Stork Natasa: „Érdekel ez a rafinált tettenérhetetlenség”

Szereti magát folyamatosan képezni, azt pedig még jobban, ha sikerül szinte észrevétlenül ábrázolnia egy-egy színészi gesztust. Stork Natasa okos és érzékeny játéka tökéletesen megállta a helyét a Veszélyes lehet a fagyi című filmben. Olvasd el vele készült interjúnkat.

 Stork Natasa, a Veszélyes lehet a fagyi díjnyertes színésznője
Fotó: Harazdy Eszter/Glamour

Veszélyes lehet a fagyi – könnyen megzavarhatja a nézőket az ambivalens, talán baljós cím, ugyanakkor a film is kicsit ilyen: semmi sem az, mint aminek elsőre látszik. Szilágyi Fanni rendező első nagyjátékfilmjében egy ikerpár első látásra nagyon különböző, de a felszín alatt mégis egyező lelkivilágát állítja szembe egymással. A filmbeli ikerpárt, Adélt és Évát, Stork Natasa játssza, méghozzá olyan bravúrosan, hogy a New York-i Filmhétről a legjobb női főszereplő díjával a kezében tért haza. A színésznővel a dupla szerep alakításának kihívásairól, a szakmabeli elismerésről és a nehéz társadalmi témák feldolgozásáról beszélgettünk.

A korábbi munkáidhoz képest miben volt más felkészülni Adél és Éva szerepére?

Női rendező női főszereplőjeként a legmeghatározóbb kezdeti lépés valami speciális összehangolódás volt. Hülyén hangzik, de olyasmi, mint a szerelem: elkezded az ő szemén keresztül látni és érzékelni a világot, csak itt tudatosan történik mindez. Aztán párhuzamosan ki kellett dolgozni két karaktert úgy, hogy mindkettő személyes és életszerű maradjon, mégis elkülöníthető legyen. Aztán ugyanazt a karaktert a saját, és az ikertestvére szemszögéből is fel kellett építeni. Utóbbi egy szakmai extremitás, életem eddigi legnagyobb színészi kihívása volt.

A Veszélyes lehet a fagyi az összeegyeztethetetlen testvéri feszültség témája mellett olyan társadalmi jelenségeket is feldolgoz, mint a bántalmazó kapcsolatok vagy a szülés utáni depresszió. Milyen eszközökhöz nyúltál, hogy az alakításodban képes legyél érzékenyen, de hitelesen hozni a szerepeket?

Mindig találok hozzájuk valamilyen személyes kapcsolódást. A nagy emberi konfliktusok olyan univerzálisak, hogy legtöbbször tálcán kínálják magukat. Éva estében említetted például a szülés utáni depressziót, amiről közvetlen tapasztalatom nincs, de ismerem azt az érzést, amikor a külvilág azt várja tőlem valami miatt, hogy boldog és elégedett legyek, és ez ellentétben áll a belső világommal. Amikor a felszínen minden irigylésre méltóan rendben van, de a saját érzéseim nyomasztó kontrasztot képeznek ezzel a felszínnel, és nem lehet beszélni róla, mert nyafogásnak hat.

Stork Natasa tökéletesen építette fel az ikerpár, Adél és Éva karaktereit a felkészülés során
Fotó: mozinet

A film a két külön perspektíva bemutatásával éri el, hogy a nézőközönség akarva-akaratlanul is elkezdjen szimpatizálni az egyik vagy a másik karakterrel - te hogyan tudtál pártatlan maradni?

Mindig színészi pártatlanságra treníroztam magam, hogy teljesen szublimálni tudjam az ítéleteimet a karakterekből, akin dolgozom. Így a legnehezebb és egyben legkockázatosabb épp az volt, hogy itt nem volt szabad teljesen pártatlannak maradni. Adél szemszögéből Éva elkényeztetett, nyafogós, egy olyan nő, akinek minden az ölébe pottyant. Éva szűrőjén keresztül viszont Adél kicsit nagyképű és megközelíthetetlen. Mindkét szemszögben a főszereplővel kell azonosulnia a nézőnek, a másikban viszont mindig van valami elnagyolt és karikatúra-szerű, vagyis ilyenkor megjelenik ez a bizonyos vélemény szűrő. Ez filmen pengeélen táncolás, mert könnyen színpadiasságba csúszhat, de itt fontos volt, mert a történet többek közt arról szól: sokszor így látjuk egymást.

A Felkészülés meghatározhatatlan ideig tartó együttlére című filmben hasonló zsánerű karaktert alakítottál, mint Adél. Van olyan szerep, ami közelebb áll hozzád, vagy könnyebben tudsz vele azonosulni?

Vannak olyan karakterek, amiket nehezebb organikusan kihozni magamból. Utólag aztán nem is mindig emlékszem, hogy mennyire volt munkaigényes a köztünk lévő távolságok áthidalása. Adél és a Felkészülés Vizy Mártája esetében is csak tippelni tudnék, viszont egymáshoz képest teljesen más karaktereknek látom őket. Látszólag ugyanaz a foglalkozásuk, két orvos, de ez teljesen mást jelent mindkét esetben. Márta a szakmai tápláléklánc csúcsa, egy női idegsebész, foglalkozásával már-már mesei hátteret teremtve a szerelembeesés problematikájának. Adél esetében az, hogy röntgenképeket analizál egy sötét szobában, pont, hogy inkább – Éva kacsalábon forgó életének az ellenpontjaként – a hétköznapiságot hozza be.

Stork Natasa a Veszélyes lehet a fagyi című filmben
Fotó: mozinet

A New York-i Filmhéten neked ítélték a legjobb női főszereplőnek járó díjat - a karriered ezen pontján miként hat rád ez az elismerés?

Jó érzés, hogy ezek szerint értik és tetszik valakiknek, amit csinálok. Van az a típusú fodrász, akitől kijőve nem azt mondják, hogy „Fodrásznál voltál, de jó!” – hanem hogy „Jól nézel ki! De mitől?”. Nekem ez az utóbbi tetszik, mindig ilyen szerettem volna lenni a saját szakmámban. Érdekel ez a rafinált tettenérhetetlenség. Hogy hogyan lehet valamit a legfinomabban, szinte észrevehetetlenül ábrázolni, amikor nem látszódik a gesztusok mögül a színészi szándék. Ez viszont azt a csapdát rejti, hogy tényleg nem látszik semmi, hogy az érthetőség rovására megy az életszerűség. Ez aggasztó. Egy-egy ilyen elismerés viszont azt jelentheti, hogy működik az elméletem.

Korábbi interjúban említetted, hogy eljátszottál már a gondolattal, hogy a színészet mellé tanulsz mást is, ez még ma is releváns?

Abban hiszek, hogy a színésznek elsősorban magán kell dolgoznia, és csak aztán a szerepein. Szeretem képezni magam. Egy ideje ki vagyok éhezve arra, hogy tanuljak valamit, színészettől függetlenül. Idén elkezdtem egy egyetemet, de még nem tudom, hogy fog menni, mert egy teljes embert követelő munkamenetbe próbálom a tanulmányokat beilleszteni.

A film végső konklúziója a női boldogságkeresés körül forog, Adél és Éva is megtalálja a maga szabadságát. Számodra milyen hétköznapi dolog jelenti a boldog szabadságérzet megélését?

Munka, család, a barátaim. Ez időszakos, de mostanában a futás; amikor körbe futom a Margitszigetet.

Olvass még több exkluzív interjút a GLAMOUR.hu-n:

Ez is érdekelhet

A tökéletes fenyőfa titka - Mégis melyiket érdemes választani?

A tökéletes fenyőfa titka - Mégis melyiket érdemes választani?

Tedd & Ne tedd

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Katalin hercegné újrahasznosított kabátban kezdi új életét

Monitor

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói

Marilyn Monroe ritkán látott utolsó fotói