A jelmeztervezés művészete - interjú Nagy Fruzsinával
A divattervezés és a jelmeztervezés között az a nagy különbség, hogy ameddig az egyik ruha mindenki számára elérhető, addig a másikat egy színész fogja viselni az előadások alatt. Ezt nevezzük művészetnek!
Lépjünk be Nagy Fruzsina elbűvölő világába! Jelmeztervezőként jelentős szerepet játszik a színházi életben; az Operaház, a Vígszínház, a Katona József és az Örkény Színház, valamint számos más teátrum előadásában láthatóak jelmezei. Munkája azonban nem csupán a jelmezek meg alkotására korlátozódik, hiszen tanít, mentorál, miközben a jelmezt önálló művészeti formaként is újraértelmezi. Ez tette őt a szakma világának kiemelkedő alakjává.
Fruzsina ma tagja az OISTAT-nak, a nemzetközi színházi tervezőket, oktatókat, kutatókat és színházépítészeket tömörítő szervezetnek. Az OISTAT magyar tagozatában konferenciákat és kiállításokat szervez, és a nemzet közi jelmez szakosztályának alelnökeként is aktív.
„Bántsanak, de legalább azért, aki vagyok” – Interjú Buzás Andrissal
Főszerepben a ruha
Amikor először keresem Nagy Fruzsinát, éppen vizsgáztat a Képzőművészeti Egyetemen, ahol két éve teljes állásban oktat. Itt jelmeztervezést és maszkkészítést tanít a hallgatóknak, beleértve az Erasmus-program diákjait is. A Képzőművészeti Egyetem mellett Fruzsina óraadóként is tevékenykedik a Metropolitan Egyetemen (Metu) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (Mome). A tanítás iránti szenvedélye legalább olyan erős, mint a jelmeztervezéssel szembeni elhivatottsága.
„Azt éreztem, hogy nem elég csupán saját és mások örömére alkotni. Valami fontosat szerettem volna hozzátenni a világhoz, ez a vágy vezetett ahhoz, hogy komolyan vegyem a tanítást, ami mára jelentős részét képezi szakmai életemnek.” Ezt megelőzően Fruzsinát már jól ismerték a hazai és európai színházakban, ahol rendszeresen tervez különböző jelmezeket a modern drámáktól a klasszikus előadásokig. Vizuális színházi alkotóként saját performanszaiban a jelmezt mint főszereplőt értelmezi.
Ez 2002-ben kezdődött, amikor kísérletezni kezdett azzal, hogyan lehet kilépni a hagyományos színházi keretekből és a jelmezre bízni a dramaturgiát. De vajon mi tesz egy jelmeztervezőt igazán sikeressé? Fruzsina szerint az intuíció, a vizuális látásmód, a kreativitás, valamint a művészet történet és a kortárs trendek alapos ismerete elengedhetetlen.
Az sem hátrány, ha szeret csapatban dolgozni és nyitott az egészséges kompromisszumokra, valamint jó problémamegoldó képességgel rendelkezik. „Fontos, hogy időnként újra feltöltsük a belső forrásokat. Amikor úgy érzem, hogy már túl régóta pörgök a tervezők mókuskerekében, és elégedetlen vagyok az ötleteimmel, akkor meglátogatok néhány híres múzeumot vagy európai kiállítást, hogy inspirációt és legfőképp energiát gyűjtsek.”
A trend életet ad a jelmeznek
A jelmeztervező általában a karakterhez tervezi a ruhákat, mégis, ha van rá mód, belecsempész valamit, amitől valóban különlegessé válik az adott jelmez. Legyen szó korhű darabról vagy modern előadásról, az aktuális trendek valamilyen formában mindig megjelennek alkotásain. Fruzsina az új elemeket tudat alatt beleépíti a munkáiba, ezzel érdekesebbé teszi a jelmezeket, pluszjelentést is adva nekik.
Vége egy korszaknak, már a plasztikai sebészek is búcsúznak a Kardashian-esztétikumtól
Kérdezem is, hogy ilyen alapon mégis miben különbözik egymástól a divat- és a jelmeztervezés. „Ez a két világ nagyon más. A jelmeztervezés során egy szöveghez, drámához, librettóhoz vagy egy film szövegkönyvéhez kell alkalmazkodni. A feladatom az, hogy a színészeket segítsem a szerepük eljátszásában, és a nézők számára is érthetővé tegyem a karaktereket.
A jelmeznek dramaturgiai szerepe van, ami túlmutat a puszta öltözéken.
Ezzel szemben a divattervezés a piaci igényekre és trendekre reagál. Az alkotók általában egy adott fogyasztói rétegnek terveznek, és céljuk, hogy minél egyedibb, de még eladható darabokat készítsenek” – mondja Fruzsina, majd rögtön hozzáteszi, hogy a jelmeztervezés nem igényel tömeggyártást, illetve a fenntarthatósági szempontok is mások – a praktikusság kulcsfontosságú.
Nagy Fruzsina kiemeli, hogy a színészeknek tartós és könnyen kezelhető jelmezekre van szükségük, mivel órákon át viselik őket a színpadon, gyakran több évadon keresztül. A fenntarthatóság ma már minden területen fontos, de a színházi jelmezek esetében még nagyobb kihívás lehet megfelelni ennek az elvárásnak. „Mindig a színház raktárában kezdem a válogatást, ahol felhalmozódtak az évek során lejátszott elő adások jelmezei. Ilyenkor persze más tervezők korábbi munkáiba botlom. Nagy dilemma, hogy ezek a jelmezek kinek a szellemi termékei lesznek, ha átalakítom őket…
Ezért ha egy másik tervező által megálmodott, már lejátszott jelmezt szeretnék használni, ha tehetem, felveszem a kapcsolatot az eredeti tervezővel, és kikérem a véleményét. Ugyanis csak így tudom újrahasznosítani a régi darabokat, hogy spóroljak és kedvezzek a környezetnek. Természetesen nagyon egyedi darabokat nem szoktam újra színpadra rakni, mert azt etikátlannak tartom, és nekem is rosszulesne, ha az én régebbi jelmezeimmel tennék ezt.” Az is gyakori, hogy turkálóban vagy vintázsüzletben keres ruhadarabokat a jelmezekhez, és van, hogy a színészeket is elhívja vásárolni, így biztosan nem nyúl mellé a méret választásnál.
Amiért a gyűjtők a lelküket is eladnák: a legendás Tiffany & Co. és a márka legsikeresebb kollaborációi
Hogy hol készülnek az általa tervezett jelmezek? A színházak saját varrodájában, már amennyiben a teátrum rendelkezik ilyennel, ha nem, akkor felkeresi valamelyik varrodát, akikkel sok éve munka kapcsolatban áll. A feladattól is függ, hogy épp melyik szabászt kéri fel, mert valaki a korhű jelmezekhez ért, valaki a modernhez, valaki meg szereti a lehetetlen kihívásokat.
A jelmeztervezés jövője
Nagy Fruzsina szerint a szakma jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. „Régen a tervezés sokkal inkább egy magányos folyamat volt, otthon, az asztalnál ülve terveztem meg a jelmezeket. Ma már folyamatosan jelen kell lenni a próbafolyamatban, együtt gondolkodni a rendezővel és a színészekkel, és azonnal reagálni a változásokra” – mondja az alkotó, hozzátéve, hogy a jövőben a fenntarthatóság és a technológiai fejlődés egyre nagyobb szerepet játszik a jelmeztervezés területén is.
„Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ezzel a szakmával tíz-húsz év múlva. Jelenleg azt látom, hogy az új anyagok és technológiák lehetőséget adnak arra, hogy még kreatívabbak legyünk. Ugyanakkor egyre kevesebb a látványra szánt költségvetése a színházaknak. Fogalmam sincs, meddig lehet ebben a formában folytatni a szakmámat, ahogy most működnek a színházak.”
Forradalmi áttörés a cukorbetegség kezelésében: Magyar kutatócsapat új megoldása milliók életét könnyítheti meg
Fruzsina színházi és egyetemi munkája mellett jelenleg több izgalmas feladaton is dolgozik. Ezek szerelemprojektek, ahol nem egy rendező mellett tervez, hanem saját ötletein dolgozik. „A Kifutópálya névre keresztelt bemutató fontos mérföldkő az alkotói életemében, érzem, hogy valamit lezártam vele, és remélem, hogy egy új korszak kezdetét jelenti.”
Stylist: Csillag Szilvia
Smink: László Barbara
Haj: Leányfalvi Vanda
előfizetésem
Hírlevél
