hiszi magáról, ő már kész színésznő.” Katu negyedszerre már nem próbálkozott, elfogadta, nem ez az ő útja. Sőt, most már azt mondja, nem bánja, hogy nem hivatalos keretek között tanulja a színész mesterséget. Nem tartja magát ízig-vérig színpadi alkatnak, amit a Színművészetin keresnek, a filmezés áll hozzá közelebb.
Felkészülés a forgatásra
Katu a véletlennek köszönheti, hogy megkapta ezt a főszerepet. Akkoriban nem járt még castingokra, egy tanára ajánlotta be a film rendezőjének, Szakonyi Noémi Veronikának. Amikor kiderült, ő játssza Zsófi szerepét és kezébe nyomták a közel százoldalas forgatókönyvet, akkor szembesült a rá váró kihívással. „Akkoriban a határán voltam annak, hogy végleg lemondjak a színészi ambícióimról. Rengeteget dolgoztam, hogy el tudjam tartani magam, nem maradt időm Margithoz járni, éreztem, egyre kevesebb a motivációm. Ezzel a szereppel megkaptam a nagy lehetőséget, hogy bizonyítsak és ez átlendített a mélyponton.” – mondja. A forgatás előtt két és fél hónappal Katu felmondott a munkahelyén és csak a szerepre készült. Napi 5-6 órát edzett a Statisztika SE edzőivel, pingpong tudást a nulláról fejlesztette olyan szintre, ami a filmhez kellett. „Nem gondoltam volna, hogy ennyire komplex ez a sportág. Talán azért sikerült ilyen gyorsan megtanulnom pingpongozni, mert 15 évig hegedültem, ezért jó ritmusérzékem van, tudok egyszerre több dologra is koncentrálni.”
Belebújni Zsófi bőrébe
A szerepre készüléshez az is hozzátartozott, hogy Katu összebarátkozott a profi pingpongos lányokkal, akik a filmben sporttársait alakítják. Feljárt hozzájuk a kollégiumba, együtt bandázott velük pont úgy, mint Zsófi a filmben. Zoomon interjút készített fiatal várandós nőkkel, frissen szült anyákkal, hogy megtudja, hogyan viselkedik, mit él át egy ilyen helyzetben lévő nő. „Arról is kifaggattam őket, hogyan ülnek rá nagy hassal a WC-re, reggel felkeléskor milyen mozdulat megy a legnehezebben nekik. Úgy mentem edzeni, hogy feltettem a terhes hasat, és Zsófi kedvenc zenéit hallgatva pingpongoztam. Minden érdekelt, hogy minél hitelesebben tudjam hozni a szerepet.” Civil szervezetek segítettek abban, hogy Katu belelásson az örökbefogadás világába, örökbe fogadó és örökbe adó nőkkel is beszélgethetett. A pingpongos jeleneteket, a vajúdás és a szülés felvételeit viszonylag könnyen végig csinálta, a szerep legnehezebb része számára az anyaság élményének hiteles megélése volt. „Nagyon kellett koncentrálnom ezeknél a jeleneteknél, a magánéletemből tudtam olyan helyzeteket, érzéseket felidézni, amelyek segítettek átélni és megjeleníteni Zsófi szembesülését az anyasággal és babájának elengedését.”
Forgatás alatt és forgatás után
A Hat hét című filmet 21 napig forgatták, Zsófi a jelentek többségében végig jelen volt. Katu a film rendezőjével Szakonyi Noémi Veronikával és a forgatókönyvíróval Vincze Máté Artúrral nagyon közeli barátságba került és a többi profi szereplő is sokat segített neki a munkában. „Az utolsó forgatási napon, amikor a rendező megköszönte a munkánkat, zokogásban törtem ki és három órát egyfolytában sírtam. De ez jól eső sírás volt, megkönnyebbülést jelentett, mert addigra már nagyon elfáradtam, az adrenalin tartotta bennem a lelket. Aztán végtelen ürességet éreztem, jött a nyár, pihenhettem volna, de nem találtam a helyem.”
Filmfesztiválok, vörös szőnyeg, pompa, csillogás
A film utómunkálatai egy évig tartottak, Katu ezalatt folytatta hétköznapi életét. Tavaly augusztusban, amikor a Hat hét meghívást kapott a Szarajevói Filmfesztiválra, a stáb egy része újra összeállt és együtt utaztak fesztiválról fesztiválra. Katu addig csak a horvát tengerparton járt gyerekként a szüleivel, nagy élményt jelentettek számára a külföldi fesztiválok. Életében először repülőre szállt, egyedül utazott ki Franciaországba, az Arras Filmfesztivára, majd tovább Tallinnba, ahol szintén díjat nyert a film. Sajnos Isztambulba nem tudott elmenni, ahol a filmfesztiválon neki ítélték a legjobb női főszereplő díját. „Szarajevóban tapasztaltam meg, milyen a vörös szőnyegen állni. Ez a filmfesztivál egy nagyon komoly rendezvény, megadják a módját az ünneplésnek. Én is szépen felöltöztem, magyar tervező ruháját viseltem, de annyira zavarban voltam, hogy nem tudtam élvezni a pillanatot. Csak később tudatosult bennem, mi is történt velem.”
Mit szólnak a szülei?
Katu anyukája is fiatalon szülte első gyermekét, majd utána még négyet. A Kárpátaljáról származó, görögkatolikus vallású családban a gyerekvállalás és a gyerekek felnevelése szent dolog, ezért, amikor a szülők elolvasták a forgatókönyvet, nagyon nem értettek egyet a főszereplő döntésével. Amikor elkészült a film, és látták lányukat megformálni Zsófi alakját, megváltozott a véleményük. A filmvásznon szembesültek azzal, hogy egy ilyen komoly döntés hátterében sokkal összetettebb élethelyzet, lelkiállapot van, nem lehet a magunk életéből kiindulva ítélkezni. A film is ezt az üzenetet sugallja.
Hogyan tovább?
Katu nem adta fel álmát, hogy színésznőként filmekben forgasson, de addig a megélhetésért más területeken kell pénzt keresnie. Jelenleg külföldi filmforgatásokon dolgozik gyártási asszisztensként, távolról figyeli, hogyan készülnek a nagy nemzetközi filmes produkciók. Sok minden kavarog a fejében jövőjével kapcsolatban, 22 évesen még előtte az élet, tehetségével és szorgalmával biztos, hogy megtalálja majd az útját.
