Ne hagyd, hogy a gyermeked online csalás áldozata legyen!

Vajon hogyan ismerhetjük fel időben ezeket az online csalásokat, visszaéléseket és hogyan készülhetünk fel rájuk? A rendkívül fontos témáról dr. Varga Árpáddal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi Főosztályának osztályvezetőjével beszélgettünk.

Mennyire vagyunk tudatosak a különböző online csalásokhoz kapcsolódó kérdésekben?

Ez mindig attól függ, hogy milyen típusú csalásról beszélgetünk. A legismertebb esetek, amikor adathalász e-mailek, telefonos üzenetek formájában próbálnak véghez vinni valamilyen csalási kísérletet. Ezek annyira elterjedtek mostanában, hogy szerencsére a társadalom egyre nagyobb része képes már felismerni az ilyen helyzeteket. Vannak azonban olyan módszerek, amelyek ezeknél jóval rejtettebb formában jelennek meg, így új típusú készségeket igényel ezek felismerése.

Erre jó példa a közösségi médiában a hamis, vagy nem létező termékek reklámozása, vagy a mesterséges intelligencia felhasználásával végrehajtott bűncselekmények esete. A témában való tudatosságot nagyban támogatja, hogy egyre több platform foglalkozik a problémával, és a közösségi oldalak is igyekeznek ezeket eltávolítani és tiltani. Az NMHH oldalán is rengeteg cikk segít eligazodni a legfontosabb kérdésekben, azonban mégis fontos látnunk, hogy sokszor rajtunk múlik, felismerjük-e a legrejtettebb csalási módokat is.

Melyek azok a jelek, amelyek segíthetnek abban, hogy a felhasználó gyanakodni

Az egyik leggyakoribb próbálkozások egyike, amikor adathalász e-mailek vagy telefonos üzenet formájában keresnek minket a bankunk, vagy valamelyik szolgáltatónk nevében. Ezeket az üzeneteket mindig nagy elővigyázatossággal kell kezelni. Első lépésként érdemes megnézni a feladó e-mail címét, gyanúra adhat okot, ha furcsa karakterek vannak benne, vagy ismeretlen domainnévről érkezik.

Figyeljünk arra is, hogy az üzenetben nem használnak-e elavult logót, illetve, hogy megszólítanak-e minket név szerint. Ha az e-mailben link is található, érdemes megvizsgálni a hozzá tartozó URL-címet. Fontos leszögezni azt is, hogy a bankok és szolgáltatók soha nem kérnek PIN-kódot, jelszót, bankkártyaadatokat vagy CVV-kódot elektronikus üzenetben, vagy telefonon. Ezeket az adatokat semmilyen hivatalosnak tűnő adategyeztetés során nem szabad megadni.

Az e-mailes csalások mellett egyre gyakoribbak a telefonos átverések is, amikor például egy bank nevében keresnek meg minket. Ilyenkor kérjük el az ügyintéző elérhetőségét, és próbáljuk visszahívni a hivatalos telefonszámot. Egy különösen elterjedt visszaélési forma az úgynevezett befektetési csalás is, ezekben az esetekben gyakran kérik, hogy telepítsünk távoli hozzáférést biztosító programot a számítógépünkre (például gyakori az Anydesk szoftver használatának kérése). Ezen keresztül a csalók figyelhetik, mit gépelünk be, így megszerezhetik belépési adatainkat, és akár pénzügyi tranzakciókat is végrehajthatnak a nevünkben.

Az internet nem játék, légy felelős szülő az online térben is!

Hogyan védhetjük meg magunkat, értékeinket és adatainkat az online veszélyektől?

Az egyik legfontosabb lépés, hogy minden online felülethez erős, egyedi és rendszeresen frissített jelszavakat használjunk. Ezeket soha ne írjuk le még papírra sem, de különösen ne mentsük el egyszerű szövegként a számítógépünkön. Kifejezetten a gyerekek esetében érdemes odafigyelni arra is, hogy a bankkártya adatait milyen weboldalakon használják, hiszen a nyári időszakban sokan vásárolnak online a szülők bankkártyájával, vagy fizetnek elő valamilyen szolgáltatásra, így például online videójátékra, vagy streamingre.

Az online vásárlások alkalmával érdemes virtuális bankkártyát használni, amelyen csak annyi pénz van, aminek elvesztése nem okoz gondot. Alternatív megoldásként a PayPal vagy más biztonságos online fizetési rendszerek is jó szolgálatot tehetnek. Nagyon fontos, hogy mindig frissen tartsuk a telefonunk operációs rendszerét, a rajta lévő alkalmazásokat, különösen a banki applikációkat.

Ha online fizetünk, mindig ellenőrizzük, hogy az oldal biztonságos-e, figyeljünk rá, hogy a fizetés egy ismert és biztonságos fizetési rendszeren keresztül történjen. Az NMHH Online Hősök kampányban kiemelten hangsúlyozzuk a kétfaktoros azonosítás használatát, vagyis ne csak jelszóval védjük a fiókjainkat, hanem egy plusz hitelesítési lépéssel is, például egy másik e-mail címre vagy telefonra érkező kóddal.

Pozitív fejlemény, hogy az ügyfélkapu rendszer átalakulása óta egyre többen használják ezt a megoldást, így ma már talán többek átvezetik ezt a gyakorlatot egyéb regisztrációjuk során is, tekintve, hogy manapság ez a lehetőség már az online szolgáltatások jelentős részében elérhető és tovább növeli a biztonságot.

B. Nagy Réka: „Az internet rengeteg lehetőséget kínál, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt magában”

Mennyire jellemzőek az online csalások a közösségi médiában?

Sajnos a közösségi média egyre inkább érintett az online csalásokban. A fiatalokat sokkal inkább olyan csalások érintik, amelyek például TikTokon keresztül érkeznek: influenszernek látszó profilok különféle lehetőségeket kínálnak nekik, legyen szó online munkavégzésről, termékek hirdetéséről vagy weboldalak ajánlásáról.

Gyakoriak a kriptovaluta-befektetési ajánlatok is, amelyek a fiatal felnőttek körében terjednek a közösségi médián keresztül. Ilyen esetekben nem elsősorban a technikai védelem, mint a jelszavak biztonsága a kulcs, hanem sokkal inkább a kritikai gondolkodás és a tudatosság fejlesztése.

Természetesen az ilyen eseteket azért a szolgáltatók is ellenőrzik, de a csalási módszerek gyors fejlődése miatt a közösségi oldalak is folyamatos lemaradásban vannak. Ezért is indokolt az adott közösségimédia-felületen is bejelentést tenni, még akkor is ha a baj megtörténte előtt észleltünk egy csalási kísérletet.

A Chat GPT „bet” van veled? Felkészültél arra, ha a mesterséges intelligencia szlengben válaszol?

Fontos, hogy a fiatalok és a szülők is felismerjék, milyen súlyos következményekkel járhat, ha valaki megadja a bankkártyaadatait vagy túl sok személyes adatot oszt meg magáról. Ezek a helyzetek nemcsak csalás áldozataivá tehetik a fiatalokat, hanem akár más bűncselekményekben is érintetté válhatnak. A legfontosabb lépés tehát a tudatosság növelése és hogy ne higgyünk a túl jó ajánlatokban!

Mit tegyünk, ha csalás áldozatává váltunk?

Ha véletlenül megadtunk valamilyen személyes adatot vagy információt, az első és legfontosabb lépés, hogy haladéktalanul tegyünk feljelentést a rendőrségen. Ma már ezt online is megtehetjük, akár szülői segítséggel is. Ugyanilyen sürgős a bankkártya azonnali letiltása.

Szerencsére a legtöbben már online bankolnak, és a bankok lehetővé teszik, hogy egy telefonhívással vagy az applikáción keresztül gyorsan zároljuk a kártyát. Nagyon fontos, hogy minden bizonyítékot összegyűjtsünk: készítsünk képernyőfotókat az érintett üzenetekről, e-mailekről, átutalásokról, és mentsünk el minden csalásra utaló információt.

Ha sikerül bizonyítani, hogy a pénz levonása nem a mi hibánkból történt, nagyobb az esély a visszatérítésre. Természetesen más a helyzet, ha mi magunk kattintottunk gyanús linkre, telepítettünk kétes alkalmazást vagy olyan „jó befektetésnek” hitt ajánlatba bocsátkoztunk, amely később csalásnak bizonyult.

Ilyen esetekben sajnos kevesebb az esély az elveszett összeg visszaszerzésére. Bár sokan azt gondolják, hogy a feljelentés hiábavaló, mégis nagyon fontos, hogy a hatóságok pontos képet kapjanak a csalások mértékéről. Ez segíti őket abban, hogy milyen módon fejlesszék nyomozati módszereiket és abban, hogy felismerjék és sikeresen kezeljék az új csalási formákat.

Hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia ezeket a visszaéléseket?

Napjainkban egyre inkább terjed a deepfake technológia és a hangalapú manipulációt alkalmazó csalások használata. Előbbi segítségével a csalók képeket és hangokat is generálnak, míg a hangalapú csalásoknál az a cél, hogy egy általunk ismert személy hangját hamisítsák meg.

Ezek az eljárások egyre szélesebb körben terjednek, de még mindig fejlődő technológiáról van szó, amely nem mentes a hibáktól. Például egy élő beszélgetés során az AI-alapú rendszerek nem mindig tudnak olyan gyorsan és természetesen reagálni, mint egy valódi ember.

Ha tudatosan figyelünk erre, az AI által generált hanganyagokban észrevehetünk kisebb árulkodó jeleket, például apró sípolásokat, furcsa hangsúlyokat vagy a beszéd ritmusának enyhe eltéréseit, amelyek arra utalnak, hogy nem azzal beszélünk, akinek hisszük. Az idősebb korosztályt gyakran célozzák meg olyan csalások, amikor egy rokon nevében telefonálnak, és megpróbálják lemásolni az illető hangját.

A klasszikus adathalász csalásoknál – például e-mailben vagy SMS-ben – az AI használata abban okoz problémát, hogy lehetővé teszi tökéletesen megírt, hihető üzenetek előállítását. Ezek a csalások sokszor nemzetközi szinten zajlanak, ezért az új technológiák segítenek az egyre pontosabb fordítások, és a magyar viszonyokra szabott valósnak tűnő megkeresések elkészítésében. Manapság az AI segítségével az üzenetek tökéletes nyelvezettel, meggyőző stílusban, komplex szerkezetben készülnek, és még a bennük szereplő linkek is teljesen valósághűnek tűnhetnek.

Újtipusú módszernek tekinthető a chatbotok segítségével történő adathalászat is, amely során az elkövetők a különböző beszédmodulokkal felvértezett chatbotok segítségével képesek úgy tevékenykedni, hogy azt higgyük, egy banki ügyintézővel vagy hivatalos személlyel beszélünk, miközben valójában egy AI-alapú rendszerrel van dolgunk. Ezért ismét fontos hangsúlyozni, hogy mindig szorítkozzunk minél kevesebb személyes információ megadására.

Miért fontos a gyerekek tudatosságának fejlesztése az online csalások tekintetében?

Az Online Hősök kampányunk célja, hogy felhívjuk a szülők figyelmét, mennyire fontos foglalkozni az online csalások témakörével. Úgy gondolom, hogy a mai gyerekek egyre tudatosabbak ebben a témában, ugyanakkor folyamatosan „jobb” és „okosabb” csalási módszerekkel kell megküzdeniük.

A szülőknek tudatosan kell foglalkoznunk ezzel a területtel, különösen azért, mert ők maguk is könnyedén áldozattá válhatnak. Fontos tudni, hogy Magyarországon a kiberbűncselekmények körülbelül hetven százaléka csalás, és ezek az elmúlt években a legnagyobb anyagi károkat okozó bűncselekményekké is váltak.

A gyerekek és a szülők számára egyaránt elérhetők hasznos tippek és praktikák az NMHH Online Hősök oldalán, ahol arról is olvashatnak, hogyan lehet felismerni a csalásokat, és hogyan érdemes ezekről beszélgetni a gyerekekkel. Emellett hasznos tippeket tartalmazó cikkeket és kiadványokat találunk a gyerekaneten.hu weboldalon is. Szülőként felelősségünk, hogy a gyerekeknek megtanítsuk átlátni a veszélyeket, és a pénzügyi eszközök tudatos, illetve biztonságos használatát is.

A felnőtteknek meg kell tanulniuk felismerni, milyen veszélyek leselkednek rájuk, hiszen ők tudják a leghatékonyabban továbbadni ezt a tudást a gyerekeknek. Ez a mesterséges intelligencia esetében is igaz. Meg kell érteniük, hogyan működik ez a világ. Ha mi, felnőttek megtanuljuk felismerni ezeket a kockázatokat, akkor nagyobb eséllyel tudjuk gyerekeinket is segíteni e téren. Így válhatunk igazán tudatossá, és így tudjuk őket megvédeni hosszú távon az online tér veszélyeitől.

Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával.