Miután nagyon divatos dolog lett olimpiát nézni, ott volt a helyünk Londonban. Gyurta Dani szponzora, a Honda jóvoltából az "úszóisten" világcsúcsát a helyszínen nézhettük végig, de a sok-sok "Ria-Ria-Hungária" kántálásunknak köszönhetően fordult meg a férfi vizilabda csapat szerencséje is a Románia ellen vívott mérkőzésen. Na jó, ezt az utóbbit csak szeretnénk:) Kukkantsatok be velünk az olimpiai faluba!
Ezeket láttad már?
Egy biztos, mi is lefutottuk a maratont a három nap alatt, amíg töviről-hegyire bejártuk a londoni olimpia területét. Csöppnek semmiképpen sem nevezhető a terület és bár a hírek arról szóltak, hogy lehetetlen jegyekhez jutni, és hogy rengeteg az üres hely, mi csak a tömegre emlékszünk, amivel egy-egy esemény után sodródtunk a másik felé. A magyar zászlóból palástot kreáltunk, hogy mindenki lássa, mi a pálya.
Szerencsére rengeteg magyar szurkolóval és önkéntessel találkoztunk, de a brit önkénteseket is már csak arra sikerült megtanítanunk, hogy "Viszlát", mert az összes többi magyar szurkolói zsargont ismerték és örömmel kiabálták a hangosbemondóba, ha megláttak bennünket. Még akkor is gratuláltak nekünk (mintha bármi részünk lenne a magyar sportolók eredményében:), ha épp egy britet parancsolt maga mögé egyik honfitársunk. Csak bámultunk és örültünk, és sokat tanultunk tőlük a sportszerűségről és arról, hogyan kell közösen élvezni a sportot. (Focimeccsen nem voltunk:)
Kukkantsatok be velünk az olimpiai faluba és nézzetek meg néhány felemelő, izgalmas pillanatot!
Új divatszínek: arany, ezüst, bronz!
