Állítsuk meg a mérgező divatipart! - A fenntartható alternatívák nyomában Alden Wicker divatszakértővel
Hogyan betegíthet meg a divat? Melyek az iparág legveszélyesebb anyagai, gyakorlatai? Mit tehetünk mi a tiszta gardróbért, milyen egészséges, fenntartható alternatívák léteznek? Ezekre a kérdésekre egyenesen Alden Wicker fenntartható divatszakértő és újságíró, a To Dye For: How Toxic Fashion Is Making Us Sick – and How We Can Fight Back (Festeni/Meghalni érte: Így betegít meg bennünket a mérgező divat - és hogyan küzdhetünk ellene) című könyv szerzőjétől kaptunk válaszokat.
Hat éve a Delta légitársaságok új, szintetikus keverékből készült egyenruhákat vezettek be. Nem sokkal ezután a légiutas-kísérők bőrkiütésekről, hajhullásról és agyködről panaszkodtak, és sorra megbetegedtek. Alden Wicker 2019-ben, miután majdnem egy évtizede írt a divat fenntarthatóságáról, egy rádióműsor felkérése beszélt elsőként arról, miért betegedtek meg a Delta légitársaság utaskísérői a munkaruháiktól.
Százötven év csend
„Azelőtt még soha nem hallottam arról, hogy a ruházat toxikus vegyszereket tartalmazhat. Elhatároztam, hogy utánajárok, és amit találtam, az valóban sokkoló volt. Nem csak a légiutas-kísérők egyenruhái aggályosak – ez a jelenség minden ember számára kockázatot jelent” – magyarázza a szakértő.
A divatmárkák mintegy százötven évig sikeresen söpörték szőnyeg alá, hogy a divatban használt szintetikus anyagok és a fosszilis tüzelőanyagokból készült festékek hogyan hozhatóak kapcsolatba az autoimmun betegségek, a meddőség és az asztma terjedésével, az ekcéma kialakulásával és a többi. Könyvében Wicker elmagyarázza, hogyan jutottunk el idáig, mi ennek a tétje, és hogy mi mit tehetünk az egészséges, biztonságos ruhatárért.
Állatkísérletektől mentes természetes alapanyagok, környezetbarát csomagolás, és a többi - legyen végre a szépségipar valóban fenntartható
A veszélyek
„A textíliák sokkal összetettebb kémiai termékek, mint amilyennek látszanak! Egyetlen ruhadarab többezer vegyi anyagot tartalmazhat, de amit látunk, az csak az összetevők mintegy öt százaléka. Minden más teljesen rejtve marad előttünk” – figyelmeztet Wicker. Hozzáteszi, az olyan szintetikus szálak, mint a poliészter, petrokémiai folyamatok során készülnek.
Ezáltal olyan műanyagszálakat állítanak elő, amelyek hormonális zavarokat okozó vegyületeket (BPA, ftalátok, antimon), illetve több ezer egyéb szennyezőanyagot, vegyi anyagot tartalmazhatnak. Ezeket aztán további bőrirritáló vagy rákkeltő festékekkel, valamint „teljesítménynövelő” vegyszerekkel kezelik. Ilyen például a PFAS is, amely víz- és foltállóságot biztosít, de rákkeltő lehet, és toxikus hatású lehet a reproduktív szervekre.
„A természetes szálak általában jobbak, de ezeket is kezelhetik formaldehid alapú ráncmentesítő bevonatokkal, továbbá szennyeződhetnek a raktárban vagy a szállítás során használt biocidoktól” – fejti ki a szerző.
Steiner Kristóf: Forgalmi dugó van az agyamban
A divatiparban dolgozók közvetlen veszélyben vannak
Ha mi, a divatipari termékek végfelhasználói is ki vagyunk téve a ruhagyártás mérgező folyamatainak, akkor az iparági dolgozók, akik közvetlenül is érintkeznek a gyártás során használt vegyszerekkel, még inkább.
„Találkoztam egy tamilnádui ruhagyártó munkással, akinek karfiolszerű elváltozások jelentek meg a karjain és lábain, mert szintetikus ruhákat varrt egy gyárban. A ruhaipari munkások be is lélegezhetik a különböző festékekkel és bevonatokkal kezelt textilport, és ez hozzájárulhat a Flock Worker’s Lung nevű intersticiális tüdőbetegség kialakulásához, amely növeli a tüdőrák kockázatát” – teszi hozzá Wicker.
A káros vegyi anyagoknak való kitettség hatása a textilmunkásokra, akik közül sokan a fejlődő országokban dolgoznak, már korábban is ismert tény volt. Az ezzel kapcsolatos rendszerszintű előrelépés azonban még várat magára.
Apokalipszis a divatban — Hogyan öltözzünk klímaválság idején?
Vigyázat, ismeretlen vegyszerek
A divatmárkák még mindig nem tudják, mi van a saját termékeikben, amiket a fogyasztóknak eladnak, állapítja meg Wicker. Fogalmuk sincs, mert a ruházati termékeken használt kémiai anyagok „titkos recepten” alapulnak, még a festékházak számára is ismeretlenek. Ha valakinek kémiai égési sérülése vagy egyéb irritációja keletkezne, a márka azt kérné, bizonyítsa be, melyik vegyi anyag okozta azt. Ugyanakkor ők is jól tudják, hogy
lehetetlen egy ruhadarabot minden lehetséges káros vegyi anyagra letesztelni.
A közelmúltban a kutatók és a jogvédők felgyorsították a szokásos ruhadarabok vásárlásának és tesztelésének gyakorlatát, és figyelemreméltó eredmények kerültek napvilágra. Ahogyan a The Guardian vonatkozó cikke is rávilágít, a Canadian Broadcasting Corporation harmincnyolc darab gyermekruhát vizsgált meg a Zaful, az AliExpress és a Shein ultragyors divatmárkáktól.
Úgy találta, hogy minden ötödikben található megnövekedett mennyiségű mérgező vegyi anyag, például ólom, PFAS és ftalátok. A cikk szerint a tudósok által a ruhákban talált vegyszerek némelyike mérgező vagy egyéb módon veszélyes lehet – bőrreakciókat vagy asztmát okozhat. Más márkák termékeiről – a ruházatként való használaton kívül – bebizonyosodott, hogy rákkal, reprodukciós toxicitással, allergiákkal és bőrszenzibilizációval is kapcsolatba hozhatók.
Divattervezők vagyunk, divattal akarunk foglalkozni, de fenntartható módon - beszélgetés a SECONDLAND és a BORBALA tervezőivel
Törvényi szabályozás kell
Alden Wicker úgy véli, sürgősen több törvényre van szükség a mérgező vegyi anyagok visszaszorítása érdekében. „Kalifornia és New York már betiltotta a PFAS-t a ruházatban, Dánia hamarosan megteszi ugyanezt. Az USA-nak azonban még sok veszélyes vegyi anyagot kellene tilalmaznia szövetségi szinten. Jelenleg csak három van a listáján, és csak a gyermekruházatban. Az EU több mint harminc vegyi anyagot tiltott be a textíliákban, de a PFAS-t nem – sokkal többet kellene tennie” – összegzi a szerző.
Kiemeli továbbá, hogy a fogyasztóknak jogukban áll tudni ruháik teljes összetevőlistáját, hogy elkerülhessék az ismert allergéneket (például a különböző festékeket, a formaldehidet vagy a nikkelt).
Megbízható, egészséges alternatívák
Alden Wicker szerint a legtöbb márka által vezetett fenntarthatósági kezdeményezés értéktelen. A ZDHC nevű márkakonzorcium, amely igyekszik kiszorítani a ruházati termelésből a toxikus vegyszereket, rendkívül hatékony ezen a téren, véli a szakértő. A ZDHC egy káros anyagokat tartalmazó listát is kidolgozott, és együttműködik ruhagyárakkal annak érdekében, hogy biztosítsák: nem használnak semmit erről listáról.
„Szeretném látni, hogy a törvényhozás épít a ZDHC munkájára, és kötelezővé teszi azt az iparág egészére, nem csak a részt vevő divatmárkákra és gyárakra” – teszi hozzá Wicker. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk mi annak érdekében, hogy tiszta, biztonságos gardróbunk legyen?
Dr. Rodics Katalin kutatóbiológus: Tiszta vízből és egészséges élelmiszerből már most hiány van
A szerző ajánlása alapján érdemes olyan cégektől vásárolni, amelyekben megbízunk, és amelyek például bluesign, Oeko-Tex vagy GOTS minősítéssel rendelkeznek. Amikor csak lehet, válasszunk természetes anyagokat a szintetikus anyagok helyett (ha nem vagyunk biztosak benne, hogy melyik milyen, tájékozódjunk, például az EcoCult.com felületén).
Minden új ruhát mossunk ki illatmentes, nem mérgező mosószerrel.
Kerüljük az ultragyors divatmárkákat, mint a Shein és az Amazon brandjei, és ne dőljünk be a „teljesítménynövelő” marketingnek, amelyek gyűrődésmentességet, foltállóságot, egyszerű kezelhetőséget vagy szagtalan ruhadarabokat ígérnek. Ha ezeket a lépéseket betartjuk, máris sokat tettünk a saját egészségünk és a bolygónk védelme érdekében.