Gyakori, hogy a bántalmazó gyermek, bántalmazó környezetből jár az iskolába - beszélgetés az iskolai bántalmazásokról Szajli Claudia pszichológussal
Mindenki hallott róla, de sokan a mai napig nincsenek vele tisztában, hogy mit is takar a bullying. A „bullying” az angol bully, vagyis terrorizáló, támadó emberekre használt szóból ered. Az ilyen viselkedési jegyeket mutató emberek folyamatos zaklatással, megfélemlítéssel és megalázással bombáznak másokat.
Bár a gyerekeket és fiatalokat iskolai környezetben érő bántások miatt sokan hiszik, hogy a jelenség csak gyermekkorban fordul elő, valójában felnőtt, érett környezetben is gyakran előfordul.
A bully gyengeségei
„Sokszor iskolai környezetben jelentkezik először. Több kutatás rámutatott, hogy a gyerekek egyfajta mintakövetésként is alkalmazzák ezt társaikkal szemben. Elég gyakran előfordul ugyanis, hogy egy bántalmazó otthoni környezetből érkező gyermek az iskolában a többi gyereket kezdi fenyegetni és erőfölényt kialakítani” - kezdi Szajli Claudia pszichológus.
A bullying rendszeresen ismétlődő viselkedés, amely munkahelyi környezetben mobbinggá is alakulhat, vagyis a zaklatás csoportos formájává. Ezt általában egy belül bizonytalan, magával elégedetlen ember kezdi el, aki a másik emberben irigyelt vagy szokatlannak tartott személyiségjegyeket elkezdi darabokra szedni, kisebb sértésekkel indítva.
„A hatalmi viszonyokat tekintve jellemzően eltérnek az erőviszonyok. Akár hierarchiában, akár testalkatban is eltérhetnek a felek. Ha irigységből, vagy pozícióféltésből indul ki a zaklatás, akkor arról van szó, hogy valaki felismeri a másikban azokat a képességeket, amelyek rá veszélyesek lehetnek” - magyarázza a szakértő, aki szerint amennyiben bizonyos képességekben a másik jobban teljesít, erősebb, elindulhat egy zaklatási folyamat, amellyel a bully elejét akarja venni a másik erőfölényének.
„Nagyon sok manipulatív eszközt be tud vetni a támadó fél. Ilyen a gaslighting – magyarul gázlángolás –, amellyel az áldozatot sarokba szorítja, vagyis megkérdőjelezi saját valóságában, saját hitében. Ha a bullyt kérdőre vonják, ezt a technikát alkalmazva azt mondja, hogy nem emlékszik az esetre, vagy az nem is úgy történt, esetleg az illető túlérzékeny. Ezek a manipulatív eszközök ahhoz vezetnek, hogy a bántalmazott fél úgy kezdi érezni, hogy vele lehet valami probléma. Itt kezdi el az áldozat magában a hibákat keresni, ami pontosan a bully célja.”
„Namaste” – Minden jógagyakorlást így zárunk, de lehet, hogy nem kéne?
Hárítás
Mivel a bully nem engedi magát kérdőre vonni, nagyon összeszedetten kell őt szembesíteni. Nem szükséges lesüllyedni az ő szintjére, megtanulni hangosabbnak lenni vagy nagyobbat mondani. Ezek az emberek rutinosak abban, amit csinálnak, hiszen gyerekkoruktól kezdve ezekkel a taktikákkal élnek. Számukra nincs is más valóság, hiszen nem először csinálják: mindenkit így kezelnek, nem csak bennünket.
„Az asszertív kommunikációban fontos szerepe van az időkérésnek. Ha egy adott helyzetben hirtelen ér egy támadás bennünket, akkor igenis kereshetünk alkalmasabb szituációt, és összeszedett gondolatokkal is visszatérhetünk rá. Konkrét helyzeteket mondjunk az illetőnek, és írjuk le, hogy mely viselkedése volt elfogadhatatlan.”
Attól, hogy valaki nagyhangú, nem kell tolerálnunk a viselkedését. Nem az nyer, aki hangosabban nyilvánul meg, hanem az, aki érvekkel támasztja alá mondandóját. Az ilyen emberek sokszor észre sem veszik, hogy viselkedésük mennyire visszatetsző és átlátszó mások számára. Ha egy munkahelyen nem szeretnénk a magánéletünkről beszélni, és emiatt a kolléganő hazugságokat kezd terjeszteni, azt nem kell tolerálnunk.
„Nem kell magyarázkodni. Lényegre törően és röviden el kell mondanunk, hogy amennyiben nem tud professzionálisan viselkedni az illető, annak következménye lesz. Fontos, hogy ne emeljük fel a hangunkat.
A zaklatónak a saját belső feszültségéből jönnek a bántalmazó viselkedési formák, amelyeket alkalmaz.
Senki, semmilyen körülmények között nem érdemli ezt meg a másiktól. A bully-k méltatlan viselkedése a saját, belső bizonytalanságukból adódik, ezt fontos tudatosítani, annak érdekében, hogy elkülönítsük magunktól viselkedésüket és megőrizzük a nyugalmunkat.”
A pszichológus arra is kitér, hogy a szembesítés a bántalmazó félnek fájdalmas, hiszen ezzel azt jelezzük feléjük, hogy velük gond van. A kritikát az ilyen emberek képtelenek kezelni a belső nehézségeik miatt. Megérthetjük érzéseiket, de ki kell állnunk saját magunkért és meg kell húznunk a saját határainkat. Nekik ugyanis ehhez nincs joguk.
Szemlélődők
„Az asszertív kommunikáció fontos eleme, hogy felhívjuk a támadó figyelmét, hogy nincs helye viselkedésüknek a környezetben. Aki kívülállóként lesz tanúja egy ilyen esetnek, fontos, hogy ne maradjon passzív. Sok ember a beilleszkedés miatt marad csöndben. Egyszerűen a győztes oldalon szeretne maradni az adott helyzetben, és nem konfrontálódni, holott a szemlélődők aktivizálása kiemelten fontos egy ilyen helyzetben” - magyarázza a szakértő, aki arról is beszél, hogy ideális helyzetben a szemlélődők közbelépnek.
Lébényi Anna, a VUUV Works alapítója: „Nem elég a szép kirakat, annak igazinak is kell lennie, valós emberi értékeket kell közvetítenie”
Az egész környezet felelős ugyanis, ha ilyen eset történik. Az erőfölény addig tart, ameddig tolerálja a környezet a bully cselekedetét, és nem szólal meg, nem állítja le. „Sokszor pont az tudja előre lendíteni a helyzetet, hogy valaki fellép harmadik félként és kiáll a másik mellett. Ez azonnal leállítja az erőfölényt. Nyugodtan szerezzünk támogatókat és vonjunk be szemlélődőket, akik egyetértenek velünk. Felnőtt környezetben nem szabad hárítani a felelősséget, és azzal elintézni a dolgot, hogy ez az ő kettőjük dolga.
Ezért a közösség felelőssége is, hiszen ők alakítják ki a normarendszert.
A rendszer hiányosságai
Amennyiben olyan környezetben éljük mindennapjainkat, ahol támogatva van hogy sértően beszólogatnak, nem nagyon tudunk mit tenni. Fontos, hogy hogyan viselkedik a vezető egy adott helyen. Amennyiben ő is megengedi magának ezt a hangnemet, azzal megadja a tónusát a munkahelyi légkörnek.
„Értékrendben és hozzáállásban kiemelten fontos a példamutatás. Vállalati szinten azt lehet tenni, hogy megteremtünk egy olyan rendszert, amely élhető környezetet biztosít a munkavállalók számára. Ha egy vezető rossz példát mutat és nem támogató, hanem ellenséges közeget teremt, akkor fontos lehet tréningezni a vezetői skilleket. Erre nem árt, ha van érzékenység. Ez ugyanis egy vállalatról sok mindent elmond.
Sok helyen sajnos nincsen HR és vissza is élhetnek azzal, ha ezt valaki bejelenti. Ilyenkor ki kell alakítani erre vonatkozóan egy rendszert. Ha ez nem megy magától, akkor külső szakember bevonására van szükség” - tanácsolja a pszichológus, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy egy munkahelyi légkör mindenre és mindenkire kihat. Olyanra megy el ugyanis az energia, amire nem kellene. Fel kell ismerni a helyzetet, és tudatosítani a vezetőkben, hogy lépésekre van szükség.
„Nem létezik életkor, csak egyéniség” - interjú Hajas Lászlóval
„Amennyiben már jelen van a bullying érdemes egy megbeszélés keretein belül minden érintett féllel beszélni, majd több alkalommal visszatérni rá, hogy történt-e változás. Ideális környezetben a bántalmazó fél figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha többszöri figyelmeztetésre sem változtat a viselkedésén az végső soron elbocsátással járhat. Mindenütt a közösség normarendszere határozza meg, hogy mennyire sikeres, népszerű egy illető, aki beszólogat vagy dominálni próbál másokat, így a csapatnak is tréningre lehet szüksége.
Egészségtelen környezetben előbb-utóbb kialakul a bullying.
Ahol fenyegetés és dominancia harcok folynak, ott ugyanis előbb-utóbb lesz valaki, aki betölti a bántalmazó szerepét” - magyarázza Szajli Claudia, aki szerint ha olyan rendszerben találjuk magunkat, ahol hiába állunk ki magunkért, vagy ahol félrefordítják a viselkedésmintákat, ott át kell gondolnunk, hogy megéri-e maradnunk az adott helyen.
„Végső soron mérlegelni kell, hogy megéri-e a hely a mentális egészségünk hanyatlását. Sok esetben már a fluktuáció is gyanús lehet. Miért mennek el a munkavállalók az adott helyről? Milyen a légkör? Interjún hallgatni kell az intuíciókra, ez már a mi felelősségünk. Kutatások rámutattak, hogy tényleges fizikai betegségeket vonhat maga után egy ilyen folyamat a szenvedő fél számára. Következményekkel járhat, azontúl, hogy önértékelésünk romlásnak indul, és már nem fogunk tudni ugyanúgy funkcionálni a mindennapokban” - zárja a beszélgetést a szakértő.