Bár sokan esküsznek a friss nyomtatott papír illatára, mások a digitális térben elérhető, határtalan irodalomban lelik örömüket. De vajon mi alapján választunk a fizikai könyvek és az e-olvasók között, és hogyan reagál erre az agyunk?
Ezeket láttad már?
Létezik a Földön két olyan kutatás is, ami azt vizsgálta, hogy az online olvasásból az emberek 25%-nak a könyv illata hiányzik a legjobban, ami fun fact-nek tökéletesen megfelelő, de még mindig nem ad elég támpontot arra, hogy vajon miért esküszik valaki az friss illatú papírra, míg más a virtuális térben korlátlanul elérhető irodalomban leli örömét. A témának a Mindwell Pszichológiai Központ tulajdonos szakorvosával, dr. Dura Mónikával jártunk utána, hogy válaszolni tudjunk erre a sokakat foglalkoztató kérdésre.
Ez történik az agyunkkal olvasás közben
Kezdjük az elején azzal, hogyan is működik az agyunk akkor, amikor írott szöveget olvasunk. Mint sok más esetben, ebben is hordozunk még olyan dolgokat társadalom kialakulása körüli időkből, amikor két ősember még viszonylag ritkán levelezett egymással a szakóca használati szokásaikról. Az írott szövegek értelmezésének képessége emellett alig kétszáz éve kezdett széles körben általánossá válni, így az agyunk eredetileg nem az olvasásra fejlődött ki.
Ez lehet az oka annak, hogy a szervezetünk ilyenkor több terület összehangolt munkáját kénytelen bevetni: miután egy pillanat alatt felismerte a betűk alakját, a nyelvi hálózatok közreműködésével tulajdonít jelentést az adott szövegnek, miközben folyamatosan következtet valamire, amit még nem olvasott el. A szem ezalatt állandó mozgásban van azért, hogy minél több vizuális információt fogadjon be, dolgozzon fel és jelezzen előre egyszerre.
„Ezért az olvasás nem kognitív folyamat. Nem egyszerűen beérkezik az információ, hanem az agy folyamatosan értelmez, összehasonlít és kapcsolatokat hoz létre” - foglalta össze a szakértő. Az agy és a látószervek számára közben az sem mindegy, hogy milyen környezetben találkozik a szöveggel: egy nyomtatott papíron olvas, vagy egy olyan oldalon keres, ahol egy időben nem csak egy, hanem több vizuális elem is jelen van egyszerre.
Puskás Ágota: „Minden bántalmazásnak számít, ha valaki visszaél a hatalmával, miközben korlátozza a másik szabadságát.”
Ezekhez a támpontokhoz kötődnek az emlékeink
Erre egy meglepő eredménnyel járó 2020-as vizsgálat világított rá, ahol azt figyelték, hogy emberek a képernyőn, vagy a könyvekben lévő tartalmat képesek jobban értelmezni. A válasz azonban nem az egyik, vagy másik lett, hanem az a szöveg nyert, ahol több az állandó navigációs támpont volt, amihez az olvasó kötni tudta a tartalomról megmaradt emlékeit. Ilyen támpont lett az oldalak számozása vagy beosztása, és ilyen navigációs kapaszkodó a digitális szövegben megjelenő kiemelés, vagy aláhúzás is.
„Az elektronikus szöveg feldolgozásának alapmechanizmusa természetesen nem válik teljesen mássá. A képernyőn megjelenő szót ugyanúgy fel kell ismerni és jelentéssé kell alakítani. A különbséget elsősorban az olvasás környezete és az információ térbeli szerkezete adhatja.”
Mikor érdemes a képernyőt, és mikor a hagyományos könyvet választani?
Az utóbbiból következik, hogy nem mindegy, hogy milyen tevékenységhez, milyen típusú környezetet választunk. Egy hosszú könyv lineáris olvasása akkor lehet megfelelő, ha el akarunk mélyedni a szavakkal lefestett világban, míg amikor dolgozunk, vagy tanulunk, sokkal hasznosabb, ha digitális eszközöket használunk.
Az online oldalak elrendezése számos olyan mankót képes adni, ami arra szolgál, hogy a munkánkat gyorsabbá és eredményesebbé tegye. Az agyunk ugyanis képes arra, hogy kiemelje a számunkra szükséges kulcsszavakat, emellett a szövegben vagy a szövegen kívül elhelyezkedő linkek többlet információval tudnak szolgálni ahhoz, hogy megtaláljuk, amit keresünk, vagy jobban megértsük azt a témát, amit éppen tanulmányozunk.
Nagyon fontos, hogy nem feltétlenül az eszköz maga az, ami meghatározza, hogy kinek melyik módszer lesz a komfortos, hanem az, hogy a figyelmünket mennyire képes lekötni az előttünk álló tartalom és milyen körülmények közepette találkozunk vele. Hogy van-e esetleg valami külső nyomás, vagy olyan tényező, ami zavarhatja a szöveg megértését.
Ezek a tényezők veszik el a figyelmünket olvasás közben
A kutatók a csoportokon végzett tesztek mellett természetesen nekiveselkedtek a neurofizikának is, karöltve az EEG-s vizsgálatokkal, amelyek a várakozásokkal ellentétben nem találtak meghatározó különbséget pusztán aközött, hogy az ember egyik, vagy a másik módon került közelebb az olvasnivalóhoz. Az viszont kifejezetten szembetűnő volt, hogy mennyi minden tudta elvonni a figyelmet arról a dologról, amit éppen olvastak az emberek, és ez cseppet sem véletlen.
Már nem magányos elfoglaltság az olvasás, a könyvklubok lettek az új közösségi terek
Egy idegesítő módon beúszó banner azonnal elviszi a műsort, de ugyanúgy az is könnyen el tudja vonni a figyelmünket a szöveg értelmezésétől, amikor a könyv mellett megy a tévé, vagy a baráti chatben valaki éppen úgy dönt, hogy elküld hatvan mémet, amitől folyamatosan felriadunk a pittyegésre.
Az idegrendszeri tesztek mellett nem maradhatott ki az olvasásban kulcsszerepet játszó szervünk, a szem sem, ami elsőként találkozik az előttünk álló szöveggel. Ezek a kísérletek viszont arra mutattak rá, hogy amikor a szöveg felosztása eltért a megszokott könyvbéli elrendezésétől, a látószerv könnyebben elfáradt, ellenben azzal a helyzettel, amikor a számára megfelelő kijelzőn, a már jól ismert felosztás alapján kellett információt feldolgoznia.
„Vagyis a digitális olvasásnál nemcsak az számít, hogy elektronikus eszközt használunk, hanem az is, hogyan van kialakítva az eszköz, illetve maga a szöveg” - világít rá Mónika
Mindig is írni akartál egy könyvet, de nem tudod, hogy kezdj neki? A Könyvmentorok segítenek!
A jelenleg elérhető tudás alapján úgy tűnik, hogy amikor a papír alapú és a virtuális olvasnivalóról beszélünk, akkor nem két ellentétes jelenséget kell értsünk alatta, hanem két olyan dolgot, ami egy picit más nyelven, más eszközökkel egészíti ki egymást és rajtunk, a körülményeinken, valamint a céljainkon múlik, hogy egy őszi esős délutánon egy fizikális könnyvel kuckózunk be, vagy az interneten olvasunk utána annak, ami mindig is érdekelt, de sose volt időnk utána eredni.
Csatlakozz te is
Szeretsz olvasni? Akkor a GLAMOUR BookClub neked szól! Első eseményünkön Vass Virág Szóló című regénye kerül a középpontba. De ez nem egy klasszikus könyvbemutató lesz, a résztvevők ugyanis előzetesen megismerhetik a kiválasztott könyvet, majd egy közös eseményen találkozhatnak az alkotóval, és nem egyszerűen dedikálásra, hanem beszélgetésre, kérdésekre, közös gondolkodásra kapnak lehetőséget. A rendezvényt október 16-án rendezik meg a budapesti TimeOut Marketben!
Forrás: Frontiers in Psychology, PubMed Central (PMC), SciELO
